A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33390/2016/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339/B. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. §] Bíró: Dudás Dóra Virág

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

17.K.33.390/2016/11.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ....ügyvédi iroda (címe ügyintéző: dr. ügyvéd) által képviselt felperes neve. (címe.) a ügyvédi iroda (címe, ügyintéző: név) által képviselt Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság (címe) alperes ellen felszámolói névjegyzék ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25 400 (Huszonötezer-négyszáz) Ft perköltséget, valamint az állam javára, az illetékügyi hatóság külön felhívására fizessen meg 30 000 (Harmincezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A Kormány a Hivatalos Értesítő 2013. április 15. napján megjelent számában új felszámolói névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételre nyilvános pályázatot tett közzé a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (2) bekezdése, valamint a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §-a alapján. A pályázati felhívás 3. a) pontja szerint a pályázatok formai-tartalmi értékelésére maximum 80 pont adható, míg a pályázati felhívás 3. b) pontja alapján a szakmai és gazdasági tevékenységre, a szakmai programra (ez utóbbi kettő a továbbiakban együtt: szakmai tartalom) maximum 90 pont adható, így a pályázatra összesen legfeljebb 170 pont adható. A felperes pályázatot nyújtott be az alperes jogelődjénél a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnál (az alperessel együtt a továbbiakban: alperes) az új felszámolói névjegyzékbe történő felvétele érdekében. A pályázatra összesen 344 pályázó jelentkezett, a névjegyzékbe felvehető, előre meghatározott keretszám 130 volt. A pályázati kérelmet kilenctagú értékelő bizottság (a továbbiakban: Értékelő Bizottság) értékelte, amely az értékelés során személyes meghallgatást tartott. Az Értékelő Bizottság felperesre vonatkozó javaslata a formai-tartalmi részben 70 pont volt, míg a szakmai tartalomra 65 pontot javasolt. Az Értékelő Bizottság a Korm. rendelet 3. § (16) bekezdése szerinti keretszám betartása érdekében az azonos pontszámot elérő pályázók között sorsolással alakította ki a sorrendet, ezt követően a javaslatát tartalmazó jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv) megküldte az alperesnek. Az alperes a javaslatot elfogadva, 2013. december 13. napján kelt FNJ/312-5/2013. számú határozatában (a továbbiakban: alaphatározat) megállapította, hogy a felperes a 344 benyújtott pályázatból a 296. rangsorhelyet érte el, így az új felszámolói névjegyzék keretszámába nem került be, a felperes által elért 135 pont a névjegyzékbe történő felvételhez szükséges 144 pont alatt volt.

A felperes keresete alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 2015. május 5. napján kelt 15.K.31.261/2014/20. számú jogerős ítéletében az alaphatározatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatala során figyelemmel volt az Alkotmánybíróság 33/2014. (XI. 7.) AB határozatában foglaltakra. Kifejtette, hogy az alperes határozata mérlegelési jogkörben hozott döntés, a mérlegelés szempontjai és a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége azonban nem állapíthatóak meg belőle, hiszen az alperes nem fejtette ki, hogy a pályázati felhívás egyes pontjai vonatkozásában milyen részpontszámokat állapított meg, és hogy azokat milyen mérlegelési szempontok szerint, hogyan határozta meg. Indokolása nem tartalmazta az Értékelő Bizottság javaslatán túl azokat az tényeket, körülményeket, szempontokat és bizonyítékokat, amelyeken a döntés alapult. Ezért az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperesnek a határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdésének ea) és ec) pontjaiban, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-ában foglaltaknak megfelelő indokolással kell ellátnia. Az alperes a jogerős bírósági ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához, azonban ezt utóbb visszavonta.

A 2016. augusztus 8. napján megindult megismételt eljárásban az alperes ismételten bekérte a felperes pályázati dokumentációját, továbbá nyilatkoztatta a felperest arról, hogy a pályázata mindenben megegyezik-e az alapügyben benyújtott pályázati kérelemmel, illetve pályázata formai és tartalmi szempontból akár egy részében, akár egész terjedelmében egyezőséget mutat-e más pályázó pályázati anyagával. A felperes a pályázati anyagát és a kért nyilatkozatot 2016. március 5. napján megküldte az alperes részére. Kifejezetten nyilatkozott arról, hogy pályázati anyaga - székhelyazonosság és azonos adminisztratív háttér infrastruktúra miatt - egységes koncepció alapján készült az ............. Kft. és az ........... Kft. pályázatával, vagyis belső ellenőrzési szabályzatuk, a csatolt szerződések szövegezése és struktúrája jelentős átfedést mutat.

Az alperes a megismételt eljárás során a felperes által tett nyilatkozatok, az Értékelő Bizottság 2013. november 15-i ülésén felvett jegyzőkönyvben foglalt megállapítások, a jegyzőkönyv 1/15. és 2/15. számú mellékletében, a szakmai értékelési lapban foglaltak alapján a 2016. július 26. napján kelt FNVH/6652-6/2016-NFM számú határozatában megállapította, hogy a felperes az új felszámolói névjegyzékbe való felvételre benyújtott pályázata a maximálisan adható 170 pontból 113 pontot ért el, a pályázati felhívásban részletezett értékelési szempontrendszer és a kormány által előre meghatározott keretszám alapján az új felszámolói névjegyzékbe történő felvételhez szükséges, a pályázatok értékelése során kialakult ponthatárt - 144 pontot - nem érte el, ezért a felperes új felszámolói névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmét elutasította. Az alperes a formai-tartalmi értékelés körében - az egyes szempontok szerinti részpontszámok rögzítésével és indokolással - 78 pontot állapított meg.

Az alperes a szakmai tartalom vonatkozásában 35 ponttal értékelte a felperes pályázati anyagát. Mivel a pályázati felhívás és az Értékelő Bizottság jegyzőkönyve nem határoz meg külön-külön részpontszámot a 4.2.1.-4.2.33. alpontok értékeléséhez, ezért azokat a megismételt eljárásban maga állapította meg. Az alperes a felperesi pályázat szakmai tartalma vonatkozásában minden egyes szempontot külön részpontszámmal és indokolással értékelt. A A 4.2.33. szempont (szakmai terv értékelése) tekintetében az adható 30 pontból azért nem ítélt meg egyet sem, mert megállapította, hogy a felperes által benyújtott szakmai terv tartalmilag és formailag is nagyfokú egyezőséget mutat az .......... Kft. szakmai tervével. Kifejtette, hogy az üzleti (szakmai) terv célja - melyet egyébként a tárgyi értékelési szempontra adható relatíve magas pontszám is kifejezni hivatott - az, hogy annak címzettje (jelen esetben a hatóság) átfogó képet alkothasson a társaság pénzügyi-finanszírozási helyzetéről, tevékenységének szervezési elveiről, szervezeti felépítéséről, valamint a társaság által kidolgozott vállalati stratégiáról. Természetesen a pályázat jellegéből és a pályázók számából adódóan előfordulhat, hogy az egyes szakmai tervekben tartalmi átfedések jelennek meg, hiszen a stratégiai tervezés részben azonos alapokra épül, ugyanakkor szakmai szempontból értékelhetetlen minden olyan pályázat, amely az adott pályázó vonatkozásában az egyéniesítés semmilyen nyomát nem viseli. Figyelemmel arra, hogy a felperes által benyújtott szakmai terv nem - illetve nem kizárólag - a felperes saját szellemi terméke, az a felperesre vonatkozó adatot, információt, vagy a felperes által megvalósítani kívánt konkrét célkitűzést egyáltalán nem tartalmaz, az alperesnek nem volt lehetősége valós képet alkotni a felperes működéséről, felépítéséről, vagy vállalati stratégiájáról. A szakmai terv ezáltal különösen súlyos hiányosságban szenvedett, ezért azt az alperes 0 ponttal értékelte.