BH 2004.1.7 A sajtóhelyreigazítási perben a felperessel szemben nem alkalmazható a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezménye, ha a tárgyalás távollétében való megtartását kérte [Ptk. 79. §, Pp. 3. § (2) bek., 136. §, 151. § (1) bek., 251. § (1) bek., 270. § (2) bek. ba) pont, Pp. 343. § (2) bek., 344. § (3) bek., 345. § (1) bek.].

Az alperes szerkesztésében megjelenő "S É." című hetilap 2002. február 25-i számában "Cs. bejelentésére reagált az alpolgármester" című újságcikkben közöltek miatt a felperes által határidőben előterjesztett helyreigazítási kérelem teljesítését az alperes megtagadta, ezért a felperes 2002. február 27-én személyesen benyújtott keresetében helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest (Ptk. 79. §)

Az elsőfokú bíróság a per tárgyalására 2002. március 6. napjára tűzött határnapot, amelyre szóló idézést a peres felek 2002. március 4-én átvették. A felperes az elsőfokú bírósághoz 2002. március 5-én érkezett beadványában bejelentette, hogy a tárgyalás napján (már korábban felmerült okból) repülőgéppel külföldre utazik, ahonnan március 12-én érkezik vissza, ezért kérte a tárgyalásnak ezt követő időpontra való elhalasztását.

A per első tárgyalásán a peres felek nem jelentek meg, az alperes írásbeli nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére a tárgyalást 2002. március 13. napjára elhalasztotta. A 2002. március 13.-án tartott tárgyaláson mindkét peres fél megjelent. Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a per első tárgyalását mindkét peres fél elmulasztotta, ezért a bíróságnak a Pp. 345. §-a (1) bekezdése alapján a pert meg kellett volna szüntetnie. Érdemi védekezésében pedig a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek részben helyt adott és az alperest meghatározott keretben helyreigazításra kötelezte. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperes az első tárgyalás megtartása előtt távolmaradását kimentette, és a tárgyalás elhalasztását kérte, ezért vele szemben a mulasztás jogkövetkezményei, így a Pp. 345. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezés sem volt alkalmazható. Emiatt a felperes keresetét érdemben bírálta el.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. A jogerős végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett akkor, amikor figyelmen kívül hagyva a Pp.-nek a sajtó-helyreigazítás iránti perekre vonatkozó speciális rendelkezéseit, a pert érdemben tárgyalta. Ilyen tárgyú perekben ugyanis a mulasztás kimentésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, mert a Pp. 344. §-ának (3) bekezdése az igazolás lehetőségét kizárja. Ezért a felperesnek az első tárgyalás elhalasztása iránti kérelmét sem lehetett a mulasztás kimentését eredményező percselekménynek tekinteni. Rámutatott arra is, hogy a tárgyalás elhalasztását egyoldalú kérelemre a Pp. 151. §-ának (1) bekezdése szerint az általános szabályok sem teszik lehetővé, ebből következik, hogy a jelen perben az elsőfokú bíróságnak az első tárgyaláson a pert a Pp. 345. §-ának (1) bekezdése szerint meg kellett volna szüntetnie. Emiatt az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.

A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi felülbírálata érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság határozata lényeges eljárási szabályt sért, amely az ügy érdemi elbírálására is kihatott, ugyanakkor ellentétes az ítélkezési gyakorlattal is. A másodfokú bíróság ugyanis figyelmen kívül hagyta a Pp. 343. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezést, amely szerint a sajtó-helyreigazítási eljárás során a Pp. általános rendelkezéseit - a Pp. XXI. fejezetében meghatározott eltérésekkel - alkalmazni kell. A Pp. 136. §-a értelmében pedig a tárgyalásról való távolmaradás nem minden esetben tekinthető mulasztásnak. Miután a jogi képviselő nélkül eljáró felperes az első tárgyalásról való távolmaradását előzetesen kimentette (mert előre megtervezett utazási időpontját nem tudta megváltoztatni), ezért a tárgyalásról való távolmaradása nem vonhatja maga után a mulasztás jogkövetkezményeit. A felperes előzetesen benyújtott kérelme - tartalmát tekintve - arra is irányult, hogy a bíróság a tárgyalást a távollétében tartsa meg.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban való fenntartását kérte.

A jogerős végzés az alábbiak szerint jogszabálysértő és felülvizsgálata a joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése érdekében szükséges [Pp. 270. § (2) bek. ba.)].

A perben jogértelmezést igénylő kérdés az volt, hogy a Pp. 345. § (1) bekezdés szerint a per megszüntetését kiváltó oknak minősül-e, ha a sajtó-helyreigazítás iránt indított per első tárgyalásán egyik fél sem jelent meg, de a felperes a tárgyalás előtt - akadályoztatására hivatkozva - annak elhalasztását kérte.

A Pp. 343. §-ának (2) bekezdése értelmében az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a sajtó-helyreigazítási perekben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Pp. általános szabályai ezért minden olyan esetben irányadók, amikor azokkal ellentétes rendelkezést a sajtó-helyreigazítás iránti eljárás speciális szabályai nem tartalmaznak.