A Pécsi Ítélőtábla Bf.86/2011/5. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 89. §, 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 78. §, 116. §, 338. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Makai Lajos, Tóth Sándor, Túri Tamás

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.86/2011/5. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2011. évi június hó 21. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta, 2011. június hó 30. napján nyilvánosan kihirdette a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság a sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Tolna Megyei Bíróság 5.B.133/2009/44. számú ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy

A vádlott bűnösségét 2 rb. részben folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében is megállapítja (Btk.317.§ (1) bekezdés II. fordulat (6) bekezdés a) pont).

Ezért - és a megyei bíróság által helyesen megállapított hivatali visszaélés bűntette miatt - a másodfokú bíróság a vádlottat halmazati büntetésül 2 (kettő) év börtönre ítéli.

A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) évi próbaidőre felfüggeszti.

Kötelezi a vádlottat az eljárásban felmerült 43.715 (negyvenháromezer-hétszáztizenöt) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Indokolás

A Tolna Megyei Bíróság 5.B.133/2009/44. számú, 2011. évi január hó 26. napján kelt ítéletével vádlottat hivatali visszaélés bűntette miatt 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 2.500 forintban állapította meg, így a vádlottal szemben összesen 750.000 forint pénzbüntetést szabott ki. A vádlottat 2 rb. sikkasztás bűntettének vádja, valamint vesztegetés bűntettének vádja alól felmentette. A bíróság a nyomozó hatóság által lefoglalt 2 millió forintot kiadta a vádlottnak. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére részfelmentése miatt, bűnösségének megállapítása és vele szemben a büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést, a vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kisebb körű kiegészítése és pontosítása mellett indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét állapítsa meg 2 rb. különösen nagy értékre, részben folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, 1 rb. jogtalan előny adásával elkövetett vesztegetés bűntettében, mindezekért halmazati büntetésül börtönbüntetésre, mellékbüntetésül közügyektől eltiltásra ítélje és rendeljen el vele szemben 2 millió forint erejéig vagyonelkobzást.

A vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezés a sikkasztás bűntettében bűnösség megállapítására és a büntetés súlyosítására vonatkozóan alapos, míg a vesztegetés bűntettében a vádlott terhére, valamint a vádlott javára felmentésért bejelentett fellebbezéseket megalapozatlannak találta a másodfokú bíróság.

A másodfokú bíróság a kölcsönös jogorvoslatokkal megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. A tényállást felderítette, a rendelkezésre álló bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdés a) pontjára - az alábbiak szerint egészíti ki, illetve pontosítja.

A másodfokú bíróság az ítélet 40. oldalán a 3. és 4. bekezdésben található, a jogi indokolás körében kifejtett részeit a tényállás részének tekinti. E pontokban az elsőfokú bíróság a vádlottnak az önkormányzati vagyon feletti önálló rendelkezési jogát szabályozó önkormányzati rendeletek megjelölését tartalmazza. A vádbeli időszakban a ........ Önkormányzat 5/2003. (II. 12.) számú rendelete tartalmazza a polgármester jogosultságát a városi gazdálkodásával, pénzkezelésével kapcsolatosan. A 11.§ (3) bekezdése szerint, a képviselő-testület 5 millió forint összeghatárig hatalmazta fel a polgármestert arra, hogy kötelezettséget vállaljon, utólagos beszámolási kötelezettség mellett. Ezen túlmenően a rendelet 11.§ (7) bekezdése szerint 2003-ban 10 millió forint keretösszeggel rendelkezett az azonnali intézkedést igénylő, tervben nem szereplő beruházásokkal kapcsolatosan. Ezekben az esetekben is utólagos beszámolási kötelezettség mellett.

A fentiek szerint pontosított tényállás mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul.

Az elsőfokú bíróság a tényállást alapvetően a vádlott ténybeli beismerő vallomása, az ügyben szereplő személyek, így tanú1 és tanú2, illetve a Hír TV forgatócsoportja által készített hang- és képfelvételek, különböző okiratok, és tanúvallomások alapján állapította meg. A védő az elsőfokú eljárás során vitatta a hang-és képanyagok felhasználhatóságát. A védelem álláspontja szerint e bizonyítékokat nem törvényes módon szerezték be, így ezeket a büntetőeljárás során figyelmen kívül kell hagyni a Be.78.§ (4) bekezdésében írtak alapján.

E körben a fellebbviteli bíróság az alábbiakat tartja szükségesnek kiemelni:

A Be-nek a bizonyítási eljárásra vonatkozó rendelkezései a büntetőeljárásban részt vevő hatóságokra - bíróság, ügyész, nyomozó hatóság - nézve írnak elő szabályokat, illetve állítanak fel korlátokat a bizonyítási eszközök felderítésére, összegyűjtésére, biztosítására és felhasználására. Ezeknek a rendelkezéseknek az eljáró hatóságok általi megsértése vezethet a megszerzett bizonyítási eszközből származó tény bizonyítékkénti értékelésének tilalmához. Jelen esetben az eljárásban részt vevő tanúk által szolgáltatott - és nem a hatóság által a nyomozás során beszerzett - bizonyítékról van szó, amely a Be.116.§ (2) bekezdése értelmében okiratnak, ekként bizonyítási eszköznek minősül, amelyből származó tény bizonyítékkénti felhasználására nem vonatkoznak a Be. idézett rendelkezései. Ezt a bizonyítékot a bíróság a Be.78.§ (3) bekezdése értelmében szabadon értékeli és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Büntetőeljárási szempontból tehát nem kifogásolható az ügyben szereplő személyek által készített és hatóság rendelkezésére bocsátott kép- és hangfelvételek bizonyítékkénti felhasználása.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a védelem csupán annyiban támadta - a vádlott tagadó vallomásával összhangban -, hogy a vádlott nem adott utasítást tanú3-nak a ..... Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája vezetőjének arra, hogy utaljon át 45 millió forintot a ...... Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának közvetítésével a Kapos Innovációs kht1-nak.

A másodfokú bíróság anélkül, hogy az elsőfokú bíróság által kifejtetteket megismételné, ezzel kapcsolatban a következőket kívánja kiemelni.