BH 1999.12.539 Emberölés bűntettének kísérlete helyett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének megállapítása. A sértettől lefoglalt - a bűncselekmény eszközéül fel nem használt - baseballütő elkobzásának a vádlott ellen folyamatban levő ügyben azzal az indokkal sincs törvényes alapja, hogy annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik [Btk. 17. § (3) és (4) bek., 77. § (1) bek. a) pont, 170. § (5) bek. 1. ford., 124/1993. (IX. 22.) Korm. r. 1. § (1) bek., mell. 5. pont].

Az elsőfokú bíróság az 1998. október 19. napján kihirdetett ítéletével a vádlott bűnösségét emberölés bűntette kísérletében állapította meg, ezért őt 4 évi börtönbüntetésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a vádlott kényszergyógyítását.

Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása végett, az enyhítő rendelkezés alkalmazása miatt; a vádlott és a védő a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést.

A legfőbb ügyész az ügyészi fellebbezést fenntartotta; az eredmény önkéntes elhárítása miatt a vádlott cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntettének indítványozta minősíteni. Sérelmezte, hogy a bíróság a baseballütővel a nyílt utcán verekedő sértettől a közbiztonságra veszélyes eszközt nem kobozta el. A 124/1993. (IX. 22.) Kormányrendeletre hivatkozva az említett ütőeszköz elkobzására tett indítványt.

A legfőbb ügyész a fellebbezési tárgyaláson az említett ütőeszköz elkobzására vonatkozó indítványt visszavonta.

A legfőbb ügyészi indítvány részben, az alább kifejtettek szerint alapos; a védelmi fellebbezések alaptalanok.