A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33295/2014/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 97. §] Bíró: Kovács Mária

éííööáóÉőööúáFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

16.K.33.295/2014/6.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda (cím, eljáró ügyvéd: dr. Vámosi-Nagy Szabolcs) által képviselt felperes (cím.) , a dr. Bagyinka Péter jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága (cím. hivatkozási szám: 2511388963) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság alperes 2014. július 9 - én kelt 3156439320 számú határozatával megváltoztatott 2013. december 16.-án kelt 2511388963 számú határozatát az I., II., III. és IV. pontokban foglalt megállapítások részében az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és a ...-hez tartozó megállapítás részében új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg felperesnek 20.000.000 (azaz húszmillió) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Ellenőrzési Osztály 5. felperesnél adóellenőrzést végzett a ... számú megbízólevél alapján. Az ellenőrzés tárgya minden adó és költségvetési támogatásra kiterjedt, kivéve általános forgalmi adónemben 2007. II és IV negyedévek. Az ellenőrzés alá vont időszak 2007-2009 volt. A revizorok a megállapításokat 2013. augusztus 2.-án kelt 2197668034 számú jegyzőkönyvbe rögzítették, amelyre felperes észrevételt, majd kiegészítő észrevételt tett.

Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság 2013. szeptember 27-én kelt 2197669448 számú határozatával a felperes terhére társasági adó és társas vállalkozások különadója adónemekben mindösszesen 5.121.957.000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, amelynek megfizetése mellett 1.142.716.000 forint adóbírság és 911.502.000 forint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte. 79 oldalas határozatában a tényállást az ellenőrzés megállapításai, felperesi észrevételek és az elsőfokú adóhatóság határozatának alapjául szolgáló tényállás részében részletesen rögzítette és döntését jogszabályhelyekre történő hivatkozással is indokolta. Ezek között rögzítette, hogy a vizsgált időszakban felperes kapcsolt vállalkozásától a ....-től, (továbbiakban ...) összesen 13.828.000 + áfa értékben fogadott be számlát könyvvizsgálói szolgáltatásról. Felperesi képviselő előadta, hogy a felperes bevételeinek könyvvizsgálatát az ír ... végezte el, a szolgáltatás megtörténtéről nem tudott dokumentációt bemutatni a revíziónak. A külföldi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után fizetendő áfát felperes bevallotta és egyidejűleg levonásba helyezte. A jegyzőkönyv mellékleteként csatolt szerződések alapján az elsőfokú hatóság megállapítása szerint felperes éves beszámolóinak könyvvizsgálatával a ... bízta meg, aki a szerződésekben foglaltaknak megfelelően lefolytatta az auditokat, elkészítette a független könyvvizsgálói jelentéseket, majd azok ellenértékét ki is számlázta felperesnek. Az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot folytatott le a ...-nél és megállapították, hogy a vizsgált évben felperesnél a ... látta el a könyvvizsgálati teendőket és ők úgy nyilatkoztak, hogy saját munkavállalókkal, alvállalkozó igénybevétele nélkül. Ennek következtében az ... ... nem folytathatott könyvvizsgálatot felperesnél, így felperes ezen a jogcímen költséget nem mutathatott ki a számvitelről szóló 2000. évi C törvény 15. § (3) bekezdése alapján. Az elsőfokú adóhatóság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban régi áfa törvény) 16. § (1) bekezdése, 32. § (1) bekezdés d) pontja, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban áfa törvény) 55. § (1) bekezdése és 119. § (1) bekezdésének alkalmazása mellett felperes terhére, illetve javára általános forgalmi adónemben tett megállapításokat, miután az egyes bevallási időszakokon belül megállapított azonos összegű adókülönbözetek összege egyenlő, így ennek egyenlege nulla forint, ennek következtében adókülönbözet sem keletkezet.

Felperes a ... tagja, amely egyike a világ vezető chip tervező szoftver fejlesztőinek. Ezen tevékenységhez tartozóan a licencbe adott szellemi alkotások forrása termékfejlesztés volt, vagy a licencbe adott szellemi alkotások folyamatos továbbfejlesztése, vagy felvásárlása. A vizsgált időszakban licencbe adandó szellemi alkotások beszerzésével kapcsolatos termékfejlesztés címén számolt el költségeket, felvásárlás címén is költséget számolt el. Könyveit USD-ben vezette. Megállapítások forint értékét az adóhatóság az év végi MNB árfolyamon határozta meg. Tekintettel a társasági adóról és osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao. törvény) 5. § (8) bekezdése alapján. Egyes szerződésekhez tartozóan részletesen rögzítette ténymegállapításait és ezekhez tartozó megállapításait.

A ... ... dolgozóival kapcsolatosan felmerült költségekhez tartozóan átadta a 2009. évre vonatkozó a ... által készített valamennyi a cégcsoporton belül felmerült kutatásfejlesztési költséget tartalmazó elszámolást. Az ellenőrzés elfogadta az anyavállalat által kiadott elszámolásban foglaltakat és megállapította, hogy felperesnél 2009.-ben saját kutatásfejlesztési tevékenység címen nem merült fel semmilyen költség, ami a ... elismert volna. Az ír dolgozók költségeinek többszörös elszámolása úgy történt, hogy egyrészről a ... által kiállított bizonylatok alapján, másrészről a ... által készített kimutatás tartalmazza ezen dolgozók költségét a ...nál felmerült K+F költségként. Ezáltal ez az összeg is alapját képezi a felperes. által fizetendő díjnak. Ehhez tartozóan a kétszeres elszámolásra figyelemmel a költségkénti elszámolást kétszeresen nem fogadta el az adóhatóság. A ... dolgozóival kapcsolatban felmerült költségek tekintetében rögzítette, hogy a felperesnek a szoftver kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységéhez kapcsolódóan nem volt jogszerű az eljárása. A felperes és a ... között létrejött megállapodás alapján megállapították, hogy a fejlesztők által létrehozott szellemi alkotások tekintetében felperes semmilyen joggal nem rendelkezett, így a felmerült költségeket sem lehet elismerni felperes kutatásfejlesztési költségeként, miután a ... társaságnak ezen tevékenységhez tartozóan megtérített díjhoz tényleges gazdasági esemény nem kapcsolódott. Ennek következményeképpen a társasági adóalapját felperesnek megnövelte. Felperes részére az I.Kft adó szaktanácsadási szolgáltatást nyújtott az előző adóellenőrzéshez kapcsolódóan 2009. évben. A tanácsadás ellenértékeként számlák kerültek kiállításra, amelyek kiegyenlítése megtörtént. Tekintettel arra, hogy a számlákat felperes már a következő évben, de még a mérlegkészítés időpontja előtt kapta kézhez, megsértette a számviteli törvény 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint passzív időbeli elhatárolásként kell elkülöníteni, kimutatni a mérlegben fordulónap előtti időszakot terhelő költséget ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra. Így az adóhatóság ehhez tartozóan is a felperesi bevallásban szereplő adatokat módosította. Az elsőfokú adóhatóság megvizsgálta a ..., valamint a ... társaságokkal bonyolított hitelügyleteit. Két esetet rögzített. Az egyik szerint megállapította, hogy a hitelügyletek vizsgálata során felperes egyik ... kapcsolt vállalkozásának 95.000.000 USD összegben és 4.9 százalékos kamatfizetés mellett adott kölcsönt. Felperes a szokásos piaci kamatláb meghatározását az összehasonlító árak módszerével és a ... adatbázis alkalmazásával végezte. A felperes által alkalmazott árakat a 4.9 százalékos kamatlábat szokásos piaci mértékűnek tekintette az adott ügyletben.