32002D0734[1]

A bizottság határozata (2002. május 30.) a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (az értesítés a C(2002) 1951. számú dokumentummal történt)

A Bizottság határozata

(2002. május 30.)

a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról

(az értesítés a C(2002) 1951. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2002/734/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 6. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1) A 96/48/EK irányelv 2. cikke c) pontjának megfelelően a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszert strukturális vagy funkcionális alrendszerekre osztják fel. Ezeket az alrendszereket az irányelv II. melléklete ismerteti.

(2) Az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően minden alrendszerre kidolgozzák a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásait (ÁME).

(3) Az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az ÁME-tervezeteket a közös képviseleti testületnek kell kidolgoznia.

(4) A 96/48/EK irányelv 21. cikke alapján létrehozott bizottság az irányelv 2. cikke h) pontjának megfelelően a Vasutak Kölcsönös Átjárhatóságának Európai Szövetségét (AEIF) jelölte ki közös képviseleti testületnek.

(5) Az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az AEIF megbízást kapott a járműalrendszerre vonatkozó ÁME-tervezet kidolgozására. Ezt a megbízást az irányelv 21. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően ítélték oda.

(6) Az irányelv 6. cikke (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően az AEIF kidolgozta az ÁME-tervezetet és egy költség-haszon elemzést tartalmazó bevezető jelentést.

(7) A tagállamok képviselői az irányelvvel létrehozott bizottság keretében, a bevezető jelentés figyelembevételével megvizsgálták az ÁME-tervezetet.

(8) Az e határozatban szabályozott ÁME nem írja elő különleges technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, amennyiben ez a nagysebességű transzeurópai vasúti hálózat kölcsönös átjárhatósága érdekében nem feltétlenül szükséges.

(9) Az e határozatban szabályozott ÁME a megfelelő tervezet előkészítésekor elérhető legjobb szakmai ismereteken alapul. A technológiai fejlődés vagy a társadalmi követelmények szükségessé tehetik ezen ÁME módosítását vagy kiegészítését. Adott esetben a 96/48/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően felülvizsgálati, vagy korszerűsítési eljárást kezdeményeznek.

(10) Néhány esetben az e határozatban szabályozott ÁME engedélyezi, hogy válasszanak a különböző megoldások között, s lehetővé teszi, hogy a jelenlegi helyzettel összeegyeztethető, végleges vagy átmeneti kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő megoldásokat alkalmazzanak. Ezen kívül a 96/48/EK irányelv egyes különös esetekben különleges végrehajtási rendelkezéseket ír elő. Továbbá az irányelv 7. cikkében előírt esetekben lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok ne alkalmazzanak egyes műszaki előírásokat. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az infrastruktúra és a járműnyilvántartást minden évben közzétegyék és frissítsék. Ezek a nyilvántartások a nemzeti infrastruktúra és a járművek fő jellemzőit tartalmazzák (például az alapvető paramétereket), és bemutatják, hogy mennyiben egyeznek meg az alkalmazandó ÁME-kben előírt jellemzőkkel. E célból az e határozatban szabályozott ÁME pontosan megadja, hogy milyen információkat kell feltüntetni a nyilvántartásokban.

(11) Az e határozatban szabályozott ÁME alkalmazásakor figyelembe kell venni az üzembe helyezendő infrastruktúra és a járművek, valamint annak a vasúti hálózatnak a műszaki és üzemeltetési összeegyeztethetőségével kapcsolatos konkrét feltételeket, amelybe integrálni akarják őket. Ezek az összeegyeztethetőséggel kapcsolatos követelmények összetett műszaki és gazdasági elemzést feltételeznek, amelyet minden egyes esetben el kell végezni. Az elemzésnek figyelembe kell vennie:

- a 96/48/EK irányelvben említett különböző alrendszerek közötti kapcsolódási pontokat,

- a fenti irányelvben említett vasútvonalak és járművek különböző kategóriáit, és

- a meglévő vasúti hálózat műszaki és üzemeltetési környezetét.

(12) E határozat rendelkezései összhangban vannak a 96/48/EK irányelv által létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság elfogadja a 96/48/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerével kapcsolatos ÁME-t. Az ÁME-t e határozat melléklete tartalmazza. Az ÁME-t a 96/48/EK irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint teljes mértékben kell alkalmazni a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúrájára és járműveire, figyelembe véve a mellékelt ÁME 7. fejezetében megállapított feltételeket.

2. cikk

A mellékelt ÁME e határozatról szóló értesítés után hat hónappal lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2002. május 30-án.

a Bizottság részéről

Loyola De Palacio

alelnök

[1] HL L 235., 1996.9.17., 6. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

AZ ÜZEMELTETÉSI ALRENDSZERRE VONATKOZÓ ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁS

"TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS

1.1. MŰSZAKI ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az ÁME az üzemeltetési alrendszerre vonatkozik, amely a 96/48/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában felsorolt alrendszerek egyike.

Ez az ÁME egy hat ÁME-ből álló rendszer része, amely magában foglalja az irányelvben meghatározott mind a nyolc alrendszert. A felhasználókkal és a környezettel kapcsolatos alrendszerre vonatkozó műszaki előírásokat, amelyek a rendszerkövetelményeknek megfelelően a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében szükségesek, az érintett ÁME-k határozzák meg.

Az üzemeltetési alrendszerrel kapcsolatos további információk a 2. fejezetben találhatók.

1.2. TERÜLETI HATÁLY

Ezen ÁME területi hatálya a 96/48/EK irányelv I. mellékletében leírtaknak megfelelően a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre terjed ki.

Különösen a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban, illetve annak 21. cikkében előírt felülvizsgálat következtében frissített változatokban leírt transzeurópai vasúti hálózat vonalaira kell hivatkozni.

1.3. EZEN ÁME TARTALMA

A 96/48/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének és az I. melléklet 1b. pontjának megfelelően ez az ÁME:

a) meghatározza az alrendszerekre és azok kapcsolódási pontjaira vonatkozó rendszerkövetelményeket (3. fejezet);

b) megállapítja a fent említett irányelv II. mellékletének 3. pontjában leírt alapvető paramétereket, amelyeknek meg kell felelniük a rendszerkövetelményeknek (4. fejezet);

c) megállapítja azokat a feltételeket, amelyeket a következő vasútvonal-kategóriák tekintetében meghatározott teljesítmények elérése érdekében teljesíteni kell (4. fejezet):

- I. kategória: különleges építésű, általában 250 km/h vagy nagyobb sebességre kialakított nagysebességű vonalak,

- II. kategória: különleges fejlesztésű, 200 km/h sebességre kialakított nagysebességű vonalak,

- III. kategória: különleges fejlesztésű nagysebességű vonalak, amelyek a topográfiai, domborzati viszonyok, illetve a városrendezési körülmények miatt sajátos jellemzőkkel rendelkeznek, s amelyeken a sebességet mindig az adott esethez kell igazítani;

d) bizonyos különleges esetekben megállapítja a végrehajtási rendelkezéseket (7. fejezet);

e) meghatározza az európai előírásokkal szabályozandó kölcsönös átjárhatósági elemeket és kapcsolódási pontokat, beleértve azokat az európai szabványokat is, amelyek a rendszerkövetelmények betartása mellett a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának elérése érdekében szükségesek (5. fejezet);

f) minden vizsgált esetben megállapítja, hogy melyik, a 93/465/EGK határozatban meghatározott modult, illetve adott esetben melyik különleges eljárást kell alkalmazni annak érdekében, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét vagy alkalmazhatóságát, valamint az alrendszer EK-ellenőrzését értékeljék (6. fejezet).

2. AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS ALKALMAZÁSI KÖRE

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszere magában foglalja mindazokat az elemeket, amelyek a vasúti üzemeltetés keretén belül lehetővé teszik a rendszer teljes körű megvalósítását és működését, miután az egyéb alrendszerek műszaki és funkcionális alkotóelemeit már meghatározták.

A vasúti rendszer működésére nézve az infrastruktúra működtetője által kidolgozott szabályok és előírások irányadók, amelyeket a vasúti vállalkozások kötelesek végrehajtani.

Az üzemeltetés kezdeti beindításához a vasúti hálózaton olyan szakképzett személyzet szükséges, amely a hálózat teljes körű biztonsági rendszerével összhangban meghatározott eljárásokat alkalmazza.

Az üzemeltetési biztonsághoz kapcsolódó következő fő funkciókat különböztetik meg a rendszer üzemeltetési megvalósításának céljából:

- szerelvények vezetése,

- vonatszemélyzete,

- pályához kötött berendezéssel történő forgalomirányítás.

Ezek mellett léteznek szervezetek, amelyek a folyamatok, az eljárások és szükséges dokumentumok tervezését és aktualizálását végzik.

A részt vevő személyzetet a fenti funkciók mindegyikéhez a szükséges dokumentumokban azonosítani kell, és fel kell sorolni.

Az eljárásokat egy szabályozó dokumentumban teszik közzé.

A kölcsönös átjárhatóság elérése érdekében a kérdéses dokumentumokat úgy alakítják át, hogy azok kifejezetten a kölcsönös átjárhatóság szükségleteit szolgálják az eljárások megbízható és hatékony alkalmazásához elengedhetetlen emberi tényezők figyelembe vételével.

Az ideális megoldás az érintett útvonalak összes vasúti üzemeltetési szabályainak szabványosítása vagy összehangolása volna.

Azonban még ennek az ideális célnak az elérése esetén is veszélybe kerülhet a hálózat teljes "biztonsági koherenciája", és ezáltal az ugyanazokon a vonalakon közlekedő más szerelvények biztonságos közlekedése akadályoztatva lenne, amely ellentétes lenne az irányelvvel.

Következésképpen az irányelv 2.7.1. pontjában meghatározott rendszerkövetelményében a hálózat üzemeltetési szabályainak összhangba hozásáról szóló követelmény csak a dokumentumok szerkezetének összhangba hozására vonatkozhat, hogy a mozdonyvezető, például, biztonságosan és hatékonyan követni tudja az út során az infrastruktúra egyes működtetőinek adott szabályait.

Ezzel szemben a kölcsönösen átjárható hálózaton alkalmazott új, közös rendszer üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó bármilyen eljárást szabványosítani kell.

A részt vevő személyzet és különösen a mozdonyvezetők képesítésére nézve az ilyen képesítés jelentősen hozzájárul a biztonság magas fokának fenntartásához, és ezért azt egységes módon kell megszervezni, hogy azonos biztonsági színvonalat érjenek el minden olyan infrastrukturális hálózaton, amely üzemeltetés alá kerülhet.

Továbbá az ilyen eljárások végrehajtása során a személyzet minden egyes tagjának még vészhelyzetekben is meg kell értenie a másikat minden késedelem nélkül; ez szükségessé teszi azoknak a szabályoknak a meghatározását, amelyeknek meg kell felelniük kommunikáció és különösen a nyelvek használata során.

Az üzemeltetés biztonságához ugyancsak szükséges a rendszer következetes ellenőrzése a területen szerzett tapasztalat igazolása és visszacsatolása útján.

Az alkalmazási kör meghatározható egy vagy több útvonal használataként, ahogy azt egy adott jármű és személyzet meghatározott tagjai által nyújtott vasúti szolgáltatásban megadják.

Az üzemeltetési alrendszernek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos valamennyi szempontja a következő címek egyike alá sorolható:

- eljárások,

- dokumentáció,

- személyzet képesítése,

- kommunikáció,

- rendszer nyomon követése.

Az "infrastruktúra működtetője" a 91/440/EGK irányelv 3. és 7. cikkében és a 2001/12/EK irányelv 1. cikkében említett testület. Az infrastruktúra működtetőitől eltérő testületek részére a feladatok újrakiosztása a 2001/12/EK irányelv szerint lehetséges, és az ilyen újrakiosztásra vonatkozó információt az infrastruktúra működtetőjének meg kell említenie a 2001/14/EK irányelvnek megfelelően közzéteendő vasúthálózat-használati szabályzatban.

3. RENDSZERKÖVETELMÉNYEK

3.1. A RENDSZERKÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS

A 96/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, az alrendszerek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelnek az irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított rendszerkövetelményeknek.

3.2. A RENDSZERKÖVETELMÉNYEK SZEMPONTJAI

A rendszerkövetelmények a következőkkel kapcsolatosak:

- biztonság,

- megbízhatóság és üzemkészség,

- az egészség megóvása,

- környezetvédelem,

- műszaki összeegyeztethetőség.

A 96/48/EK irányelvnek megfelelően a rendszerkövetelmények általában a teljes nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre, illetve külön az egyes alrendszerek és azok rendszerelemeinek bizonyos szempontjaira alkalmazhatóak.

3.3. KIFEJEZETTEN AZ ÜZEMELTETÉSI ALRENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ SZEMPONTOK

Az üzemeltetési alrendszer esetében a különleges szempontok - az irányelv III. mellékletében említett megfontolásokon túl - a következők:

3.3.1. BIZTONSÁG

A 96/48/EK irányelv III. melléklete szerint az üzemeltetési alrendszerre vonatkozó biztonsággal kapcsolatos rendszerkövetelmények a következők:

1.1.1. rendszerkövetelmény:

"

A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, karbantartásának és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

1.1.2. rendszerkövetelmény:

"

A kerék és a sín érintkezésével kapcsolatos paraméterek feleljenek meg a megengedett legnagyobb sebességgel történő utazás biztonságának garantálásához szükséges stabilitás-követelményeknek.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

1.1.3. rendszerkövetelmény:

"

A felhasznált rendszerelemeknek el kell viselniük minden, az üzemi élettartamukra meghatározott szokásos, illetve rendkívüli igénybevételt. A véletlen meghibásodások biztonsággal kapcsolatos következményeit megfelelő eszközökkel korlátok közé kell szorítani.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

1.1.4. rendszerkövetelmény:

"

Tűz esetén a rögzített berendezések és a jármű megfelelő konstrukciójával, továbbá a megfelelő anyagválasztással korlátozni kell a tűz és füst keletkezésének lehetőségét, terjedését és hatásait.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

1.1.5. rendszerkövetelmény:

"

Minden, az utazóközönség használatára szolgáló eszközt úgy kell megtervezni, hogy akkor se tegyenek kárt az utasokban, ha azokat feltételezhetően nem a feltüntetett utasítások szerint használják.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

Azonban a biztonsággal kapcsolatos következő követelmények vonatkoznak az üzemeltetési alrendszerre:

2.7.1. rendszerkövetelmény:

"A hálózati üzemeltetési szabályok és a mozdonyvezetők és vonatszemélyzet képesítésének összhangját biztosítania kell a biztonságos nemzetközi üzemeltetés érdekében.

Az üzemeltetési és karbantartási időszakoknak, a karbantartási személyzet képzésének és képesítésének, valamint az érintett üzemeltetők karbantartási központjaiban kialakított minőségbiztosítási rendszernek magas szintű biztonságot kell nyújtania."

Ennek a rendszerkövetelménynek az első részével (az üzemeltetési szabályok és a személyzet képesítése közötti összhang megteremtése) ennek a meghatározásnak a következő, alapvetően az emberi tényezőkhöz kapcsolódó alszakaszai foglalkoznak:

- egy új rendszer üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó azonos helyzetekre alkalmazandó eljárások egységessége: 4.1.1. alszakasz,

- dokumentáció formájának összehangolása és tárgyának meghatározása a mozdonyvezetők számára:

- eljárásokra vonatkozóan: 4.1.2.1.1. alszakasz,

- menetrendekre vonatkozóan: 4.1.2.1.3. alszakasz,

- "eljárási kézikönyv" kidolgozása a vonatszemélyzet részére: 4.1.2.2. alszakasz,

- a vasútvonal és a vágányúton elhelyezkedő berendezések meghatározásának formalizálása és összehangolása, valamint annak a folyamatnak a formalizálása, amely segítségével a mozdonyvezető előzetes tájékoztatására szolgáló dokumentumokat elkészítik és aktualizálják, és annak a folyamatnak a formalizálása, amellyel a mozdonyvezető részére történő valós idejű tájékoztatás történik: 4.1.2.1.2. alszakasz,

- a biztonságra vonatkozó üzeneteknek, a biztonsággal kapcsolatos különböző típusú szóbeli kommunikációra használt nyelv módszertanának és meghatározásának formalizálása: 4.1.4. szakasz,

- a rendszer biztonsági szempontból történő ellenőrzési folyamatának formalizálása: 4.1.10. szakasz,

- a személyzet összetételére vonatkozó igazolás folyamatának formalizálása: 4.1.12.1. szakasz,

- a megengedett utasszámot meghaladó utasszámmal történő üzemelés esetén követendő eljárás formalizálása: 4.1.12.3. szakasz.

A mozdonyvezető és a vonatszemélyzet képzettségét a következők biztosítják:

- az eljárások és nyelvek szempontjából a személyzet képzésére létrehozott szervezet formai kialakítása és összehangolása: 4.1.3.1. szakasz,

- a vágányút megismerésének folyamata és a vágányútról szerzett ismeretek fenntartásának formai kialakítása: 4.1.3.2. szakasz,

- különleges képesítésekhez szükséges különleges képzési program meghatározása: 4.1.3.3. szakasz.

A karbantartó személyzet képzésére és képzettségére vonatkozólag a jármű karbantartásáért felelős személyzetre vonatkozó követelményekkel a járműalrendszerek meghatározás foglalkozik.

3.3.2. MEGBÍZHATÓSÁG ÉS ÜZEMKÉSZSÉG

1.2. rendszerkövetelmény:

"

A vonatok mozgatásában szerepet játszó rögzített vagy mozgó rendszerelemek ellenőrzését és karbantartását úgy kell megszervezni, végrehajtani és ütemezni, hogy a rendeltetésüknek megfelelő feltételek között megőrizzék működőképességüket.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

2.7.2. rendszerkövetelmény:

"

Az üzemeltetési és karbantartási időszakoknak, a karbantartási személyzet képzésének és képesítésének, valamint az érintett üzemeltetők karbantartási központjaiban kialakított minőségbiztosítási rendszernek magas szintű biztonságot és hozzáférést kell nyújtania.

"

A jármű karbantartásáért felelős személyzetre vonatkozó követelményekkel a járműalrendszer meghatározás foglalkozik.

3.3.3. EGÉSZSÉG

1.3.1. rendszerkövetelmény:

"

Tilos a vonatokon, illetve a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használatuk módja következtében valószínűleg veszélyeztetnék azok egészségét, akik számára hozzáférhetőek.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

1.3.2. rendszerkövetelmény:

"

Az anyagokat úgy kell megválasztani, elhelyezni, illetve felhasználni, hogy minél kisebb legyen az esélye káros és veszélyes gőzök és gázok keletkezésének, különösen tűz esetén.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

3.3.4. KÖRNYEZETVÉDELEM

1.4.1. rendszerkövetelmény:

"

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezetre gyakorolt káros hatásait fel kell mérni, és a rendszer tervezésének szakaszában a hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően figyelembe kell venni.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

1.4.2. rendszerkövetelmény:

"

A vonatokon és az infrastruktúrában felhasznált anyagoknak meg kell gátolniuk a környezetre ártalmas és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

1.4.3. rendszerkövetelmény:

"

A járműveket és az energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztosított legyen elektromágneses kompatibilitásuk azokkal a vasúti berendezésekkel, eszközökkel és nyilvános vagy magánhálózatokkal, amelyeket zavarhatnak.

"

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

3.3.5. MŰSZAKI KOMPATIBILITÁS

1.5. rendszerkövetelmény:

"Az infrastruktúra és a telepített berendezések műszaki jellemzői legyenek kompatibilisek egymással, valamint a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben forgalomban álló vonatok jellemzőivel.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain e jellemzők betartása gondot jelent, úgy átmeneti jelleggel lehet olyan megoldásokhoz folyamodni, amelyek a jövőben biztosítják a kompatibilitást."

Ez a rendszerkövetelmény nem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

2.7.3. rendszerkövetelmény:

"

A hálózatokra vonatkozó üzemeltetési szabályoknak és a mozdonyvezetők, a vonatszemélyzet és a közlekedésirányítók képzettségének olyan módon kell összhangban lenniük, hogy a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszeren az üzemeltetési hatékonyság biztosítva legyen.

"

Ezt a rendszerkövetelményt a következők biztosítják:

- egy új rendszer üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó azonos helyzetekre alkalmazandó eljárások egységessége: 4.1.1. alszakasz,

- a biztonságra vonatkozó üzeneteknek, a biztonsággal kapcsolatos különböző típusú szóbeli kommunikációra használt nyelv módszertanának és meghatározásának formalizálása: 4.1.4. szakasz,

- váratlan esemény esetén segítségnyújtás a mozdonyvezető részére: 4.1.5. szakasz,

- a közlekedésirányítók tájékoztatása a jármű üzemeltetési állapotáról: 4.1.7. szakasz,

- jelentős rendszerprobléma vagy váratlan esemény esetén követendő eljárások és forgatókönyvek formalizálása: 4.1.8. szakasz,

- az üzemeltetés minősége szempontjából a rendszermegfelelés formalizálása: 4.1.11. szakasz.

3.4. MEGFELELŐSÉG HITELESÍTÉSE

Az alrendszer és annak rendszerelemei rendszerkövetelményekkel való megfelelőségének hitelesítését a 96/48/EK irányelvben meghatározott követelmények szerint végzik.

4. AZ ÜZEMELTETÉSI ALRENDSZER JELLEMZÉSE

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, amelyre a 96/48/EK irányelv vonatkozik, és amelynek az üzemeltetési alrendszer a részét képezi, egy integrált rendszer, amelynek különösen az alapvető paraméterekkel, a kapcsolódási pontokkal és teljesítménnyel meglévő összhangját kell igazolni azért, hogy a rendszer rendszerkövetelmények szerinti kölcsönös átjárhatósága biztosítva legyen.

Az üzemeltetési alrendszert jellemző egyes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek alapvető paraméterei és alkalmazandó meghatározásai a következők.

4.1. AZ ÜZEMELTETÉSI ALRENDSZER PARAMÉTEREI

A 96/48/EK irányelv II. mellékletében felsorolt "alapvető paraméterek" közül egy sem vonatkozik az üzemeltetési alrendszerre.

Az alrendszerre vonatkozó egyéb paraméterek a következők.

Az üzemeltetési alrendszernek meg kell felelnie a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszernek a következőkben felsorolt vasútvonal-kategóriák mindegyikére meghatározott valamennyi rá vonatkozó teljesítménynek:

- kifejezetten nagy sebességre épített vonalak,

- kifejezetten nagy sebességre továbbfejlesztett vonalak,

- kifejezetten nagy sebességre továbbfejlesztett vonalak, amelyek különleges tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az üzemeltetési alrendszer esetében a következőkben meghatározott bizonyos egyéb paramétereknek is meg kell felelni a nagysebességű szerelvények kölcsönösen átjárható üzemeltetéséhez, de ezek nem mindegyike vonatkozik kimondottan nagy sebességre.

A szerelvények mindegyikére vonatkozó követelmények meghatározása hiányában legalább a következő, biztonsági szempontból kritikus elemeket kell meghatározni.

4.1.1. ÚJ RENDSZER ÜZEMELTETÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

A kölcsönösen átjárható európai hálózaton történő felhasználásra tervezett új rendszer üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó azonos helyzetekben alkalmazandó eljárásoknak egyedinek kell lenniük; ERTMS/ETCS esetében különösen meg kell felelniük a kialakításra kerülő európai meghatározásoknak.

4.1.2. DOKUMENTÁCIÓ

4.1.2.1. A mozdonyvezető dokumentációja

4.1.2.1.1. Eljárások

A mozdonyvezetőre vonatkozó minden szükséges eljárást a mozdonyvezető szabálykönyvének nevezett dokumentum vagy számítógépes adathordozó tartalmazza.

A mozdonyvezető szabálykönyve állapítja meg az üzemben tartott vágányutakra vonatkozó követelményeket és az ezeken a vágányutakon használt járműveket a szokványos és a korlátozott üzemmódnak megfelelően, amellyel a mozdonyvezető találkozhat.

Minden egyes mozdonyvezető szabálykönyvét a következő szabványosított szerkezet vagy formátum szerint készítik el:

A A szolgáltatás megszervezése

B Személyi biztonság

C Jelzés és irányítás-ellenőrzés

D A jármű működtetési feltételei

E Fedélzeti rendszerek

F A szerelvény működtetése és vezetése

G Rendellenességek, véletlen események és balesetek

A vezetői szabálykönyv 1. függeléke: Kommunikációs eljárások kézikönyve

A vezetői szabálykönyv 2. függeléke: Formanyomtatványok könyve ("Livret formulaires").

A mozdonyvezető szabálykönyvét a kölcsönösen átjárható hálózatot használó államok egyikének nyelvén írják meg, amelyet a hálózatokon szolgáltatást végző infrastruktúraműködtetőkkel kapcsolatban álló vasúti vállalkozás választ ki, kivéve az üzeneteket és formanyomtatványokat ("formulaires"), amelyeket az infrastruktúra működtetőinek nyelvén készítenek el (ld. a 4.1.4.1. alszakaszt).

A mozdonyvezető szabálykönyvét a vasúti vállalkozás készíti el, és az tartalmazza az infrastruktúra működtetői által szolgáltatott információkat.

A mozdonyvezető szabálykönyvének elkészítési és frissítési folyamata a következő lépéseket tartalmazza:

- az infrastruktúra működtetője (PHM) a vasúti vállalkozás részére elküldi a PHM nyelvén írott megállapított rendszabályokat,

- a vasúti vállalkozás elkészíti a kiindulási vagy frissített dokumentumot a PHM nyelvén,

- az infrastruktúra működtetője megvizsgálja a vasúti vállalkozás által elkészített dokumentáció azon részét, amely az PHM-re vonatkozik,

- az infrastruktúra működtetője ad engedélyt a dokumentumnak a PHM-re vonatkozó elemeinek a felhasználására,

- ha a vasúti vállalkozás által választott nyelv nem egyezik az infrastruktúra működtetője által használt nyelvek egyikével sem, a dokumentumot az infrastruktúra működtetője és a vasúti vállalkozás által kiválasztott illetékes és elismert testület fordítja le. A vasúti vállalkozás igazolást bocsát ki a fordítás megfelelőségéről. Az igazolás nem tartalmazza az üzeneteket és formanyomtatványokat tartalmazó részt (lásd a 4.1.4.1. pontot). Kérésre a vasúti vállalkozásnak és az infrastruktúra működtetőjének joga van részt venni a fordítási folyamatban.

4.1.2.1.2. A vasútvonal és az üzemeltetett vasútvonal vonal mellett elhelyezkedő berendezések leírása

4.1.2.1.2.1. Alapvető rendszerelemek

A kijelölt útvonalakon az érintett jármű üzemeltetéséhez szükséges minden eszközt az "útvonalkönyv"-nek nevezett dokumentumban vagy számítógépes adathordozón rögzítik.

Az útvonalkönyv legalább a következő információt tartalmazza:

- általános üzemeltetési jellemzők:

- jelzés típusa és a megfelelő futási rendszer (kettős vágány, kétirányú forgalom stb.),

- energiaellátás típusa,

- a föld és vonat között használt rádióberendezés típusa,

- emelkedés vagy lejtés jelölése:

- lejtősségi értékek és meredek lejtésű területek pontos behatárolása,

- részletes vasútvonal-diagram:

- a vasútvonalon lévő állomások neve és főbb helyek, valamint azok elhelyezkedése,

- minden egyes vágány és az érintett jármű megengedett sebességhatárai,

- a forgalom irányításáért felelős szervezet neve,

- a használandó rádiócsatornák azonosítása,

- a pálya tagolásának sematikus leírása.

Az útvonalkönyv formátumát azonos módon készítik el egy adott vasúti vállalkozás szerelvényei által használt összes infrastruktúrára.

Az útvonalkönyvet a kölcsönösen átjárható hálózat egyik kiválasztott tagállamának nyelvén írják, amelyet a vasúti vállalkozás választ ki.

Az útvonalkönyvet a vasúti vállalkozás írja az infrastruktúra működtetője által szolgáltatott információ felhasználásával.

Az útvonalkönyv elkészítési és frissítési folyamatát a vasúti vállalkozás határozza meg. Az infrastruktúra működtetője érvényesíti a dokumentumnak mindazon elemeit, amelyekért felelős, és amelyek nyelvi kompetenciájába tartoznak.

4.1.2.1.2.2. Módosított elemek

Bármely véglegesen vagy átmenetileg módosított elemről az infrastruktúra működtetői tájékoztatják a vasúti vállalkozást; a vasúti vállalkozás ezeket a változásokat egy, arra a célra szolgáló dokumentumban vagy számítógépes adathordozón csoportosítja, amelynek formailag meg kell egyeznie az adott vasúti vállalkozás szerelvényei által használt összes infrastruktúra esetében.

Ennek a dokumentumnak vagy számítógépes adathordozónak az elkészítési folyamatát a vasúti vállalkozás határozza meg, és az infrastruktúra egyes működtetői érvényesítik a felelősségi körükbe és nyelvi kompetenciájukba tartozó minden egyes elemre.

4.1.2.1.2.3. A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatása

A mozdonyvezetők az útvonal biztonsági megállapodásainak összes módosításáról szóló valós idejű tájékoztatási eljárását az infrastruktúra érintett működtetői határozzák meg (ERTMS/ETCS használata esetén egyedi folyamat szükséges).

4.1.2.1.3. Jármű

A jármű szokványos és korlátozott üzemmód által meghatározott helyzetekben történő mozgatására vonatkozó minden olyan információt, amelyről a mozdonyvezetőnek tudnia kell, a "mozdonyvezető járműkönyve" megnevezésű dokumentumban vagy számítógépes adathordozón állítják össze.

A mozdonyvezető járműkönyvét a vasúti vállalkozás készíti el.

4.1.2.1.4. Menetrendek

A szerelvény szokványos működtetéséhez szükséges információt a "menetrendlap" ("fiche train") megnevezésű, egyedüli dokumentumban vagy számítógépes adathordozón foglalják össze, amelyet a mozdonyvezetőnek átadnak, és amelynek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

- megállási pontok és egyéb időzítési pontok,

- e pontok mindegyikén az érkezési/indulási/áthaladási idők.

A menetrendlapot az érintett vasúti vállalkozás állítja össze az infrastruktúra érintett működtetője (működtetői) által szolgáltatott menetrend-információk alapján.

Ennek a dokumentumnak vagy számítógépes adathordozónak az elkészítési folyamatát a vasúti vállalkozás határozza meg, és az infrastruktúra egyes működtetői érvényesítik a felelősségi körükbe és nyelvi kompetenciájukba tartozó minden egyes elemre.

4.1.2.2. A vonatszemélyzet dokumentációja

A vonatszemélyzet számára szükséges összes eljárást a "vonatszemélyzet szabálykönyve" megnevezésű dokumentumban vagy számítógépes adathordozón csoportosítják.

A vonatszemélyzet szabálykönyvét a vasúti vállalkozás készíti el, és abba belefoglalják az infrastruktúra működtetői által szolgáltatott információkat.

Az infrastruktúra működtetői az illetékességükbe tartozó részre kérhetik, hogy ezt a dokumentumot a mozdonyvezető szabálykönyve (4.1.2.1.1. alszakasz) esetében alkalmazott eljárással megegyező folyamat szerint készítsék el és aktualizálják.

A jármű használatához szükséges szokványos és annál rosszabb helyzetekre vonatkozó minden anyagot, amelyet a vonatszemélyzetnek ismernie kell, a "vonatszemélyzet járműkönyve" megnevezésű dokumentumban vagy számítógépes adathordozón gyűjtik össze.

A vonatszemélyzet járműkönyvét a vasúti vállalkozás készíti el.

4.1.3. A VASÚTI VÁLLALKOZÁS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOKAT ELLÁTÓ MOZDONYVEZETŐINEK ÉS VONATSZEMÉLYZETÉNEK KÉPESÍTÉSE

4.1.3.1. Alapvető képesítés, eljárások és nyelvek

A biztonsági feladatokat ellátó mozdonyvezetőkre és vonatszemélyzetre a vasúti vállalkozás a következő fázisokból és elemekből álló minősítési folyamatot alkalmazza.

A. A személyzet kiválasztása:

- a személyzet tapasztalatainak, valamint szakmai és fizikai jellemzőinek értékelése,

- az idegen nyelv(ek) szakmai területükön történő használatában való kompetenciájuk vagy nyelvtanulási készségük értékelése.

B. Szakmai alapképzés:

- képzési követelmények meghatározása,

- a képzési program erőforrásai,

- az oktatók szakképesítése.

C. Alapképzési szakképesítés:

- a képesítési program követelményeinek meghatározása,

- a képesítést adók engedélyezése,

- a képesítési bizonyítvány átadása.

D. Szakképesítési szint fenntartása és a személyzet ellenőrzése:

- karrier-ellenőrző rendszer,

- egészségellenőrző rendszer.

E. Szakképesítési szint fenntartása és továbbképző tanfolyam:

- képzési igények vizsgálatának alapelvei,

- a képzés végrehajtásának alapelvei,

- a képzés értékelésének alapelvei.

F. Szakképesítési szint fenntartása és a bizonyítvány fenntartása:

- a bizonyítvány fenntartásának alapelvei,

- a bizonyítvány fenntartási eljárásainak formalizálása.

A szakképzési folyamatot az érintett infrastruktúrákra vonatkozó szabályok figyelembe vételével határozzák meg. A folyamat részleteit ismertető dokumentumot az infrastruktúra minden egyes érintett működtetőjének elküldik.

4.1.3.2. Útvonal ismerete

A vasúti vállalkozás meghatározza azt a folyamatot, amely által a szolgáltatás útvonaláról szerzett ismeretet megszerzik és fenntartják, és amelynek alapjául az infrastruktúra működtetői által megállapított szabályok szolgálnak.

4.1.3.3. Különleges szakképesítések

Egyes, az infrastruktúra-nyilvántartásba foglalt esetekben, mint például egy bizonyos berendezést tartalmazó alagút esetében a vasúti vállalkozás különleges képzési és ismeretfenntartó programot készít a vonatszemélyzet minden olyan tagja részére, aki a biztonsági eljárásokban részt vehet, és amely az infrastruktúra érintett működtetői által megállapított szabályok alapján készül.

4.1.4. BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCIÓ A SZEMÉLYZET TAGJAI KÖZÖTT

4.1.4.1. Az üzenetek jellege és formája, valamint a biztonsággal kapcsolatos kommunikáció módszertana

A vasúti vállalkozások és az infrastruktúra működtetői által alkalmazandó alapelveket:

- az üzenetek jellege és formáját,

- a kommunikáció módszertanát

ennek az ÁME-nak az A. mellékletében határozzák meg.

Az ezen alapelvek alkalmazásának elősegítésére elkészített üzemeltetési tételeket a mozdonyvezetők és a forgalomirányító személyzet által használt dokumentumokban határozzák meg.

A mozdonyvezetők részére a mozdonyvezető szabálykönyve mellékleteket tartalmaz:

- 1. melléklet: Kommunikációs eljárások kézikönyve

- 2. melléklet: Formanyomtatványok könyve ("Livret formulaires")

4.1.4.2. A föld és vonat között használt nyelv

A használt nyelv az, amelyet az érintett infrastruktúrán használnak; arról az infrastruktúra működtetője határoz.

A biztonsági célú ismeret szintje a következő:

- Mozdonyvezetői szerep (mozdonyvezető)

Ennek az ÁME-nak az A. mellékletében meghatározott üzenetküldési és értelmezési képessége.

Ezeknek az üzeneteknek a tartalmát az infrastruktúra működtetője határozza meg.

- Szerelvénykísérő szerep (vonatszemélyzet)

Ami a személyzetet illeti, a szerelvényt és annak üzemelési állapotát leíró információ elküldésének képessége, valamint az utasokkal kapcsolatos bizonyos helyzetek kezelésére vonatkozó hasznos intézkedések.

Ezeknek az üzeneteknek a tartalmát az infrastruktúra működtetője határozza meg.

4.1.4.3. A vonatszemélyzet tagjai, valamint a vonatszemélyzet és a mozdonyvezető között használt nyelv

A használt nyelv a kölcsönösen átjárható hálózat területeinek egyikén használt nyelv. Ezt a vasúti vállalkozás választja ki.

4.1.4.4. A vonatszemélyzet és az utasok között használt nyelv

Az utasok biztonságával és egészségével kapcsolatos helyzetekben a vonatszemélyzet és az utasok között használt nyelv a kölcsönösen átjárható hálózat területeinek egyikén használt nyelv; ezt az infrastruktúra működtetőivel való megállapodás alapján a vasúti vállalkozás választja ki.

Továbbá az infrastruktúra működtetői különleges szabályokat állapíthatnak meg különleges esetekre (hosszú alagutakon történő áthaladásra például) vagy azért, hogy az egyes tagállamok szabályzatainak megfeleljenek.

4.1.5. SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A MOZDONYVEZETŐK RÉSZÉRE VÁRATLAN ESEMÉNY VAGY SÚLYOSABB JÁRMŰMEGHIBÁSODÁS ESETÉN

A vasúti vállalkozás a szerelvény haladásának teljes idejére rendelkezésre álló szakértőt biztosít, akivel a mozdonyvezető valós időben közvetlenül kapcsolatba léphet váratlan esemény vagy a jármű súlyosabb meghibásodása esetén.

4.1.6. BALESETET VAGY VÁRATLAN ESEMÉNYT KÖVETŐ NYOMOZÁS VAGY VIZSGÁLAT

A vasúti vállalkozás az infrastruktúra működtetőjével való megállapodás alapján meghatározza azokat a személyeket, akikkel kapcsolatba kell lépni.

Az infrastruktúra működtetője a vasúti vállalkozással való megállapodás útján előírja azokat az időtartamokat, amelyeken belül a baleset vagy váratlan esemény vizsgálatát vagy nyomozását meg kell kezdeni.

A szükséges biztonsággal kapcsolatos esemény nyilvántartások megőrzése, kivonatolása és elolvasása tekintetében a vasúti vállalkozás az infrastruktúra működtetőjével egyetértésben köteles megállapítani egy eljárást annak érdekében, hogy ezeket az intézkedéseket meghozzák.

4.1.7. AZ INFRASTRUKTÚRA MŰKÖDTETŐJÉNEK TÁJÉKOZTATÁSA A SZERELVÉNY ÜZEMÁLLAPOTÁRÓL

Az infrastruktúra működtetője és a vasúti vállalkozás eljárást határoz meg, hogy a járművet érintő bármilyen rendellenességet, amely a szerelvény mozgására káros hatással lehet, (az indulást megelőzően és az út során) jelenteni kell a forgalomirányításért felelős szervezetnek.

4.1.8. FORGATÓKÖNYVEK ÉS ELJÁRÁSOK SÚLYOSABB VÁRATLAN ESEMÉNYEK KEZELÉSÉRE

A vasúti vállalkozással összhangban az infrastruktúra működtetői forgatókönyveket és eljárásokat határoznak meg a következő váratlan események esetére:

- Baleset:

- személyek mentése,

- Jármű-meghibásodások:

- az utasok evakuálása,

- a meghibásodott állomány mentése.

- Infrastruktúra-meghibásodások:

- vezetési feltételek elterelt szerelvények esetén.

Ezeket a forgatókönyveket és eljárásokat a vasúti vállalkozások és az infrastruktúra működtetői figyelembe veszik a szabálykönyvekben és a személyzet képzésének meghatározásánál.

Ezen túlmenően, valamint abból a célból, hogy az infrastruktúra működtetőinek lehetőségük nyíljon az alapszabályok és rendeletek szerinti intézkedések előzetes, a váratlan események jellegétől függő meghatározására, a vasúti vállalkozás kérésükre ellátja őket a jármű egyes olyan rendellenességeinek listájával, amelyeknek jelentős forgalmi kihatásaik lehetnek.

4.1.9. ÜZEMELÉS KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK KÖZÖTT (PRÓBASZERELVÉNYEK ÉS MEGHIBÁSODOTT SZERELVÉNYEK)

A tesztelés alatti jármű szerelvényei közlekedésének és a kijavított meghibásodott állomány mozgatásának különleges feltételeit a vasúti vállalkozások határozzák meg, és azt jóváhagyás céljából az infrastruktúra érintett működtetői vizsgálják meg.

4.1.10. A RENDSZER ELLENŐRZÉSE BIZTONSÁGI SZEMPONTBÓL

4.1.10.1. Az előírásoknak való megfelelés ellenőrzése

A kölcsönös átjárhatósági előírásoknak történő megfelelést ellenőrzik, elsősorban felülvizsgálatok útján.

Az infrastruktúra működtetői:

- minimum követelményként végrehajtják a hálózatuk éves felülvizsgálatát, amely kiterjed:

- az előírások vasúti vállalkozások általi végrehajtására,

- a vasúti vállalkozás által létrehozott nyomon követési rendszer hatékonyságára.

- tájékoztatják a vasúi vállalkozásokat a hálózatukon elvégzett felülvizsgálatok eredményéről.

A vasúti vállalkozások:

- az őket érintő, kölcsönösen átjárható nagysebességű szolgáltatást legalább évente egy alkalommal felülvizsgálják,

- a felülvizsgálat eredményeit közlik az infrastruktúra érintett működtetőivel.

4.1.10.2. Tapasztalatok visszacsatolása

Az infrastruktúra működtetői:

- kidolgozzák a kölcsönösen átjárható nagysebességű rendszer üzemi teljesítményére vonatkozó helyszíni információk visszacsatolására szolgáló folyamatot,

- értesítik az érintett vasúti vállalkozásokat a területükön végbement váratlan eseményekről és balesetekről,

- közlik a vasúti vállalkozásokkal az elemzéseket és a vizsgálat vagy nyomozás végeredményét, ha a személyzetük egyik tagja érintett az ügyben.

A vasúti vállalkozások:

- kidolgozzák a kölcsönösen átjárható nagysebességű rendszer üzemi teljesítményére vonatkozó helyszíni információk visszacsatolására szolgáló folyamatot,

- időszakosan és szükség esetén tájékoztatják az infrastruktúra működtetőit a visszacsatolás eredményeiről és az olyan területekről, ahol korrekciós intézkedések várhatóak.

4.1.11. AZ ÜZEMELÉS MINŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

A működést jelentősen megzavaró eseményeket a lehető legsürgősebben közösen elemzi a vasúti vállalkozás és az infrastruktúra érintett működtetője.

Minden visszatérő eseményt a vasúti vállalkozás és az infrastruktúra érintett működtetője évente legalább egyszer közösen kivizsgál.

Ezeket a folyamatokat a vasúti vállalkozás az infrastruktúra működtetőivel egyetértésben határozza meg.

4.1.12. FEDÉLZETI SZOLGÁLTATÁS

4.1.12.1. Személyzet

A vonaton lévő személyek minimális számának és szakképesítésének meg kell felelnie a használt infrastruktúrák mindegyikére vonatkozó vonatszemélyzettel történő ellátás szabályainak.

A vasúti vállalkozás az infrastruktúra működtetőjével egyetértésben eljárást dolgoz ki a szerelvény indulását megelőzően elvégzendő ellenőrzések meghatározására.

4.1.12.2. A szerelvényen tartózkodó utasok száma

Ha a vasúti vállalkozás által üzemeltetett, nagysebességű jármű jelentős utas-túlterhelés miatt nem képes a névleges sebességével haladni, a vasúti vállalkozás megteszi a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy normális esetben az ilyen túlterhelés ne fordulhasson elő.

Azokban a kivételes esetekben, ha ez a helyzet mégis előfordul, a vasúti vállalkozás értesíti az infrastruktúra működtetőjét azokról a feltételekről, amelyek mellett a szerelvény mozgatása végrehajtható.

Az infrastruktúra-nyilvántartásba foglalt egyes esetekben, mint például egy olyan alagút esetében, amelyre az infrastruktúra működtetője készített evakuálási forgatókönyvet, amely szerint az utasoknak a vonaton végig kell gyalogolniuk, az infrastruktúra működtetője a vasúti vállalkozással együtt rögzíti a szerelvényre felengedhető utasok maximális számát.

Ezen felül a fent említett esetben és ugyanazokból az okokból a folyosókon és az ajtók előtt nem megengedett a poggyászok elhelyezése.

4.2. KAPCSOLÓDÁSI PONTOK AZ ÜZEMELTETÉSI ALRENDSZERREL

Nincs ilyen

4.3. MEGHATÁROZOTT TELJESÍTMÉNY

Nincs ilyen

5. KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1. A 96/48/EK irányelv 2. cikke d) bekezdésének értelmében kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem az "alrendszerbe foglalt vagy foglalandó berendezés bármilyen alapvető rendszereleme, rendszerelemeinek csoportja, alrésze vagy komplett része, amelytől közvetetten vagy közvetlenül függ a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága."

5.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a 96/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak.

5.3. Egyes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel az azokra teljesítési követelményeket megállapító előírások foglalkoznak. A megfelelőségük és/vagy alkalmazhatóságuk értékelését szabályként a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem kapcsolódási pontjain keresztül végzik. A tervezési vagy leíró jellemzőkre csak kivételes esetekben támaszkodnak.

Az üzemeltetési alrendszernek nincsenek kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemei.

6. MEGFELELŐSÉG- ÉS/VAGY ALKALMAZHATÓSÁGI ÉRTÉKELÉS

6.1. KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

Az üzemeltetésre vonatkozó ÁME nem tartalmaz kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket.

6.2. ÜZEMELTETÉSI ALRENDSZER

6.2.1. ALKALMAZANDÓ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ÉS MODULOK

A kérdéses paraméterek megfelelőségének vizsgálata magában foglalja a következő pontok mindegyikének ellenőrzését minden egyes paraméterre, az üzemben tartott útvonal(ak)on és a használandó járműveken:

- a szolgáltatás indítása előtt minden meghatározott dokumentum, eljárás, folyamat vagy különleges rendelkezés jellemzői,

- üzemeltetés során: a minőségellenőrzési rendszerrel kapcsolatos minden meghatározott rendszerelem megvalósítása és ellenőrzése.

A megfelelőségértékelésre alkalmazandó modultípusok a következők:

- A szolgáltatás megkezdése előtt

- Az infrastruktúra működtetője érdekeltségébe tartozó tervezési paraméterek esetében az A. modult alkalmazzák.

- A vasúti vállalkozás érdekeltségébe tartozó tervezési paraméterek esetében az A. modult alkalmazzák az A1 további rendelkezéssel együtt a következők szerint:

"a vasúti vállalkozás által választott, bejelentett szervezet végzi az érdekeltségébe tartozó tervezési paraméterek elemei jellemzőinek ellenőrzését a szolgáltatás megkezdése előtt".

Erre a modulra AE-ként hivatkoznak és azt a 6.2.2. pontban határozzák meg.

- üzemeltetés során:

A minőséget ellenőrző rendszerhez kapcsolódó paraméterelemek esetében D típusú modult alkalmaznak a D1 rendelkezéssel együtt a következők szerint:

"az infrastruktúra működtetője és a vasúti társaságok által kiválasztott, bejelentett szervezet vagy bejelentett intézmény kétévente értékeli azokat a minőséget ellenőrző rendszer folyamataihoz kapcsolódó paraméterelemeket (a minőséget ellenőrző rendszer alkalmazása, amelyet a 6.2.2. táblázatban SQ-val jelölnek), amelyek a vasúti vállalkozásra és/vagy az infrastruktúra működtetőjére vonatkoznak. A bejelentett szervezetet az érintett tagállam által megállapított eljárás szerint választják ki az alapvető képességekkel rendelkező bejelentett szervezetek közül az érintett tagállam által a biztonsági bizonyítványok kiállítására kijelölt hatósággal egyetértésben."

Erre a modulra DE-ként hivatkoznak és azt a 6.2.2. pontban határozzák meg.

6.2.2. A MODULOK ALKALMAZÁSA

A következő táblázat:

- felsorolja a vizsgálandó paramétereket és az ellenőrizendő elemeket a paraméterek mindegyikére, valamint megállapítja a minőséget ellenőrző rendszer vizsgálandó (SQ-val jelölt) elemeit

- ÁME-hivatkozást ad a különböző paraméterekre és megjelöli a használandó modulokat.

A modulok alkalmazásának alapjául ez a táblázat szolgál.

Vizsgálandó paraméterek | Az egyes paramétereknél ellenőrizendő elemek | ÁME-hivatkozás | Alkalmazandó modulok |

VV | II |

Új rendszer üzemeltetési eljárása | Az európai előírásban a rendszerre megállapított utasítások alkalmazása a rendszerre | 4.1.1. | | A |

Dokumentáció | | | | |

A mozdonyvezető szabálykönyve | Megléte | 4.1.2.1.1. | AE | A |

Szerkezet | | AE | |

A szöveg nyelve | | AE | |

Tervezetkészítési és frissítési folyamat, amely tartalmazza az illetékes ... és elismert testület kiválasztását és a fordítás megfelelőségének igazolását | | AE | |

Útvonalkönyv | Megléte | 4.1.2.1.2.1. | AE | |

Minimális tartalom | | AE | |

Bemutatás módja a vasúti vállalkozás által | | AE | |

A szöveg nyelve | | AE | |

Tervezetkészítési és aktualizálási folyamat | | AE | A |

Módosított elemek dokumentuma vagy elektronikus állománya | Megléte | 4.1.2.1.2.2. | AE | |

Bemutatás módja a vasúti vállalkozás által | | AE | |

Tervezetkészítési és aktualizálási folyamat | | AE | A |

A mozdonyvezető valós idejű tájékoztatási eljárása | Megléte | 4.1.2.1.2.3. | AE | A |

A mozdonyvezető járműkönyve | Megléte | 4.1.2.1.3. | AE | |

Menetrendlap | Megléte | 4.1.2.1.4. | AE | |

Minimális tartalom | | AE | |

Bemutatás módja a vasúti vállalkozás által | | AE | |

A szöveg nyelve | | AE | |

Tervezetkészítési folyamat | | AE | A |

A vonatszemélyzet szabálykönyve | Ezeknek a dokumentumoknak a megléte | 4.1.2.2. | AE | |

Szükség szerinti tervezetkészítési és aktualizálási folyamat | | AE | A |

A vonatszemélyzet járműkönyve | Megléte | | AE | |

A mozdonyvezetők és vonatszemélyzet szakképesítése | | | | |

Mozdonyvezetők és vonatszemélyzet általános szakképesítési folyamata | Megléte | 4.1.3.1 | AE | |

Szerkezet | | AE | |

A folyamatokat ismertető dokumentum benyújtása a VV által az egyes PHM-k részére | | AE | |

Útvonalismeretek megszerzési és fenntartási folyamata | Megléte | 4.1.3.2 | AE | A |

A különleges szakképesítések képzési és ismeretfenntartási folyamata | A különleges program megléte | 4.1.3.3 | AE | A |

Biztonság szempontjából kritikus kommunikáció | | | | |

A dokumentumokban megjelenő föld-mobil kommunikáció üzemeltetési elemei: a mozdonyvezető által alkalmazandó (a szabálykönyv függelékei)kommunikációs eljárások kézikönyveformanyomtatványok könyvea forgalomirányításért felelős személyzet által alkalmazandó | Az A. függelékben megállapított alapelvek alkalmazása | 4.1.4.1 | AE | A |

A sínpálya és a szerelvény között alkalmazott nyelv | Definíció | 4.1.4.2. | AE | |

Az vonatszemélyzet és a mozdonyvezető között használt nyelv | Definíció | 4.1.4.3. | AE | |

A vonatszemélyzet és az utasok között használt nyelv | Definíció | 4.1.4.4. | AE | A |

A mozdonyvezetők segítésére szolgáló intézkedések | Megléte | 4.1.5. | AE | |

Vizsgálati és nyomozati célú, valamint a rögzített biztonsági adatok hozzáféréséhez és olvasásához szükséges intézkedések | Megléte | 4.1.6. | AE | A |

Az infrastruktúra működtetője tájékoztatására szolgáló eljárás a szerelvény üzemi állapotáról | Megléte | 4.1.7. | AE | A |

Forgatókönyvek és eljárások súlyosabb váratlan események kezelésére | Megléte | 4.1.8. | AE | A |

Megléte a szabálykönyvekben és képzési előírásokban | | AE | A |

Rendellenességek felsorolása | | AE | A |

A tesztelés alá eső jármű mozgatási feltételeire és a tesztelésen sikertelen jármű visszaküldésére vonatkozó intézkedések | Definíció | 4.1.9. | AE | A |

Megléte a felülvizsgálati programokban | | | |

A rendszer ellenőrzése üzemeltetési biztonsági szempontból | | | | |

Felülvizsgálati folyamat | Megléte | 4.1.10.1. | AE | A |

A folyamat alkalmazása működés közben (SQ) | | DE | DE |

Visszacsatolás | Megléte | 4.1.10.2. | AE | A |

A folyamat alkalmazása működés közben (SQ) | | DE | DE |

A rendszer ellenőrzése az üzemeltetés minőségének szempontjából | Megléte | 4.1.11. | AE | A |

A folyamat alkalmazása működés közben (SQ) | | DE | DE |

Szolgáltatás a szerelvényen | | | | |

A vonatszemélyzet összetételét szabályozó rendelkezések | A vonatszemélyzet minimális számának és szakképesítésének meghatározása | 4.1.12.1. | AE | A |

A szerelvény indulása előtt a vonatszemélyzet számának ellenőrzési eljárása | Megléte | | AE | A |

A szerelvény terhelési tényezőjére vonatkozó rendelkezések | Megléte | 4.1.12.2. | AE | |

Ellenőrzése a felülvizsgálat részeként | | | |

Evakuációs forgatókönyvek megléte esetén az utasok maximális számára vonatkozó rendelkezések | Megléte | | AE | A |

Poggyászokra vonatkozó rendelkezések | Megléte | | AE | |

(SQ) A minőséget ellenőrző rendszerre vonatkozó elemeket működés alatt kell ellenőrizni. |

A modulok végrehajtására vonatkozó megállapodások a következők.

A modul

A gyártó (az infrastruktúra működtetője) a rá vonatkozó paraméterek részeire:

a) elkészíti a kérdéses kölcsönösen átjárható rendszer üzemeltetési dokumentációját:

- az alkalmazott jármű és a szolgáltatott útvonal dokumentációját,

- az egyes paraméterek dokumentációját: dokumentum, valamint a folyamat, eljárás vagy különös rendelkezés neve,

- az alkalmazandó európai előírások felsorolását,

és megőrzi ezt az anyagot úgy, hogy ahhoz legalább 10 éven keresztül vizsgálat céljából hozzáférhessenek a nemzeti hatóságok;

b) ellenőrzi minden egyes paraméterre és tervezési elemre, valamint az összes, a fenti listában megjelölt paraméterre nézve, hogy azok megfelelnek-e az ÁME-ban meghatározott jellemzőknek;

c) megfelelőségi nyilatkozatot készít, amely magában foglalja az ellenőrzendő paraméterek és rendszerelemek felsorolását (az előző táblázatból), valamint mindegyikükre nézve a megfelelés igazolását. Ezt a nyilatkozatot az üzemeltetési dokumentációval együtt megőrzik.

AE modul

A gyártó (vasúti vállalkozás) a rá vonatkozó rendszerelemekre:

a) elkészíti a kérdéses kölcsönösen átjárható rendszer üzemeltetési dokumentációját:

- az alkalmazott jármű és a szolgáltatott útvonal dokumentációja,

- az egyes paraméterek dokumentációját: dokumentum, valamint a folyamat, eljárás vagy különleges rendelkezés megfogalmazása,

- az alkalmazandó európai előírások felsorolása,

és megőrzi ezt az anyagot úgy, hogy ahhoz legalább 10 éven keresztül vizsgálat céljából hozzáférhessenek a nemzeti hatóságok;

b) bejelentett szervezetet választ, és a fenti listában megjelölt minden egyes paraméter és tervezési paraméterelem ellenőrzését kéri arra nézve, hogy azok megfelelnek-e az ÁME-ban megállapított jellemzőknek a szolgáltatott útvonal teljes egészén.

A bejelentett szervezet:

c) ellenőrzi minden egyes paraméterre és tervezési paraméterelemre, valamint az összes, a fenti listában megjelölt paraméterre nézve, hogy azok megfelelnek-e az ÁME-ban meghatározott jellemzőknek;

d) az ellenőrzést kérő gyártót értesíti a kapott eredményekről.

A gyártó:

e) megfelelőségi nyilatkozatot készít, amely magában foglalja az ellenőrzendő paraméterek és rendszerelemek felsorolását az előző táblázatból, valamint elkészíti mindegyikükre nézve a megfelelés igazolását. Ezt a nyilatkozatot az üzemeltetési dokumentációval együtt archiválják.

DE modul

A gyártók (a vasúti vállalkozás és az infrastruktúra működtetője, az őt érintő részre):

a) elkészíti a kérdéses kölcsönösen átjárható rendszer üzemeltetési dokumentációját:

- az alkalmazott jármű és a szolgáltatott útvonal dokumentációja,

- a minőségellenőrzési rendszerrel kapcsolatos szervezet, felelősség és jogok dokumentációja,

- az üzemeltetési minőségellenőrzési rendszerre vonatkozó minden egyes paraméter dokumentációja:

- a folyamatok nevei,

- a vizsgálatok eredményei,

- a visszacsatolásra vonatkozó elemek,

- a teljes minőségellenőrzési rendszerre vonatkozó elemek,

és megőrzi ezt az anyagot úgy, hogy ahhoz legalább 10 éven keresztül vizsgálat céljából hozzáférhessenek a nemzeti hatóságok;

b) kétévente bejelentett szervezetet vagy bejelentett intézményt választ és felkéri, hogy a minőségellenőrzési rendszerrel kapcsolatos, rá vonatkozó paraméterek rendszerelemeit vizsgálja (a fenti táblázatban SQ-val jelölt minőségellenőrzési folyamatok alkalmazása).

A bejelentett szervezet vagy a bejelentett intézmény:

c) vizsgálja a gyártók érdekeltségébe tartozó ellenőrzési folyamatokat (vasúti vállalkozás és/vagy az infrastruktúra működtetője), és mindegyikről jelentést készít megjelölve elsősorban azt, hogy:

- a gyártók a tervek szerint végrehajtották-e a folyamatokat,

- a gyártók irányítják-e a folyamatokat;

d) megadja ennek a kiértékelésnek az eredményét, és a vonatkozó kapcsolódó jelentést azoknak a gyártóknak, akik a jelentést kérték.

A gyártók (vasúti vállalkozás és az infrastruktúra működtetője, a rájuk vonatkozó részre nézve):

e) elkészítik a vizsgálat eredményeit mutató megfelelési nyilatkozatot és a kapcsolódó jelentést, és a nyilatkozatot az üzemeltetési dokumentációhoz csatolják.

7. AZ ÜZEMELTETÉSI ÁME VÉGREHAJTÁSA

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer vonatkozó részén a vasúti szolgáltatás üzemeltetésének meg kell felelnie az Üzemeltetési ÁME-nak:

- amikor új vagy korszerűsített kölcsönösen átjárható infrastruktúrát helyeznek üzembe a 96/48/EK irányelv 14. cikke szerint,

- vagy amikor új, határon átnyúló szolgáltatást helyeznek üzembe,

- vagy ennek az ÁME-nak az 1.2. pontjában említett meglévő infrastruktúra esetében lépésről lépésre, ha lehet 2005-ig.

Azonban az olyan infrastruktúra esetében, ahol olyan meglévő szerelvények működnek, amelyek nem esnek a 96/48/EK irányelv alá, ennek az ÁME-nak az alkalmazásából adódó üzemeltetési szabályokat a helyi viszonyokhoz igazíthatják azzal a céllal, hogy fenntartsák a meglévő vasúti rendszer kompatibilitását és jelenlegi biztonsági színvonalát. Az ilyen kivételeket jelölni kell az infrastruktúra-nyilvántartásban.

--------------------------------------------------