31996L0048[1]

A Tanács 96/48/EK irányelve (1996. július 23.) a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról

A TANÁCS 96/48/EK IRÁNYELVE

(1996. július 23.)

a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 129d. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 189c. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ),

mivel különösen indokolt a nemzetek nagy sebességű vasúthálózatai összekapcsolódásának, kölcsönös átjárhatóságának, továbbá hozzáférhetőségének a javítása annak érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők és helyi hatóságok teljes mértékben élvezhessék egy belső határok nélküli térség létrehozásának előnyeit;

mivel a tagállamok kormányainak, az európai vasúti társaságoknak és az európai vasúti háttériparnak a képviselőiből álló magas szintű munkacsoport - amelyet a Bizottság hívott össze azért, hogy eleget tegyen a Tanács 1989. december 4-i és 5-i állásfoglalásában kifejezésre juttatott kérésnek - összeállította egy nagy sebességű európai vasúthálózat általános tervét;

mivel 1990. decemberében a Bizottság közleményt juttatott el a Tanácshoz a nagy sebességű vasúthálózatról, és mivel a Tanács ezt a közleményt 1990. december 17-i állásfoglalásában ( 5 ) kedvező fogadtatásban részesítette;

mivel a Szerződés 129c. cikke úgy rendelkezik, hogy a Közösség alkalmazzon minden, a hálózat kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében szükségesnek tekintett intézkedést, különösen a műszaki szabványosítás terén;

mivel a nagy sebességű szerelvények kereskedelmi célú üzemeltetése magas fokú összeegyeztethetőséget kíván az infrastruktúra és a járművek műszaki jellemzői között; mivel a teljesítményszint, a biztonság, a szolgáltatás minősége és a költség ettől az összeegyeztethetőségtől függ, ahogy különösen az európai nagy sebességű vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága is;

mivel a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) értelmében a tagállamok vasúthálózatainak fokozottan hozzáférhetőeknek kell lenniük a vasútvállalatok számára, ez azonban megkívánja az infrastruktúra, a vasúti berendezések és a járművek kölcsönös átjárhatóságát;

mivel a tagállamok felelősek többnyire a vasúthálózatokra vonatkozó biztonsági, egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabályok betartásának biztosításáért e vasutak tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemeltetése során; mivel a helyi hatóságokkal együtt ugyancsak felelősséggel tartoznak a földdel, illetve a regionális tervezéssel kapcsolatos jogok, valamint a környezetvédelem tekintetében; mivel ez is különös jelentősséggel bír a nagy sebességű vasúthálózatok vonatkozásában;

mivel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) megköveteli a távolsági vasúti közlekedés számára történő pályaépítések környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát;

mivel a nemzeti jogszabályok, a vasutak belső szabályzatai és a vasutak által alkalmazott műszaki előírások jelentős eltéréseket mutatnak; mivel ezek a nemzeti jogszabályok és belső szabályzatok az egyes államok iparának megfelelő technikákat foglalják magukban; mivel ezek a nemzeti rendelkezések és belső szabályzatok más és más méreteket, eszközöket és különleges jellemzőket írnak elő; mivel ez a helyzet a Közösség-szerte közlekedni képes nagy sebességű vonatok használata ellen hat;

mivel az évek során ez a helyzet a szerződések valódi hozzáférhetővé tételének hátrányára nagyon szoros kapcsolatot alakított ki a nemzeti vasúti háttéripar és a nemzeti vasúti társaságok között; mivel ezen iparágak világméretű versenyképességének fokozása nyílt, versenyképes európai piacot kíván;

mivel ezért indokolt a Közösség egészére vonatkozóan a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerre alkalmazandó alapvető követelmények meghatározása;

mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kiterjedtsége és összetett jellege folytán gyakorlati okokból szükségesnek bizonyult a rendszer felosztása alrendszerekre; mivel minden alrendszerrel szemben meg kell határozni az alapvető követelményeket, miközben a Közösség egészére nézve rögzíteni kell az alapvető paramétereket és meg kell határozni a műszaki előírást, különösen a rendszerelemek és a kapcsolódási pontok tekintetében, azért, hogy eleget lehessen tenni az alapvető követelményeknek; mivel azonban bizonyos alrendszerekre (környezet, felhasználók és működés) az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME) csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok a kölcsönös átjárhatóság biztosításához szükségesek az infrastruktúra, az energia, az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek, valamint a járművek terén;

mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó rendelkezések bevezetése nem okozhat indokolatlan költség-haszon akadályokat az egyes tagállamok meglévő vasúthálózatának megőrzése során, ugyanakkor továbbra is célkitűzésként kell kezelni a nagy sebességű vonatoknak a Közösség egész területén történő közlekedését;

mivel az egyes tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy meghatározott esetekben ne alkalmazzanak egyes átjárhatósági műszaki előírásokat, feltéve hogy megfelelő eljárások garantálják, hogy az ilyen eltérési lehetőségek indokoltak; mivel a Szerződés 129c. cikke előírja, hogy a Közösség által a kölcsönös átjárhatóság területén végzett tevékenység során figyelembe kell venni a projektek potenciális gazdasági életképességét;

mivel az ajánlatkérőknek valamennyi szerződésre vonatkozóan a műszaki előírásokat bele kell foglalniuk az általános dokumentációba, illetve a szerződésre vonatkozó dokumentációba annak érdekében, hogy eleget tehessenek a vasúti ágazatban történő közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek, különösen a 93/38/EGK irányelvben ( 8 ) foglaltaknak; mivel létre kell hozni az európai műszaki előírások gyűjteményét, amely referenciaként szolgál ezeknek a műszaki előírásoknak a vonatkozásában;

mivel a 93/38/EGK irányelv értelmében egy európai előírás egy európai szabványt végrehajtó közös műszaki előírás, európai műszaki jóváhagyás vagy nemzeti szabvány; mivel a Bizottság megbízásából valamely európai szabványügyi testületnek, úgymint az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI), összehangolt európai szabványokat kell alkotnia és azok referenciáit közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában;

mivel a Közösség érdekét szolgálná egy olyan nemzetközi szabványosítási rendszer, amely alkalmas lenne a nemzetközi kereskedelem szereplői által valóban alkalmazott és a közösségi politika követelményeinek megfelelő szabványok megalkotására; mivel ezért az európai szabványügyi testületeknek folytatniuk kell együttműködésüket a nemzetközi szabványügyi testületekkel;

mivel az ajánlatkérők meghatározzák az európai előírások, illetve az egyéb szabványok kiegészítéséhez szükséges további követelményeket; mivel az ilyen előírások nem gátolhatják a közösségi szinten összehangolt alapvető követelmények teljesítését, amelyeknek a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszernek is meg kell felelnie;

mivel a rendszerelemek megfelelőség- és alkalmazhatósági értékelésére vonatkozó eljárásoknak a 93/465/EGK határozatban ( 9 ) szabályozott modulok használatán kell alapulniuk; mivel az érintett iparágak fejlődésének elősegítése érdekében indokolt a minőségbiztosítási rendszert magukban foglaló eljárások lehető legnagyobb mértékű kiterjesztése; mivel a rendszerelemek fogalmába egyaránt beletartoznak az anyagi és szellemi javak, úgymint a szoftver;

mivel a biztonság, a hozzáférhetőség vagy a rendszergazdaságosság vonatkozásában vizsgálni kell a legkritikusabb rendszerelemek alkalmazhatóságát;

mivel az ajánlatkérők az európai előírásokra való hivatkozás útján rögzítik a szerződéses dokumentumokban azokat a jellemzőket, amelyeknek - különösen a rendszerelemek vonatkozásában - a gyártóknak szerződésszerűen meg kell felelniük; mivel az adott helyzetben a rendszerelemek megfelelősége - a rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása és garantálása érdekében - főleg felhasználásuk területéhez kötődik, és nem kizárólag a közösségi piacon való szabad mozgásukhoz;

mivel ezért nem szükséges, hogy a gyártó cég elhelyezze a CE-jelölést az ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá eső rendszerelemeken, minthogy az erre a célra az irányelvben meghatározott eljárásokkal összhangban végrehajtott megfelelőség- és/vagy alkalmazhatósági értékelés alapján a gyártó cég megfelelőségi nyilatkozata elegendő; mivel ez nem befolyásolja a gyártó cégek azon kötelezettségét, hogy egyes rendszerelemeken feltüntessék a CE-jelölést, amely igazolja azok megfelelőségét a rájuk vonatkozó egyéb közösségi rendelkezéseknek;

mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó alrendszereket hitelesítési eljárásnak kell alávetni; mivel az ilyen hitelesítésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezéséért felelős hatóságok egyértelműen megbizonyosodhassanak arról, hogy a tervezés, a kivitelezés és az üzembe helyezés eredménye megfelel-e a hatályos rendelkezéseknek és műszaki üzemviteli előírásoknak; mivel ennek azt is biztosítania kell, hogy a gyártók - függetlenül attól, hogy melyik országban működnek - számíthassanak az egyenlő bánásmódra; mivel ennek érdekében rögzíteni kell azt a modult, amely meghatározza az alrendszerek EK-hitelesítésére vonatkozó elveket és feltételeket;

mivel az EK-hitelesítési eljárás az ÁME-okon (azaz az átjárhatósági műszaki előírásokon) alapul; mivel ezeket az ÁME-okat a Bizottság felhatalmazása alapján az infrastruktúra működtetői, a vasútvállalatok és a vasúti háttéripar képviselőiből álló közös testület dolgozza ki; mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében követelmény az ÁME-okra való hivatkozás, és mivel ezek az ÁME-ok a 93/38/EGK irányelv 18. cikkében foglalt rendelkezések hatálya alá esnek;

mivel a megfelelőségértékelési eljárások, illetve a rendszerelemek alkalmazhatósági értékelésére vonatkozó eljárások, valamint az alrendszerek értékelésére vonatkozó eljárások vizsgálatáért felelős bejelentett szervezeteknek - különösen az európai előírás hiányában - a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk határozataikat;

mivel a 91/440/EGK tanácsi irányelv előírja a tevékenységek számviteli szempontból történő szétválasztását szállítási szolgáltatás végzése, illetve pályavasúti társaság üzemeltetésére; mivel az adott helyzetben a bejelentett szervezetekként kijelölt vasúti infrastruktúra működtetői által nyújtott speciális szolgáltatásokat úgy kell strukturálni, hogy megfeleljenek az ilyen típusú testületre kötelezően vonatkozó követelményeknek; mivel más szakosodott testület is lehet bejelentett, ha megfelel ugyanezen követelményeknek;

mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága a Közösségben széles körben érvényesül; mivel a tagállamok egyénileg nem tudják megtenni a szükséges intézkedéseket a kölcsönös átjárhatóság megvalósítása érdekében; mivel ezért a szubszidiaritás elve értelmében ezt a lépést a Közösség szintjén kell megtenni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

(1) Ennek az irányelvnek a célja az I. mellékletben meghatározott nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerek Közösség területén belül történő kölcsönös átjárhatóságának megvalósításához szükséges feltételek létrehozása.

Ezek a feltételek a rendszer 2004. április 30-a után üzembe helyezett részeinek tervezésére, megépítésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, illetve az üzemeltetésben részt vevő személyzet szakképesítésére, egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak.

(2) E célkitűzés megvalósítása érdekében meg kell határozni a műszaki harmonizáció optimális szintjét, és lehetővé kell tenni a következőket:

a) a nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatások elősegítése, javítása és fejlesztése a közösségi területeken belül és harmadik országokkal;

b) hozzájárulás a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kiépítéséhez, üzemeltetéséhez, felújításához és korszerűsítéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások belső piacának fokozatos megteremtéséhez;

c) hozzájárulás a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságához.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer: az az I. mellékletben ismertetett struktúra, amely vasútvonalak és helyhez kötött berendezések által alkotott vasúti infrastruktúrából, a nagy sebességű forgalom lebonyolítására megépített, illetve feljavított transzeurópai szállítási hálózatból, valamint a fenti infrastruktúrán való közlekedésre tervezett járművekből áll;

b) kölcsönös átjárhatóság: a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszernek az a képessége, amely lehetővé teszi az előírt teljesítményszinteknek megfelelő nagy sebességű vonatszerelvények biztonságos és zavartalan közlekedését. Ez az adottság azokon a jogszabályi, műszaki és üzemviteli feltételeken alapul, amelyeknek az alapvető követelmények teljesítése érdekében eleget kell tenni;

c) alrendszerek: a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer - a II. mellékletben leírtak szerint - felosztása strukturális, illetve funkcionális alrendszerekre, amelyekre alapvető követelményeket kell meghatározni;

d) kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem: azok az elemi rendszerelemek, rendszerelemcsoportok, szerkezeti részegységei vagy berendezések teljes egységei, amelyek egy olyan alrendszerbe illeszkednek vagy illesztendők be, amelytől közvetve vagy közvetlenül a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága függ;

e) alapvető követelmények: mindazok a III. mellékletben rögzített feltételek, amelyeknek a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszernek, alrendszereinek, illetve a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek meg kell felelniük;

f) európai előírás: a 93/38/EGK irányelv 1. cikkének (8)-(12) pontjában meghatározott közös műszaki előírás, európai műszaki jóváhagyás vagy nemzeti szabvány, amelyek egy európai szabványt alkalmaznak;

g) átjárhatósági műszaki előírás (a továbbiakban ÁME): olyan előírás, amely az alapvető követelmények teljesítése érdekében minden alrendszerre kiterjed azáltal, hogy megteremti a szükséges kölcsönös funkcionális kapcsolatot az alrendszerek és nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer között, valamint biztosítja az utóbbi összeegyeztethetőségét;

i) bejelentett szervezetek: olyan szervezetek, amelyek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőség-, illetve alkalmazhatósági értékeléséért felelősek vagy vizsgálják az alrendszereket hitelesítő EK-eljárásokat;

j) alapvető paraméter: bármely szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltétel, amely elengedhetetlenül fontos a kölcsönös átjárhatóság szempontjából, és a 21. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelő határozatot vagy ajánlást igényel az ÁME-k teljes tervezetének bármely fejlesztése előtt;

k) egyedi eset: a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer bármely olyan része, amely földrajzi, topográfiai okokból, illetve a városi környezettel vagy a meglévő rendszerrel való összeegyeztethetőségre vonatkozó korlátozások miatt az ÁME-kban akár ideiglenesen, akár véglegesen különleges rendelkezéseket igényel. Ide tartozhatnak különösen a Közösség többi részétől elszigetelt vasúti pályák és hálózatok, az űrszelvény, a nyomtáv, illetve a vágánytengely-távolság;

l) korszerűsítés: egy alrendszeren vagy az alrendszer egy részén végrehajtott nagyobb átalakítási munkálatok, amelyek javítják az alrendszer átfogó teljesítményét;

m) karbantartás keretében történő pótlás: alkatrészek azonos funkciójú és teljesítményű alkatrészekkel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;

n) felújítás: egy alrendszernek vagy az alrendszer egy részének cseréjére irányuló nagyobb munkák, amelyek az alrendszer átfogó teljesítményét nem változtatják meg;

o) meglévő vasúti rendszer: a vasúti infrastruktúrából álló rendszer, amely a meglévő vasúti rendszer vonalaiból és helyhez kötött létesítményeiből, valamint az ilyen infrastruktúrán közlekedő bármely kategóriájú és származású meglévő járművekből áll;

p) üzembe helyezés: mindazok a műveletek, amelyekkel az alrendszert a tervezett üzemállapotba helyezik.

3. cikk

(1) Ez az irányelv azokra a rendelkezésekre vonatkozik, amelyek valamennyi alrendszer tekintetében rendelkeznek a paraméterekről, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekről és kapcsolódási pontjaikról, az eljárásokról, továbbá a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer általános összeegyeztethetőségére vonatkozó azon feltételekről, amelyek e rendszer kölcsönös átjárhatóságához szükségesek.

(2) Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit a Közösség egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni. Azonban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tekintetében ezen irányelv alapvető követelményeinek teljesítése megkövetelheti az erre a célra kidolgozott egyedi európai előírás használatát.

4. cikk

(1) A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszernek, alrendszereinek és azok rendszerelemeinek meg kell felelniük a vonatkozó alapvető követelményeknek.

(2) A 93/38/EGK irányelv 18. cikkének (4) bekezdésében említett további műszaki előírás - amely ahhoz szükséges, hogy kiegészítse az európai előírásokat, illetve más, a Közösségen belül használt szabványokat - nem lehet ellentétes az alapvető követelményekkel.

II. FEJEZET

Átjárhatósági műszaki előírás

5. cikk

(1) Az alrendszerek mindegyikére egy ÁME vonatkozik. Szükség esetén egy alrendszerre több ÁME is vonatkozhat, illetve egy ÁME vonatkozhat több alrendszerre. Az ÁME fejlesztésére és/vagy felülvizsgálatára vonatkozó határozathoz és az ÁME műszaki és területi hatályának megválasztásához a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően megbízás szükséges.

(2) Az alrendszereknek meg kell felelniük az ÁME-okban foglaltaknak. Ezt a megfelelést mindaddig folyamatosan fenn kell tartani, amíg minden alrendszer használatban van.

(3) Az 1. cikkben említett célkitűzések megvalósításához szükséges mértékben minden ÁME:

a) feltünteti a tervezett hatályát (az I. mellékletben említett hálózatrész vagy járművek, a II. mellékletben említett alrendszer vagy alrendszer része);

b) meghatározza az egyes érintett alrendszerekre és a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokra vonatkozó alapvető követelményeket;

c) kidolgozza az alrendszer és annak más alrendszerekkel való kapcsolódási pontjai által teljesítendő funkcionális és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások az alrendszer felhasználása szerint változhatnak, például az I. mellékletben előírt vonal- és/vagy járműkategóriák szerint;

d) meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok által lefedendő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyek szükségesek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez;

e) megállapítja valamennyi mérlegelt esetben, hogy egyrészről a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelésére, vagy másrészről az alrendszerek EK-hitelesítésekor mely eljárásokat kell használni. Ezek az eljárások a 93/465/EGK határozatban meghatározott modulokon alapulnak;

f) feltüntetik az ÁME-k végrehajtásának stratégiáját. Különösen fontos meghatározni azokat a szakaszokat, amelyeket el kell végezni a jelenlegi helyzetről a végleges helyzetre való fokozatos átmenet érdekében, ahol az ÁME-knek való megfelelés a norma;

g) feltüntetik az érintett személyzet tekintetében az alrendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME-k végrehajtásához elvárt szakképesítéseket, illetve a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételeket.

(4) Az ÁME-ok nem gátolhatják a tagállamoknak a más vonatok közlekedésére szolgáló új vagy minőségileg feljavított infrastruktúrák használatára vonatkozó határozatait.

(5) Az ÁME-oknak való megfelelés lehetővé teszi egy olyan összeegyeztethető nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kialakítását, amely szükség szerint megőrzi az egyes tagállamok meglévő vasúthálózatának összeegyeztethetőségét.

(6) Az ÁME-k kifejezetten, egyértelműen azonosítható módon hivatkozhatnak az európai szabványokra vagy előírásokra, ha ez szigorúan szükséges ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósításához. Ilyen esetben ezeket az európai szabványokat vagy előírásokat (vagy azok vonatkozó részeit) az érintett ÁME mellékletének kell tekinteni, és azok az ÁME alkalmazásának pillanatától kötelezővé válnak. Európai szabványok vagy előírások hiányában és azok elkészítéséig hivatkozni lehet más egyértelműen azonosított normatív dokumentumokra; ilyen esetben ez olyan dokumentumokat jelent, amelyek könnyen hozzáférhetők és nyilvánosak.

6. cikk

(1) Az ÁME-tervezeteket és az ÁME-k későbbi módosításait a Bizottságtól a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kapott megbízás szerint kell elkészíteni. Ezeket az ügynökség felelőssége alatt kell kidolgozni az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 2004/881/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (ügynökségi rendelet) ( 10 ) 3. és 12. cikkének megfelelően és az azokban a cikkekben említett munkacsoportokkal együttműködésben.

Az ÁME-k elfogadása és felülvizsgálata a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően történik. Az ÁME-ket a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) Az ügynökség felelős az ÁME-k felülvizsgálatáért és korszerűsítéséért, valamint a technológiai fejlődés és a társadalmi igények figyelembevételét szolgáló ajánlások megtételéért a 21. cikkben említett bizottság felé.

(3) Az ÁME-tervezetek kidolgozása két szakaszban történik.

Az ügynökség először azonosítja az ÁME-k alapvető paramétereit, illetve a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokat, valamint az esetlegesen szükséges összes különös esetet. A paraméterek és a kapcsolódási pontok mindegyikére a legéletképesebb alternatív megoldásokat kell javasolni, műszaki és gazdasági indoklással kísérve. A határozatot a 21. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően kell meghozni, szükség esetén hivatkozva a különös esetekre.

Az ügynökség ezután ezen alapvető paraméterek alapján kidolgozza az ÁME tervezetét. Megfelelő esetben az ügynökség figyelembe veszi a műszaki haladást, a már elvégzett szabványosítási munkát, a már működő munkacsoportokat és az elismert kutatási munkát. Az ÁME-tervezethez csatolni kell az ÁME végrehajtásának becsült költségére és várható hasznára vonatkozó átfogó értékelést; az értékelésben fel kell tüntetni az érintett üzemeltetőkre és gazdasági szereplőkre várhatóan gyakorolt hatást.

(4) Az egyes ÁME-k (ideértve az alapvető paramétereket is) kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során tekintettel kell lenni az összes számításba vett műszaki megoldás és a köztük lévő kapcsolódási pontok becsült költségére és hasznára, hogy a legéletképesebb megoldásokat állapítsák meg és hajtsák végre. A tagállamok ebben az értékelésben a szükséges adatok biztosítása révén vesznek részt.

(5) A 21. cikkben említett bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az ÁME-k előkészítési munkálatairól. E munkák során a bizottság bármilyen megbízást vagy hasznos ajánlást kidolgozhat az ÁME-k kialakítására és a költség-haszon elemzésére vonatkozóan. A bizottság egy tagállam kérésére előírhatja különösen az alternatív megoldások vizsgálatát és az alternatív megoldás költségeinek és hasznainak bemutatását az ÁME-tervezethez csatolt jelentésben.

(6) Az ÁME-k elfogadásakor az adott ÁME hatálybalépésének időpontját a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kell megállapítani. Amennyiben különböző alrendszereket műszaki összeegyeztethetőségi okok miatt egyidejűleg kell forgalomba helyezni, a vonatkozó ÁME-k hatálybalépésének ugyanarra a napra kell esnie.

(7) Az ÁME-k kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a felhasználók véleményét azon jellemzők tekintetében, amelyek közvetlen hatással vannak az alrendszerek használatának feltételeire. Ennek érdekében az ügynökség az ÁME-k kidolgozási és felülvizsgálati szakaszaiban konzultál a felhasználókat képviselő szövetségekkel és szervekkel. Az ÁME-tervezethez csatolják a konzultációk eredményeiről készített beszámolót.

A konzultáció céljából felkeresendő szövetségek és szervek felsorolását a 21. cikkben említett bizottság az ÁME-k felülvizsgálatára vonatkozó megbízás elfogadása előtt véglegesíti, és az egy tagállam vagy a Bizottság kérésére felülvizsgálható és frissíthető.

(8) Az ÁME-k kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a szociális partnerek véleményét az 5. cikk (3) bekezdésének g) pontjában említett feltételekre vonatkozóan.

Ennek érdekében a szociális partnerekkel még azt megelőzően konzultálni kell, hogy az adott ÁME-t benyújtanák elfogadásra vagy felülvizsgálatra a 21. cikkben említett bizottsághoz.

A szociális partnerekkel a 98/500/EK bizottsági határozatnak ( 11 ) megfelelően létrehozott ágazati párbeszédbizottság keretében kell konzultálni. A szociális partnerek három hónapon belül véleményt nyilvánítanak.

7. cikk

Egy tagállamnak a következő esetekben és a következő körülmények fennállása esetén nem kell alkalmaznia egy vagy több ÁME-t, köztük a járművekre vonatkozókat:

a) olyan javasolt új vonalak építése, meglévő vonalak felújítása vagy korszerűsítése, illetve az 1. cikk (1) bekezdésében említett bármely elem esetében, amelynek megvalósítása előrehaladott állapotban van, vagy a rá vonatkozó szerződés teljesítése már megkezdődött, amikor ezeket az ÁME-ket közzéteszik;

b) egy meglévő vonal felújítására vagy korszerűsítésére irányuló projektek esetén, amennyiben az űrszelvény, nyomtáv, vágánytengely-távolság vagy villamosítási feszültség értéke ezen ÁME-kben nem összeegyeztethető a meglévő vonal e jellemzőivel;

c) javasolt új vonal vagy egy meglévő vonal tervezett felújítása vagy korszerűsítése esetén az adott tagállam területén, ha annak vasúthálózatát tenger választja el vagy zárja el a Közösség többi részének vasúthálózatától;

d) meglévő vonal bármely tervezett felújítása, bővítése vagy korszerűsítése esetén, amennyiben az ÁME-k alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdasági életképességét és/vagy a vasúti rendszer összeegyeztethetőségét a tagállamon belül;

e) amennyiben baleset vagy természeti csapás után a hálózat gyors helyreállításának körülményei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME-k részleges vagy teljes körű alkalmazását.

Az érintett tagállam valamennyi esetben előzetes értesítést küld a Bizottságot eltérési szándékáról, csatolva egy dokumentációt, amelyben ismerteti azokat az ÁME-ket vagy az ÁME-k olyan részeit, amelyeket nem kíván alkalmazni, valamint azokat a vonatkozó előírásokat, amelyeket alkalmazni kíván. A Bizottság elemzi a tagállam által tervezett intézkedéseket. A b) és d) pontban említett esetekben a Bizottság a 21. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően határozatot hoz. Szükség esetén ajánlást kell kidolgozni az alkalmazandó előírásokról. A b) esetben azonban a Bizottság határozata nem érinti az űrszelvényt és a nyomtávot.

III. FEJEZET

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

8. cikk

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket:

- csak akkor értékesítik, ha lehetővé teszik a kölcsönös átjárhatóság megvalósítását a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszeren belül, és egyidejűleg megfelelnek az alapvető követelményeknek is,

- tervezett felhasználási területükön használják fel, továbbá beépítésük és karbantartásuk megfelelő módon történik.

A fenti rendelkezések nem zárják ki, hogy ezeket a rendszerelemeket valamely más rendeltetéssel értékesítsék, vagy azokat a hagyományos vasútvonalakon állítsák üzembe.

9. cikk

A tagállamok ennek az irányelvnek az alapján területükön nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a piaci értékesítését a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszeren való felhasználás céljából, amennyiben azok megfelelnek ennek az irányelvnek.

Különösen nem követelhetnek meg olyan ellenőrzéseket, amelyeket az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozathoz vezető eljárás részeként már elvégeztek.

10. cikk

(1) A tagállamok az ezen irányelv rájuk vonatkozó alapvető követelményeinek megfelelőnek tekintik azokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket, amelyek rendelkeznek olyan EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal, amelynek elemeit a IV. melléklet tartalmazza.

(2) Minden kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a vonatkozó ÁME-ban meghatározott felhasználásra való megfelelőséget vagy alkalmazhatóságot értékelő eljárás hatálya alá tartozik, és ahhoz a megfelelő tanúsítványt kell mellékelni.

(3) A tagállamok úgy tekintik, hogy egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel az alapvető követelményeknek, ha teljesíti a vonatkozó ÁME-ben megállapított feltételeket vagy az ilyen feltételeknek megfelelően kidolgozott európai előírásokat.

11. cikk

Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ennek az irányelvnek a céljaira közvetlenül vagy közvetve alkalmazott európai előírások nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról és az információs társadalmi szolgáltatásokról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) által létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően határozhatnak az érintett előírások részleges vagy teljes visszavonásáról az azokat tartalmazó kiadványokból, illetve módosíthatják azokat.

12. cikk

(1) Ha egy tagállam megerősíti, hogy az EK-megfelelőségi és alkalmazhatósági nyilatkozat hatálya alá tartozó és a piacon forgalmazott, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezett módon történő használata esetén az valószínűleg nem felel meg az alapvető követelményeknek, akkor minden szükséges lépést megtesz az ilyen rendszerelem alkalmazási területének korlátozása, használatának megtiltása, illetve a piacról való kivonása érdekében. A megtett intézkedésekről a tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és megindokolja határozatát, különösen azt hangsúlyozva, hogy a megfelelőség hiánya annak a következménye, hogy:

- a rendszerelem nem felel meg az alapvető követelményeknek,

- rosszul alkalmazták az európai előírásokat ott, ahol azok alkalmazására szükség volt,

- nem megfelelőek az európai előírások.

(2) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül konzultál az érintett felekkel. Amennyiben ennek a konzultációnak a következtében a Bizottság azt állapítja meg, hogy az intézkedés indokolt, úgy erről haladéktalanul értesíti a kezdeményező, illetve a többi tagállamot. Amennyiben ennek a konzultációnak az eredményeként a Bizottság azt állapítja meg, hogy az intézkedés nem indokolt, úgy erről haladéktalanul értesíti a kezdeményező tagállamot, valamint a gyártó céget, illetve annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjét. Ha az (1) pontban említett határozatot az európai előírásokban meglévő hiányosság indokolja, akkor a 11. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(3) Amennyiben EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem felel meg a nyilatkozatnak, úgy az illetékes tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket azzal a szervvel szemben, amely a nyilatkozatot kiadta, és erről tájékoztatja a Bizottságot, valamint a többi tagállamot.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok folyamatos tájékoztatást kapjanak az eljárás folyamatáról és eredményeiről.

13. cikk

(1) Valamely kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi, illetve alkalmazhatósági nyilatkozat kiállítása érdekében a rendszerelem gyártójának, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének a rá vonatkozó ÁME-okban rögzített rendelkezéseket kell alkalmaznia.

(2) Amennyiben az ÁME-ok megkívánják, úgy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a megfelelőség-, illetve alkalmazhatósági megállapítását annak a bejelentett szervezetnek kell elvégeznie, amelyhez a gyártó, illetve annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője kérelmét benyújtotta.

(3) Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek más szempontokra kiterjedő egyéb közösségi irányelvek hatálya alá tartoznak, úgy az EK-megfelelőségi, illetve alkalmazhatósági nyilatkozatban - ilyen esetekben - fel kell tüntetni, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek más irányelvek követelményeinek is eleget tesznek.

(4) Ha sem a gyártó, sem pedig annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nem teljesítette az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeket, akkor azok arra a személyre hárulnak, aki az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet forgalomba hozza. Ugyanezek a kötelezettségek vonatkoznak arra a személyre, aki összeszereli a különböző származási helyű kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet vagy annak elemeit, továbbá aki saját használatra gyártja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket ennek az irányelvnek az alkalmazásában.

(5) A 12. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a) minden olyan esetben, amikor valamely tagállam úgy véli, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül állították ki, a gyártót vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjét kötelezni kell arra, hogy biztosítsa a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségének ismételt megállapítását, és az adott tagállam által rögzített feltételek mellett a jogsértés abbahagyását;

b) amennyiben a meg nem felelés esete tartósan fennáll, úgy a tagállam megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy korlátozza vagy megtiltsa a kérdéses kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem piaci forgalmazását, illetve biztosítsa annak kivonását a piacról a 12. cikkben említett eljárásnak megfelelően.

IV. FEJEZET

Alrendszerek

14. cikk

(1) A tagállamok engedélyezik a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer területükön elhelyezkedő vagy ott üzemeltetett strukturális alrendszereinek üzembe helyezését.

Ebből a célból a tagállamok megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy ezeket az alrendszereket csak akkor lehessen üzembe helyezni, ha tervezésük, kivitelezésük és beszerelésük olyan módon történik, amely biztosítja a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelést a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerbe való integrálás során.

Minden tagállam különösen ellenőrzi ezen alrendszerek összeegyeztethetőségét azzal a rendszerrel, amelybe azokat integrálják.

(2) Az üzembe helyezéskor és azt követően rendszeres időközönként minden tagállam ellenőrzi, hogy az alrendszereket a rájuk vonatkozó alapvető követelményekkel összhangban üzemeltetik és tartják karban. Ennek érdekében a vonatkozó strukturális és funkcionális ÁME-kben megállapított értékelési és hitelesítési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) Felújítás vagy korszerűsítés esetén a pályahálózat-működtető vagy a vasúttársaság megküldi a beruházást ismertető dokumentációt az érintett tagállamnak. A tagállam megvizsgálja a dokumentációt, és az alkalmazandó ÁME-ben feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével eldönti, hogy a munkálatok nagysága szükségessé teszi-e új engedély kiadását az ennek az irányelvnek az értelmében történő üzembe helyezéshez.

Az új üzembe helyezési engedély minden olyan esetben szükséges, amikor a tervezett munkálatok hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére.

(4) A járművek üzembe helyezésének engedélyezésekor a tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy minden egyes járművet alfanumerikus azonosító kóddal lássanak el. A kódot minden járművön fel kell tüntetni, és be kell jegyezni a nemzeti járműnyilvántartásba, amely megfelel a következő kritériumoknak:

a) a nyilvántartás megfelel az (5) bekezdésben meghatározott közös előírásoknak;

b) a nyilvántartást a vasúttársaságoktól független testület vezeti és tartja naprakészen;

c) a nyilvántartást hozzáférhetővé kell tenni a közösségi vasutak biztonságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) (vasútbiztonsági irányelv) 16. és 21. cikkében kijelölt biztonsági hatóságok és vizsgálati testületek számára; ugyancsak hozzáférhetővé kell tenni - minden jogos kérés esetében - a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) 30. cikkében kijelölt szabályozó testületek, az ügynökség, a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők részére.

Az először egy harmadik országban üzembe helyezett járművek esetében a tagállamok elfogadhatják azokat a járműveket, amelyeket egyértelműen azonosítottak egy eltérő kódrendszer szerint. Azt követően azonban, hogy egy tagállam engedélyezte az ilyen járművek üzembe helyezését a területén, lehetővé kell tennie az alábbi 5. cikk c), d) és e) pontjában felsorolt vonatkozó adatok lehívását a nyilvántartásból.

(5) A nyilvántartásra vonatkozó közös előírásokat a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően, az ügynökség által elkészített előírás-tervezetek alapján fogadják el. Ezeknek az előírás-tervezeteknek tartalmazniuk kell a következőket: tartalom, adatformátum, funkcionális és műszaki felépítés, üzemmód, adatbeviteli szabályok és betekintés. A nyilvántartásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) hivatkozások az EK-hitelesítési nyilatkozatra és a kibocsátó testületre;

b) hivatkozás a 22a. cikkben említett járműnyilvántartásra;

c) a jármű tulajdonosának vagy bérlőjének azonosítása;

d) a jármű használatára vonatkozó bármilyen korlátozás;

e) a jármű karbantartási ütemtervére vonatkozó kulcsfontossági biztonsági adatok.

15. cikk

A 19. cikk sérelme nélkül a tagállamok saját területükön és ennek az irányelvnek az alapján nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó olyan strukturális alrendszerek megépítését, üzembe helyezését, illetve üzemeltetését, amelyek megfelelnek az alapvető követelményeknek.

Különösen nem követelhetnek meg olyan ellenőrzéseket, amelyeket az "EK"-hitelesítési nyilatkozathoz vezető eljárás részeként már végrehajtottak.

16. cikk

(1) A tagállamok a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó strukturális alrendszerek közül azokat tekintik kölcsönösen átjárhatónak és a vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelőnek, amelyek EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkeznek.

(2) A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának az alapvető követelmények szerint történő hitelesítését az ÁME-okra való hivatkozással kell végezni, amennyiben ilyenek léteznek.

(3) Az ÁME-k hiányában, és azokban az esetekben, amikor a 7. cikk szerint eltérésről adtak értesítést, a tagállamok minden egyes alrendszerre nézve elküldik a többi tagállam és a Bizottság részére az alapvető követelmények végrehajtására alkalmazott műszaki szabályok listáját. Erről értesítést küldenek legkésőbb 2005. április 30-ig, és azt követően minden egyes alkalommal, amikor a műszaki szabályok listája változik. A tagállamok ugyanekkor kijelölik az e műszaki szabályok tekintetében a 18. cikkben említett hitelesítési eljárás végrehajtásáért felelős testületeket.

17. cikk

Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy az ÁME-ok nem felelnek meg teljes mértékben az alapvető követelményeknek, úgy a 21. cikkben említett bizottsággal lehet konzultálni valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére.

Ilyen esetben az ÁME-ket a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően felül kell vizsgálni. Ha az alapvető követelményeknek megfelelő bizonyos műszaki szempontokat nem lehet kifejezetten szabályozni egy ÁME-ben, azokat az ÁME-hez csatolt mellékletben egyértelműen azonosítani kell. Ezekre a szempontokra a 16. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

18. cikk

(1) Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállításához az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselője felkéri az erre a célra általa kiválasztott bejelentett szervezetet, hogy értékelje az EK-hitelesítési eljárást.

(2) Az alrendszer EK-hitelesítését végző bejelentett szervezet tevékenysége a tervezés szakaszában veszi kezdetét és valamennyi gyártási szakaszra kiterjed egészen a típusjóváhagyás szakaszáig, mielőtt megtörténne az alrendszer üzembe helyezése.

Ezek magukban foglalhatják a szóban forgó alrendszernek az ahhoz a rendszerhez való kapcsolódási pontjai hitelesítését, amelybe integrálják, a vonatkozó ÁME-ben rendelkezésre álló információk és a 22a. cikkben meghatározott nyilvántartások alapján.

(3) A bejelentett szervezet felel annak a műszaki dokumentációnak az összeállításáért, amelyet az EK-hitelesítési nyilatkozathoz kell csatolni. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó összes szükséges dokumentumot, adott esetben pedig a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét igazoló összes dokumentumot. Továbbá tartalmaznia kell a használat feltételeire és korlátaira vonatkozó összes elemet, továbbá a szervizeléssel, a folyamatos vagy rutinjellegű ellenőrzéssel, a beállítással és a karbantartással összefüggő utasításokat.

19. cikk

(1) Amennyiben valamely tagállam úgy véli, hogy a műszaki dokumentációval kiegészített EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező valamely strukturális alrendszer teljes egészében nem tesz eleget ennek az irányelvnek, és különösen nem felel meg az alapvető követelményeknek, úgy kérheti további ellenőrzések végrehajtását.

(2) A kérést benyújtó tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot valamennyi kért további ellenőrzésről, és részletezi a kérését alátámasztó indokokat. A Bizottság késedelem nélkül megindítja a 21. cikk (2) bekezdésben rögzített eljárást.

V. FEJEZET

Bejelentett szervezetek

20. cikk

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a 13. cikkben említett megfelelőség-, illetve alkalmazhatóság megállapítására irányuló eljárás, valamint a 18. cikkben említett ellenőrzési eljárás lebonyolításáért felelős testületekről, feltüntetve valamennyi testület hatáskörét.

A Bizottság azonosító számot ad a testületeknek. A testületek jegyzékét azonosító számmal és a rájuk bízott feladattal együtt az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé, továbbá gondoskodnak arról, hogy a listát állandóan frissítsék.

(2) A tagállamok a VII. mellékletben foglalt feltételeket alkalmazzák a bejelenteni kívánt testületek értékelésére. A vonatkozó európai szabványokban előírt értékelési feltételeknek megfelelő testületeket úgy kell tekinteni, mint a kritériumokat teljesítő testületek.

(3) A tagállamok visszavonják jóváhagyásukat azoktól a testületektől, amelyek már nem felelnek meg a VII. mellékletben felsorolt feltételeknek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, valamint a többi tagállamot.

(4) Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy véli, hogy egy másik tagállam által bejelentett szervezet már nem felel meg a vonatkozó feltételeknek, a kérdést a 21. cikkben említett bizottság elé utalják, amely három hónapon belül véleményt ad; a bizottság véleményének figyelembevételével a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot azokról a változtatásokról, amelyekre szükség van, ha a bejelentett szervezetnek meg kell tartania jogállását.

(5) A Bizottság létrehozza a bejelentett testületek koordinációs csoportját (a továbbiakban: a koordinációs csoport), amely minden, a 13. cikkben említett felhasználásra vonatkozó megfelelőségi vagy alkalmazhatósági értékelési eljárásokkal és a 18. cikkben említett hitelesítési eljárással kapcsolatos, illetve az adott ÁME-k alkalmazására vonatkozó ügyet megvitat. A tagállamok képviselői a koordinációs csoport munkájában megfigyelőként vehetnek részt.

A Bizottság és a megfigyelők a koordinációs csoport keretében végzett munkáról tájékoztatják a 21. cikkben említett bizottságot. A Bizottság adott esetben javaslatokat tesz a problémák megoldásához szükséges intézkedésekre.

Szükség esetén a bejelentett testületek koordinációját a 21. cikkel összhangban kell végrehajtani.

VI. FEJEZET

A bizottság

21. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Amikor hivatkozás történik erre a bekezdésre, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat ( 15 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidőt három hónapban határozzák meg.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(4) Amennyiben az szükségesnek bizonyul, a bizottság munkacsoportokat hozhat létre, hogy segítsék feladatainak elvégzésében, különös tekintettel a bejelentett testületek koordinálására.

21a. cikk

(1) A bizottság bármilyen, a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos kérdést megvitathat, beleértve az e rendszer és a harmadik országok vasúti rendszerei közötti átjárhatósággal kapcsolatos kérdéseket is.

(2) A bizottság bármilyen, ennek az irányelvnek a végrehajtására vonatkozó kérdést megvitathat. Szükség esetén a Bizottság a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően végrehajtási ajánlást fogad el.

21b. cikk

(1) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően határozhat úgy, hogy megbízást ad egy további területekre vonatkozó ÁME elkészítésére, amennyiben az a II. mellékletben említett alrendszert érinti.

(2) A 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a bizottság - a Bizottság ajánlása alapján - ennek az irányelvnek és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 16 ) a célkitűzéseivel összhangban lévő munkaprogramot fogad el.

21c. cikk

A II-VI. melléklet a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban módosítható.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

22. cikk

Ennek az irányelvnek az értelmében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség- és alkalmazhatóságmegállapításával, valamint a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó alrendszerek ellenőrzésével kapcsolatban hozott valamennyi határozat, továbbá a (11), (12), (17) és (19) cikk alapján hozott határozat részletesen tartalmazza azokat az indokokat is, amelyeken alapul. A határozatról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kell az érintett felet, megadva az érintett tagállam hatályos joga alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, valamint az ilyen jogorvoslatok gyakorlására rendelkezésre álló határidőket.

22a. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az infrastruktúra nyilvántartását és a járművek nyilvántartását évente közzéteszik és frissítik. Ezek a nyilvántartások mutatják az egyes érintett alrendszerek vagy alrendszerrészek fő jellemzőit, pl. az alapvető paramétereket, és azok megfelelését az alkalmazandó ÁME-kben megállapított jellemzőknek. E célból az egyes ÁME-knek pontosan jelezniük kell, hogy az infrastruktúra nyilvántartásainak és a járműnyilvántartásoknak mely információkat kell tartalmazni.

(2) E nyilvántartások másolatait el kell küldeni az érintett tagállamok és az ügynökség részére, és azokba betekintést kell engedni az érdekelt felek részére, beleértve legalább az ágazat szakmai szereplőit.

23. cikk

(1) A tagállamok ennek az irányelvnek a hatálybalépésétől számított legkésőbb 30 hónapon belül a módosítják, illetve elfogadják törvényeiket, rendeleteiket és közigazgatási rendelkezéseiket annak érdekében, hogy engedélyezzék azoknak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a használatát, illetve az olyan alrendszerek üzembe helyezését és működtetését, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett rendelkezések elfogadásakor hivatkoznak erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos közzétételük alkalmával ilyen hivatkozást csatolnak. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

24. cikk

A Bizottság kétévente tesz jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósítása terén elért eredményekről.

25. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 21. napon lép hatályba.

26. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I MELLÉKLET

A NAGYSEBESSÉGŰ TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER

1. INFRASTRUKTÚRA

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúrája megegyezik a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban ( 17 ) a transzeurópai közlekedési hálózat vonalaira meghatározott infrastruktúrával vagy az említett határozat 21. cikkében előírt felülvizsgálat eredményeként a határozat bármely frissítésében felsorolt infrastruktúrával.

A nagysebességű vonalak a következőket jelentik:

- a speciális konstrukciójú nagysebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva,

- a speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek 200 km/h körüli sebességre vannak kialakítva,

- a speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani.

Ez az infrastruktúra magában foglalja a forgalomirányítási, helymegállapítási és navigációs rendszereket: az ezeken a vonalakon történő személyszállítási szolgáltatásokat támogató adatfeldolgozási és távközlési műszaki létesítményeket, amelyek feladata biztosítani a hálózat biztonságos és összehangolt üzemeltetését, valamint a hatékony forgalomirányítást.

2. JÁRMŰVEK

Az ebben az irányelvben említett járművek olyan szerelvényeket jelentenek, amelyeket a következő működésre terveztek:

- legalább 250 km/h sebességgel a speciális konstrukciójú nagysebességű vonalakon, ahol megfelelő körülmények között a 300 km/h-t meghaladó sebesség is elérhető,

- vagy 200 km/h körüli sebességgel az 1. szakaszban említett vonalakon, ha ezeknek a vonalaknak a teljesítményszintjével összeegyeztethetők.

3. A NAGYSEBESSÉGŰ TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

Az európai vasúti szolgáltatások minősége többek között az infrastruktúra (a legtágabb értelemben véve, azaz az összes érintett alrendszer helyhez kötött részei) és a járművek (amelybe beleértendők az összes érintett alrendszer fedélzeti elemei) jellemzőinek nagyfokú összeegyeztethetőségétől függ.

II. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK

1. AZ ALRENDSZEREK FELSOROLÁSA

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó rendszert alkotó rendszer a következő alrendszerekre bontható:

a) strukturális területek:

- infrastruktúra,

- energia,

- ellenőrzés-irányítás és jelzés,

- forgalomüzemeltetés és irányítás,

- járművek,

b) vagy működési területek:

- karbantartás,

- telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára.

2. TÁRGYALANDÓ TERÜLETEK

Minden egyes alrendszer esetében az átjárhatósággal kapcsolatos szempontok felsorolását az ügynökség részére az ÁME-k kialakítására adott megbízások tartalmazzák.

A 6. cikk (1) bekezdése szerint ezeket a megbízásokat a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell kialakítani.

Szükség esetén az átjárhatósággal kapcsolatos szempontoknak a megbízásokban jelzett felsorolását az ügynökség határozza meg az 5. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően.

III. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Általános követelmények

1.1. Biztonság

1.1.1.

A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, karbantartásának és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot.

1.1.2.

A kerék és a sín érintkezésével kapcsolatos paraméterek feleljenek meg a megengedett legnagyobb sebességgel történő utazás biztonságának garantálásához szükséges stabilitáskövetelményeknek.

1.1.3.

A felhasznált rendszerelemeknek el kell viselniük minden, az üzemi élettartamukra meghatározott szokásos, illetve rendkívüli igénybevételt. A véletlen meghibásodások biztonsággal kapcsolatos következményeit megfelelő eszközökkel korlátok közé kell szorítani.

1.1.4.

Tűz esetén a rögzített berendezések és a járművek megfelelő konstrukciójával, továbbá a megfelelő anyagválasztással korlátozni kell a tűz és füst keletkezésének lehetőségét, terjedését és hatásait.

1.1.5.

Minden, az utazóközönség használatára szolgáló eszközt úgy kell megtervezni, hogy akkor se tegyenek kárt az utasokban, ha azokat feltételezhetően nem a feltüntetett utasítások szerint használják.

1.2. Megbízhatóság és üzemkészség

A vonatok mozgatásában szerepet játszó rögzített vagy mozgó rendszerelemek ellenőrzését és karbantartását úgy kell megszervezni, végrehajtani és ütemezni, hogy a rendeltetésüknek megfelelő feltételek között megőrizzék működőképességüket.

1.3. Egészség

1.3.1.

Tilos a vonatokon, illetve a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használatuk módja következtében valószínűleg veszélyeztetnék azok egészségét, akik számára hozzáférhetőek.

1.3.2.

Az anyagokat úgy kell megválasztani, elhelyezni, illetve felhasználni, hogy minél kisebb legyen az esélye káros és veszélyes gőzök és gázok keletkezésének, különösen tűz esetén.

1.4. Környezetvédelem

1.4.1.

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezetre gyakorolt káros hatásait fel kell mérni, és a rendszer tervezésének szakaszában a hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően figyelembe kell venni.

1.4.2.

A vonatokon és az infrastruktúrában felhasznált anyagoknak meg kell gátolniuk a környezetre ártalmas és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4.3.

A járműveket és az energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztosított legyen elektromágneses összeférhetőségük azokkal a vasúti berendezésekkel, eszközökkel és nyilvános vagy magánhálózatokkal, amelyeket zavarhatnak.

1.5. Műszaki összeegyeztethetőség

Az infrastruktúra és a telepített berendezések műszaki jellemzői legyenek összeegyeztethetőek egymással, valamint a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben forgalomban álló vonatok jellemzőivel.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain e jellemzők betartása gondot jelent, úgy átmeneti jelleggel lehet olyan megoldásokhoz folyamodni, amelyek a jövőben biztosítják a összeegyeztethetőséget.

2. Az alrendszerekre vonatkozó követelmények

2.1. Infrastruktúra

2.1.1. Biztonság

Megfelelő intézkedésekkel elejét kell venni annak, hogy a nagy sebességű forgalmat lebonyolító vonalakon illetéktelenek hozzáférhessenek a berendezésekhez, illetve azokhoz nem kívánatos módon hozzányúljanak.

Megfelelő intézkedésekkel korlátozni kell az embereket fenyegető veszélyeket, különösen azokon az állomásokon, amelyeken a vonatok nagy sebességgel haladnak át.

Azokat az infrastruktúrákat, amelyekhez a nagyközönség hozzáférhet, úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az emberi egészség veszélyeztetését (stabilitás, tűz, hozzáférhetőség, evakuáció, peronok stb.) korlátozzák.

Megfelelő rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a különleges biztonsági követelményeket a nagyon hosszú alagutak esetében.

2.2. Energia

2.2.1. Biztonság

Az energiaellátó rendszerek működése nem veszélyeztetheti sem a nagy sebességű szerelvények, sem pedig az emberek (utasok, személyzet, a pálya közelében tartózkodók és mások) biztonságát.

2.2.2. Környezetvédelem

Az energiaellátó rendszerek működése a meghatározott határokon túl nem zavarhatja a környezetet.

2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A teljes nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott áramellátó rendszerek:

- tegyék lehetővé az előírt teljesítményszintek elérését,

- legyenek kompatibilisek a vonatokra szerelt áramszedő berendezésekkel.

2.3. Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek

2.3.1. Biztonság

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott ellenőrző-irányító és jelzőberendezések és eljárások tegyék lehetővé olyan biztonsági szinten történő utazást, amely megfelel a hálózatra meghatározott célkitűzéseknek.

2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség

A kompatibilis ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek bevezetését követően létrehozott vagy kifejlesztett minden új nagy sebességű infrastruktúrát, valamint új nagy sebességű járművet e rendszerek használatához kell igazítani.

A vonatvezető fülkéjében felszerelt ellenőrző-irányító és jelzőberendezéseknek meghatározott feltételek mellett az egész nagy sebességű transzeurópai rendszeren biztosítaniuk kell a szerelvény rendeltetésszerű közlekedését.

2.4. Járművek

2.4.1. Biztonság

A járművek és a közöttük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy összeütközés, illetve kisiklás esetén az utastér és a vezetőfülke védett legyen.

Az elektromos berendezések nem veszélyeztethetik az ellenőrző-irányító és jelzőberendezések biztonságát és működését.

A fékezés technikája és a kifejtett igénybevétel feleljen meg a vágánykonstrukciónak, a műszaki létesítményeknek és a jelzőrendszereknek.

Intézkedéseket kell tenni, hogy a testi épség megóvása érdekében senki ne férhessen hozzá az áram alá helyezett rendszerelemekhez.

A vonatokon olyan berendezést kell elhelyezni, amelyen keresztül az utasok veszély esetén értesíthetik a vonatvezetőt, illetve a kísérőszemélyzetet.

A fel- és leszálláshoz rendelkezésre álló ajtókat olyan nyitó- és zárórendszerrel kell ellátni, amellyel garantálható az utasok testi épsége.

Vészkijáratokat kell kialakítani és azokat meg kell jelölni.

Megfelelő rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a különleges biztonsági követelményeket a nagyon hosszú alagutak esetében.

A vonatokon elengedhetetlen a megfelelő fényerejű és élettartamú vészvilágítási rendszer kialakítása.

A vonatokat hangosbemondó rendszerrel kell felszerelni, amely a nyilvánosság számára megfelelő kommunikációs eszközként szolgál a vonaton szolgálatot teljesítő személyzettől és a földi irányítástól.

2.4.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A létfontosságú berendezések, a futószerkezet, a vontatási rendszer és a fékberendezés, továbbá az ellenőrző- és irányítórendszer konstrukciója olyan legyen, amely meghibásodás esetén is biztosítja, hogy a vonat a továbbra is üzemelő berendezéseinek károsodása nélkül folytathassa útját.

2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség

Az elektromos berendezések legyenek kompatibilisek az ellenőrző-, az irányító- és jelzőberendezések működésével.

Az áramszedő berendezések jellemzői tegyék lehetővé a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott energiaellátó rendszerek igénybevételével történő közlekedést.

A járművek jellemzői tegyék lehetővé a vonatok közlekedését minden olyan vonalon, amelyen közlekedtetni kívánják azokat.

2.4.4. Ellenőrzések

A szerelvényeket regisztráló készülékkel kell felszerelni. A készülék által gyűjtött adatokat és az információ feldolgozását harmonizálni kell.

2.5. Karbantartás

2.5.1. Egészség

A karbantartó központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem jelenthetnek veszélyt senkinek az egészségére és testi épségére.

2.5.2. Környezetvédelem

A karbantartó központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem haladhatják meg a közvetlen környezet vonatkozásában megállapított megengedett zavarszinteket.

2.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A nagy sebességű vonatokon használt karbantartó berendezések tegyék lehetővé valamennyi vonaton a rendeltetésüknek megfelelő biztonságos, egészségre ártalmatlan és kényelmes használatot.

2.6. Környezet

2.6.1. Egészség

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer működése nem lépheti túl a jogszabályban meghatározott zajterhelési szintet.

2.6.2. Környezetvédelem

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer működése nem okozhat olyan mértékű talajrezgéseket, amely az infrastruktúra közvetlen környezetében végzett tevékenység szempontjából, illetve megfelelő minőségű karbantartás esetén elfogadhatatlan.

2.7. Működés

2.7.1. Biztonság

A hálózat üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatvezetők, valamint a vonatszemélyzet képesítését össze kell hangolni a nemzetközi biztonságos üzemeltetés biztosítása érdekében.

A működés, illetve a karbantartás ütemezésének, a karbantartó állomány oktatásának és képesítésének, továbbá az érintett üzemeltetők szervizközpontjaiban felállított minőségbiztosítási rendszernek a biztonság magas fokát kell eredményeznie.

2.7.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A működés, illetve a karbantartás ütemezésének, a karbantartó állomány képzésének és képesítésének, továbbá az érintett üzemeltetők által felállított minőségbiztosítási rendszernek magas fokú rendszerbiztonságot és rendelkezésre állást kell eredményeznie.

2.7.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A hálózat üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatvezetők, a vonatszemélyzet, valamint a forgalmi szolgálattevők képesítését össze kell hangolni a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszeren történő hatékony üzemeltetés érdekében.

IV. MELLÉKLET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

EK-

- megfelelőségi nyilatkozat,

- alkalmazhatósági nyilatkozat.

1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Az EK-nyilatkozat a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságában szerepet játszó rendszerelemekre vonatkozik a 3. cikkben foglaltak szerint. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek lehetnek:

1.1.

többcélú rendszerelemek

olyan rendszerelemek, amelyek nemcsak a vasúti rendszerre jellemzőek, ezért más területeken is alkalmazhatók;

1.2.

többcélú rendszerelemek sajátos jellemzőkkel

olyan többcélú rendszerelemek, amelyek nemcsak a vasúti rendszerre jellemzőek, de amelyeknek bizonyos meghatározott teljesítményszintet kell mutatniuk vasúti célú felhasználás esetén;

1.3.

a vasútra jellemző rendszerelemek

olyan rendszerelemek, amelyeket kizárólag vasúti célokra alkalmaznak.

2. Hatály

Az EK-nyilatkozat hatálya:

- a bejelentett szervezet, illetve szervezetek azon megállapítására terjed ki, amely valamely elkülönítetten vizsgált, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a teljesítendő műszaki előírásnak való belső megfelelőségét értékeli, vagy

- a bejelentett szervezet, illetve szervezetek által végzett azon felmérésre terjed ki, amely valamely, a vasúti környezetén belül vizsgált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem alkalmazhatóságát értékeli, különösen azokban az esetekben, amikor kapcsolódási pontok is érintettek azokkal az elsősorban funkcionális jellegű műszaki előírásokkal összefüggésben, amelyeket ellenőrizni kell.

A bejelentett szervezetek által a tervezés, illetve a gyártás fázisában végzett értékelő eljárások a 93/465/EGK határozatban meghatározott modulokra támaszkodnak az ÁME-okban említett feltételekkel összhangban.

3. Az EK-nyilatkozat tartalma

Az EK-megfelelőségi, illetve alkalmazhatósági nyilatkozatot, valamint a kísérő dokumentumokat keltezéssel és aláírással kell ellátni.

A nyilatkozatot az utasításokkal azonos nyelven kell kiállítani, és a következőket kell tartalmaznia:

- hivatkozások az irányelvre,

- a gyártó cég vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni kereskedelmi nevét és teljes címét, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy az összeszerelő kereskedelmi nevét is),

- kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség, illetve az alkalmazhatóság kinyilvánítása érdekében követett eljárás ismertetése (13. cikk),

- minden olyan vonatkozó leírás, amelynek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel, különösen a használat feltételeinek ismertetése,

- a megfelelőség és az alkalmazhatóság megállapítása érdekében lefolytatott eljárásba bevont bejelentett szervezet (szervezetek) neve és címe, továbbá a vizsgálati tanúsítvány dátuma, adott esetben a tanúsítvány érvényességének időtartamával és feltételeivel együtt,

- hivatkozás az európai előírásra, amennyiben szükséges,

- az aláírásra jogosult személy megnevezése, akinek jogában áll kötelezettséget vállalni a gyártó, illetve annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében.

V. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK

EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZAT

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és kísérő dokumentumait dátummal és aláírással kell ellátni.

A nyilatkozatot az utasításokkal azonos nyelven kell kiállítani, és a következőket kell tartalmaznia:

- hivatkozások az irányelvre,

- az ajánlatkérő vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni kereskedelmi nevét és teljes címét, meghatalmazott képviselő esetében pedig az ajánlatkérő kereskedelmi nevét is),

- az alrendszer rövid leírása,

- a bejelentett szervezet neve és címe, amely lefolytatta a 18. cikkben említett EK-vizsgálatot,

- hivatkozás a műszaki dokumentációban található dokumentumokra,

- azokat a vonatkozó átmeneti vagy végleges rendelkezések, amelyeket az alrendszereknek teljesíteniük kell, különösen a működés korlátjairól és feltételeiről szóló rendelkezések,

- átmeneti jelleg esetén: az EK-nyilatkozat érvényességének időtartama,

- az aláírásra jogosult személy megnevezése.

VI. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSI ELJÁRÁSA

1. BEVEZETŐ

Az EK-hitelesítés az az eljárás, amely során a bejelentett szervezet ellenőrzi és tanúsítja, hogy egy alrendszer:

- megfelel az irányelvben foglaltaknak,

- megfelel a Szerződésből eredő egyéb rendelkezéseknek és üzembe helyezhető.

2. SZAKASZOK

A rendszeren a következő szakaszok mindegyikében ellenőrzést kell végrehajtani:

- általános tervezés,

- előállítás: az alrendszer megépítése, ezen belül például az építőmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások,

- az alrendszer végső ellenőrzése.

A tervezési fázis (beleértve a típusvizsgálatokat) és a előállítási fázis során a fővállalkozó (vagy a gyártó) vagy a Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be első lépésben.

Ebben az esetben ez(ek) a vizsgálat(ok) közbenső hitelesítési nyilatkozathoz (ISV) vezetnek, amelyet a fővállalkozó (vagy a gyártó) által kiválasztott bejelentett szervezet állít ki. A szervezet pedig "EK közbenső alrendszer-megfelelőségi nyilatkozatot" állít össze az érintett fázis(ok)ra vonatkozóan.

3. TANÚSÍTVÁNY

Az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet kiállítja az ajánlatkérő vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője számára a hitelesítési tanúsítványt, majd az ajánlatkérő vagy képviselője kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot azon tagállam felügyeleti szerve számára, amelyben az alrendszert felszerelik és/vagy működtetik.

Az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet megvizsgálja az alrendszer tervezését és előállítását.

Adott esetben, a bejelentett szervezet figyelembe veszi a "közbenső hitelesítési nyilatkozatot" (ISV) és annak érdekében, hogy kiállítsa az EK-hitelesítési tanúsítványt:

- Ellenőrzi, hogy az alrendszer

- a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és előállítási ISV-k által lefedett, amennyiben a bejelentett szervezetet felkérték erre a két fázisra,

- vagy előállításában megfelel a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési ISV-k által lefedett minden szempontnak, amennyiben a bejelentett szervezetet felkérték erre a tervezési fázisra.

- Hitelesíti, hogy az ÁME követelményét helyesen teljesítik és megvizsgálja azokat a tervezési és előállítási elemeket, amelyeket a fővállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és/vagy előállítási ISV-k nem tárgyalnak.

4. MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

A hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

- az infrastruktúra esetében: építési tervek, a földmunkák és a megerősítési munkálatok jóváhagyási jegyzőkönyvei, betonozási vizsgálati és ellenőrzési jelentések, stb.,

- más alrendszerek esetén: a kivitelezéssel megegyező általános és részletes tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok és a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlőáramköri ábrák, adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása, üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek stb.,

- az alrendszerbe beépített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek listája, a 3. cikkben foglalt hivatkozás szerint,

- az EK-megfelelőségi vagy használatra való alkalmasságról szóló nyilatkozatok példánya, amelyekkel a fent említett rendszerelemeket az irányelv 13. cikke értelmében el kell látni, csatolva hozzá, adott esetben, a vonatkozó számítási feljegyzéseket és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek,

- adott esetben, a közbenső hitelesítési nyilatkozat(ok) (ISV) és - az ilyen esetben - EK közbenső alrendszer-megfelelőségi nyilatkozat(ok) kísérik az EK hitelesítési tanúsítványt, beleértve a bejelentett szervezet által az érvényességük tekintetében végzett hitelesítés eredményét,

- az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által kiadott és ellenjegyzett tanúsítvány, csatolva a vonatkozó számítási feljegyzéseket, amelyben igazolja, hogy a projekt megfelel ennek az irányelvnek és megemlíti az esetleges, a tevékenységek végrehajtása során észrevételezett és vissza nem vont fenntartásait; az igazoláshoz csatolni kell az ugyanezen testület által az 5.3. és 5.4. részben meghatározottak szerint elkészített ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést a testület feladatával kapcsolatban.

5. FELÜGYELET

5.1. Az EK-ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy az alrendszer előállítása során a műszaki dokumentációból származó kötelezettségeket betartsák.

5.2. A gyártás ellenőrzését végző bejelentett szervezetnek állandó bejutást kell biztosítani az építkezések helyszínére, a gyártóüzemekbe, a raktárterületekre és, ha indokolt, akkor az előregyártás és az ellenőrzés területeire, továbbá általában véve minden olyan helyre, amelyet a testület munkája végzéséhez szükségesnek tart megtekinteni. Az ajánlatkérő vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles elküldeni vagy elküldetni az összes, ezt a célt szolgáló dokumentumot, elsősorban az alrendszerre vonatkozó műszaki dokumentációt és kivitelezési terveket.

5.3. Az ennek az irányelvnek való megfelelés érdekében a megvalósítás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet időszaki felülvizsgálatot köteles végezni. Azok számára, akik a végrehajtásért felelősek, a bejelentett szervezetnek vizsgálati jelentést kell készítenie. Szükség esetén a szervezet igényt tarthat arra is, hogy jelen legyen bizonyos építési szakaszoknál.

5.4. Ezenkívül a bejelentett szervezet előre be nem jelentett látogatásokat is tehet a munkaterületen vagy a gyártóüzemekben. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet. A megvalósításért felelős szervek részére ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést kell készítenie.

6. BENYÚJTÁS

Az alrendszer működőképességének hitelesítéséért felelős bejelentett szervezet által kiadott hitelesítési tanúsítvány alátámasztására a (4) bekezdésben említett teljes dokumentációt be kell nyújtani az ajánlatkérőnek vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének. A dokumentációt csatolni kell az EK-hitelesítési nyilatkozathoz, amelyet az ajánlatkérő az érintett tagállam felügyeleti szervéhez köteles benyújtani.

A dokumentációból egy példányt az ajánlatkérő köteles megtartani az alrendszer teljes élettartama alatt. Kérésre bármely más tagállamnak el kell küldeni a dokumentációt.

7. KÖZZÉTÉTEL

Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következőkről:

- a megkapott EK-hitelesítés igénylései

- a kiállított vagy elutasított közbenső hitelesítési nyilatkozatok (ISV-k)

- a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok.

8. NYELV

Az EK-hitelesítési eljárásokkal kapcsolatos dokumentációkat és a levelezést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén kell folytatni, amelyben az ajánlatkérő vagy a Közösségen belüli meghatalmazott képviselője letelepedett, vagy amely nyelvet az ajánlatkérő elfogad.

VII. MELLÉKLET

MINIMUMFELTÉTELEK, AMELYEKRE A TAGÁLLAMOKNAK TEKINTETTEL KELL LENNIÜK A TESTÜLETEK BEJELENTÉSEKOR

1.

A testület, annak igazgatója, illetve az ellenőrzés elvégzéséért felelős személyzet sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem vonható be a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, illetve az alrendszerek tervezésébe, gyártásába, kivitelezésébe, értékesítésébe vagy karbantartásába, sem azok használatába. Ez nem zárja ki a műszaki információcsere lehetőségét a gyártó, illetve a kivitelező, valamint a testület között.

2.

A testületnek, illetve az ellenőrzés elvégzéséért felelős személyzetnek legnagyobb szakmai feddhetetlenséggel és szakmai hozzáértéssel kell végrehajtaniuk az ellenőrzést, mindenféle olyan nyomástól és ösztönzéstől - különösen a pénzügyi jellegűektől - függetlenül, amelyek befolyásolhatják döntéseiket, illetve ellenőrzésük eredményét, különösen pedig akkor, ha azokkal olyan személyek vagy csoportok próbálkoznak, amelyeket az ellenőrzések eredményei érintenek.

Különösen az ellenőrzésekért felelős testületnek és személyzetének funkcionálisan függetlennek kell lenniük az ezen irányelv keretében az üzembe helyezési engedélyek, a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelv ( 18 ) keretében az engedélyek és a 200./49/EK irányelv keretében kiadott biztonsági tanúsítványok kiadására kijelölt hatóságoktól, valamint a balesetek esetén a vizsgálatokért felelős testületektől.

3.

A testületnek olyan személyzetet kell alkalmaznia, valamint olyan eszközökkel kell rendelkeznie, amelyet az ellenőrzések végrehajtásával összefüggő műszaki és adminisztratív feladatok megfelelő végrehajtása megkíván. Biztosítani kell számukra a különleges ellenőrzésekhez szükséges berendezések hozzáférhetőségét.

4.

Az ellenőrzésért felelős személyzet:

- rendelkezzen megfelelő műszaki és szakmai képzettséggel,

- rendelkezzen az általa végrehajtott ellenőrzésekkel összefüggő követelmények kielégítő ismeretével, valamint kellő gyakorlati tapasztalattal az ilyen ellenőrzések terén,

- jogosult legyen olyan tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések kidolgozására, amelyek az elvégzett ellenőrzések hivatalos dokumentációját képezik.

5.

Garantálni kell a vizsgálatokat folytató személyzet függetlenségét. Mind a végrehajtott ellenőrzések száma, mind azok eredménye alapján tilos a személyzetet javadalmazásban részesíteni.

6.

A testületnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, hacsak ezt a felelősséget az állam magára nem vállalja nemzeti jogának rendelkezései alapján, illetve hacsak nem közvetlenül maga a tagállam végzi ezeket az ellenőrzéseket.

7.

A testület személyzetét a szakmai titoktartás kötelezettsége terheli mindazon ismeretek tekintetében, amelyekre feladataiknak a jelen irányelvben vagy az irányelvet végrehajtó nemzeti jog bármely rendelkezésében foglaltak szerinti teljesítése során tesznek szert (ez alól kivételt jelentenek annak az államnak az illetékes közigazgatási hatóságai, amelynek területén tevékenységüket végzik).

( 1 ) HL C 134., 1994.5.17., 6. o.

( 2 ) HL C 397., 1994.12.31., 8. o.

( 3 ) HL C 210., 1995.8.14., 38. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 1995. január 19-i véleménye (HL C 43., 1995.2.20., 60. o.), a Tanács 1995. december 8-i közös álláspontja (HL 356., 1995.12.30., 43. o.), továbbá az Európai Parlament 1996. április 16-i határozata (HL C 141., 1996.5.13., 48. o.)

( 5 ) HL C 33., 1991.2.8., 1. o.

( 6 ) HL L 237., 1991.8.24., 25. o.

( 7 ) HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

( 8 ) A Tanács 1993. június 14-i 93/38/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 199., 1993.8.9., 84. o.)

( 9 ) A Tanács 1993. július 22-i 93/465/EGK határozata a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól, és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról (HL L 220., 1993.8.30., 23. o.).

( 10 ) HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

( 11 ) HL L 225., 1998.8.12., 27. o.

( 12 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 98/48/EK irányelvvel (HL L 217., 1998.8.5., 18. o.) módosított irányelv.

( 13 ) HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

( 14 ) HL L 75., 2001.3.15., 29. o. A legutóbb a 2002/844/EK bizottsági határozattal (HL L 289., 2002.10.26., 30. o.) módosított irányelv.

( 15 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 16 ) HL L 110., 2001.4.20., 1. o.

( 17 ) HL L 228., 1996.9.9., 1. o. Az 1346/2001/EK határozattal (HL L 185., 2001.7.6., 1. o.) módosított határozat.

( 18 ) HL L 143., 1995.6.27., 70. o. A legutóbb a 2001/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 75., 2001.3.15., 26. o.) módosított irányelv.