31991L0440[1]

A Tanács irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1991. július 29.)

a közösségi vasutak fejlesztéséről

(91/440/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 75. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a Közösség közlekedési ágazatának nagyobb fokú integrációja alapvető összetevője a belső piacnak, és mivel a vasutak létfontosságú részei a Közösség közlekedési ágazatának;

mivel a vasúthálózat hatékonyságán javítani kell annak érdekében, hogy integrálni lehessen egy versenyképes piacba, mindeközben figyelmet fordítva a vasutak sajátos jellemzőire;

mivel a vasúti szállításnak a többi szállítási módhoz képest hatékonnyá és versenyképessé tétele érdekében a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a vasúttársaságok kereskedelmi jellegű és a piaci kereslethez igazodó független szolgáltatóként működhessenek;

mivel a vasúthálózat további fejlesztése és hatékony működtetése könnyebbé tehető akkor, ha a szállítási szolgáltatások nyújtása és az infrastruktúra működtetése között különbséget tesznek; mivel e helyzetben szükség van arra, hogy a két tevékenységet külön igazgassák, és elkülönített számvitelük legyen;

mivel a nagyobb kényelem és a felhasználóknak nyújtott jobb szolgáltatások szempontjából a vasúti szolgáltatások igazgatása terén a verseny élénkítése érdekében célszerű, hogy a tagállamok megőrizzék általános felelősségüket a megfelelő vasúti infrastruktúra fejlesztéséért;

mivel az infrastruktúrával kapcsolatos költségek felosztására vonatkozó általános szabályok hiányában a tagállamok az infrastruktúra igazgatását végzőkkel folytatott konzultációt követően szabályokat állapítanak meg annak biztosítására, hogy a vasúttársaságok és azok csoportosulásai fizessenek a vasúti infrastruktúra használatáért; mivel e díjfizetésnek meg kell felelnie a vasúttársaságok közötti hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének;

mivel a tagállamoknak mindenekelőtt biztosítaniuk kell, hogy a meglévő köztulajdonú vagy irányítású vasúttársaságok szilárd pénzügyi háttérrel rendelkezzenek, s eközben gondoskodniuk kell arról, hogy az esetleg szükségessé váló pénzügyi átszervezéseket a Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően hajtsák végre;

mivel a tagállamok közötti szállítás megkönnyítése érdekében a vasúttársaságoknak lehetővé kell tenni, hogy szabadon hozhassanak létre csoportosulásokat más tagállamok vasúttársaságaival;

mivel az ilyen nemzetközi csoportosulások számára az azokban részt vevő tagállamokban szabad belépési és áthaladási jogot kell adni, továbbá áthaladási jogot más tagállamokban, ha ezt az érintett nemzetközi szolgáltatás megköveteli;

mivel a kombinált szállítás ösztönzését tekintve célszerű, hogy a nemzetközi kombinált árufuvarozást végző vasúttársaságoknak megfelelő hozzáférést biztosítsanak más tagállamok vasúti infrastruktúrájához;

mivel a Bizottság támogatására és ezen irányelv végrehajtásának figyelemmel követésére szükség van egy tanácsadó bizottság létrehozására;

mivel következésképpen a vasúttársaságok helyzetének javításáról és az ilyen vállalkozások és az államok közötti pénzügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályok összehangolásáról szóló, 1975. május 20-i 75/327/EGK tanácsi irányelvet ( 4 ) hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

Hatály és fogalommeghatározások

2. cikk

(1) Ez az irányelv a vasúti infrastruktúra igazgatására és a tagállamokban megalakult vagy a jövőben megalakuló vasúttársaságok vasúti szállítási tevékenységeire vonatkozik.

(2) Azok a vasúttársaságok, amelyek tevékenysége csupán városi, elővárosi vagy regionális szolgáltatások nyújtására korlátozódik, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(3) Azok a vállalkozások, amelyeknek vasúti tevékenysége közúti járműveknek a Csatornaalagúton át, ingajáratban történő szállítására korlátozódik, kizárólag a 6. cikk (1) bekezdése, a 10. és a 10a. cikk tekintetében tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

4. A tagállamok kizárhatják ezen irányelv alkalmazási köréből a Közösség területén átmenő azon vasúti szolgáltatásokat is, amelyek a Közösség területén kívül kezdődnek és végződnek.

3. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

- "vasúti vállalkozás": a Közösség vonatkozó jogszabályainak megfelelő engedéllyel rendelkező bármely köz- vagy magánvállalkozás, amelynek fő tevékenysége vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatások nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania; ideértendők a csak vontatást biztosító vállalkozások is,

- "infrastruktúra-üzemeltető": olyan szervezet vagy vállalkozás, amely elsősorban a vasúti infrastruktúra létrehozásáért és fenntartásáért felelős. Ebbe beletartozhat a forgalomirányító és biztonsági rendszerek működtetése is. Az infrastruktúra-üzemeltető feladatai a hálózaton vagy annak egy részén különböző szervezetekre vagy társaságokra ruházhatók,

- "vasúti infrastruktúra": az 1108/70/EGK bizottsági rendelet ( 5 ) I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, 1970. december 18-i 2598/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében felsorolt tételek, kivéve az utolsó francia bekezdést, amelyet kizárólag ezen irányelv alkalmazásában a következőképpen kell értelmezni: "Az infrastruktúra-részleg által használt épületek",

- "nemzetközi áruszállítás": olyan szállítási szolgáltatások, amelyek során a vonat legalább egy tagállam határán áthalad; a vonatokat egyesíthetik és/vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve hogy minden kocsi áthalad legalább egy határon,

- "nemzetközi személyszállítási szolgáltatás": olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás; a vonatot egyesíthetik és/vagy szétválaszthatják, és a különböző vasúti szerelvények különböző kiindulási és célállomással rendelkezhetnek, feltéve, hogy valamennyi vasúti kocsi legalább egy határon áthalad,

- "városi és elővárosi szolgáltatások": olyan szállítási szolgáltatások, amelyeket egy városközpont vagy agglomeráció szállítási igényei, illetve egy ilyen központ vagy városcsoport és vonzáskörzete között felmerülő szállítási igények kielégítése érdekében végeznek,

- "átmenő vasúti szolgáltatás": a Közösség területén, áruk be- vagy kirakodása nélkül, és/vagy utasok felvétele vagy leszállása nélkül végzett áthaladás,

- "regionális szolgáltatások": egy régió szállítási igényeinek kielégítése érdekében végzett szállítási szolgáltatások.

II. SZAKASZ

Üzemeltetési függetlenség

4. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az irányítás, az adminisztráció és a üzemeltetési, gazdasági és számviteli ügyekre kiterjedő belső ellenőrzés tekintetében a vasúttársaságok független státusszal, és ennek megfelelően elsősorban az államétól elkülönített vagyonnal, költségvetéssel és könyveléssel rendelkezzenek.

(2) Az infrastruktúra-üzemeltető a tagállamok által kialakított keretek és egyes díjszabási és felosztási szabályok betartása mellett felelős saját üzemeltetéséért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

5. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy vasúttársaságaik a tevékenységeiket a piachoz igazíthassák, és e tevékenységeket az irányító szerveik hatáskörében kezelhessék annak érdekében, hogy hatékony és megfelelő szolgáltatásokat nyújthassanak a szolgáltatás megkívánt minőségéhez szükséges lehető legalacsonyabb árakon.

A vasúttársaságokat a kereskedelmi társaságokra alkalmazandó elvek szerint kell igazgatni; ez érvényes a közszolgáltatások nyújtására vonatkozó, állam által előírt kötelezettségeikre, valamint a tagállam illetékes hatóságaival kötött közszolgáltatási szerződéseikre is.

(2) A vasúttársaságok határozzák meg saját üzleti terveiket, beleértve saját finanszírozási és befektetési programjaikat is. Az ilyen tervek célja a társaságok pénzügyi egyensúlyának megteremtése, és az egyéb műszaki, kereskedelmi és pénzügyi igazgatási célok elérése; maguknak kell gondoskodniuk a fenti célok megvalósítását lehetővé tevő eszközökről is.

(3) Az állam által meghatározott általános politikai irányvonalak keretében, továbbá figyelembe véve a nemzeti terveket és szerződéseket (amelyek lehetnek akár több évre szólóak is), beleértve a beruházási és pénzügyi terveket is, a vasúttársaságok szabadon

- alakíthatják ki belső szervezetüket a III. szakasz rendelkezéseinek sérelme nélkül,

- szabályozhatják a szolgáltatások nyújtását és értékesítését, valamint meghatározhatják ezek árát, a vasúti, közúti és belvízi közlekedési szolgáltatás fogalmában rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, 1969. június 26-i 1191/69/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) sérelme nélkül,

- döntést hozhatnak a személyzetről, az eszközökről és a saját beszerzésekről,

- kiterjeszthetik piaci részesedésüket, új technológiákat és új szolgáltatásokat fejleszthetnek ki, és elfogadhatnak bármilyen innovatív igazgatási technikát,

- beindíthatnak új tevékenységeket a vasúti üzletághoz kapcsolódó területeken.

III. SZAKASZ

Az infrastruktúra igazgatása és a szállítási tevékenység elkülönítése

6. cikk

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vasúttársaságok által nyújtott szállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzletág, illetve a vasúti infrastruktúra üzemeltetéséhoz kapcsolódó üzletág külön-külön eredménykimutatást és mérleget készítsen, és tegyen közzé. Az e területek egyikének kifizetett állami támogatás nem irányítható át a másik területre.

A két tevékenységi terület könyvelését úgy kell végezni, hogy az tükrözze a fenti tilalmat.

(2) A tagállamok at is előírhatják, hogy ez az elkülönítés azonos vállalkozáson belül elhatárolt részlegek megszervezését követeli meg, vagy azt, hogy az infrastruktúrát egy külön egység igazgassa.

(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket azért, hogy a II. mellékletben felsorolt, az egyenlő feltételek alapján és hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon biztosítandó hozzáféréshez kapcsolódó feladatokkal olyan szervezeteket vagy vállalkozásokat bízzanak meg, amelyek önmaguk nem nyújtanak vasúti szállítási szolgáltatásokat. E cél teljesülését a szervezeti felépítés fajtájától függetlenül bizonyítani kell.

A tagállamok ugyanakkor vasúttársaságokra vagy bármilyen más szervezetre átruházhatják a díjak beszedését, továbbá a vasúti infrastruktúraüzemeltetés, mint például a beruházás, karbantartás és finanszírozás felelősségét.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásáról a Bizottság a 10b. cikknek megfelelően jelentést készít, amelyet 2006. március 15-ig benyújt.

7. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket országos vasúti infrastruktúrájuk fejlesztése érdekében, adott esetben figyelembe véve a Közösség általános érdekeit.

(3) A tagállamok az infrastruktúra-üzemeltetőnek - a Szerződés 73., 87. és 88. cikkének tiszteletben tartásával - a feladatokkal, a nagyságrenddel és a pénzügyi szükségletekkel összhangban elegendő finanszírozást ítélhetnek meg, elsősorban új beruházások fedezése céljából.

(4) Az állam által meghatározott általános politika keretében az infrastruktúra-üzemeltető beruházási és pénzügyi programokat tartalmazó üzleti tervet készít. E terv célja az infrastruktúra optimális és hatékony kihasználásának és fejlesztésének a biztosítása, lehetővé téve a pénzügyi egyensúly elérését, és előírva az e célok eléréséhez szükséges eszközöket.

8. cikk

Az infrastruktúra-igazgató díjat számít fel a felelősségi körébe tartozó vasúti infrastruktúra használatáért, amelyet az azt használó vasúttársaságok ----- fizetnek ki. Az igazgatóval folytatott konzultációt követően a tagállamok állapítják meg az e díj meghatározására vonatkozó szabályokat.

A használati díj - melyet úgy számítanak ki, hogy közben elkerülnek mindennemű hátrányos megkülönböztetést a vasúttársaságok között - számításba veszi elsősorban a kilométer-teljesítményt, a vonat összetételét és minden külön előírást, amely olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint például a sebesség, a tengelyterhelés és az infrastruktúra igénybevételének mértéke és/vagy időtartama.

IV. SZAKASZ

A pénzügyi helyzet javítása

9. cikk

(1) A meglévő, köztulajdonú vagy irányítású vasúttársaságokkal együtt a tagállamok megfelelő mechanizmusokat dolgoznak ki az ilyen vállalkozások eladósodottsága csökkentésének segítésére olyan szintig, amely nem akadályozza a szilárd pénzügyi igazgatást, továbbá pénzügyi helyzetük javítására.

(2) E célból a tagállamok megtehetik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ilyen vállalkozások számviteli részlegein belül külön adósságtörlesztési egységet hozzanak létre.

Az egység mérlege egészen addig terhelhető a vállalkozás által a beruházások finanszírozására és a vasúti szállítási üzletágból vagy a vasúti infrastruktúra igazgatásából származó többletköltségek fedezésére felvett hitelekkel, amíg azokat vissza nem törlesztik. A leányvállalatok tevékenységeiből származó adósságok nem vehetők számításba.

(3) A tagállamok által az e cikkben említett adósságok törléséhez megítélt támogatás nyújtása a Szerződés 73., 87. és 88. cikkének tiszteletben tartásával történik.

(4) Vasúttársaságok esetében eredménykimutatást és mérleget vagy éves vagyonmérleget kell készíteni és közzétenni a vasúti árufuvarozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos üzleti tevékenységről. A személyszállítási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekért fizetett összegeket mint közszolgálatért kapott összegeket elkülönítve kell kimutatni a megfelelő elszámolásokban; és nem irányíthatók át más közlekedési szolgáltatások nyújtásához vagy egyéb üzleti tevékenységekre.

V. SZAKASZ

Hozzáférés a vasúti infrastruktúrához

10. cikk

(2) A 2. cikk hatálya alá tartozó vasúttársaságoknak a többi tagállam infrastruktúrájához való hozzáférését pártatlan feltételek mellett ítélik meg a nemzetközi kombinált árufuvarozási szolgáltatások végzésének céljára.

(3) A 2. cikk hatálya alá tartozó vasúttársaságok nemzetközi áruszállítási szolgáltatások teljesítése céljából - kiegyensúlyozott feltételek mellett - hozzáférést kapnak a 10a. cikkben és az I. mellékletben meghatározott Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálózathoz, és legkésőbb 2006. január 1-jéig a teljes vasúti hálózathoz.

Ezen kívül legkésőbb 2007. január 1-jéig a 2. cikk hatálya alá tartozó vasúttársaságok- kiegyensúlyozott feltételek mellett - az összes tagállamban hozzáférést kapnak az infrastruktúrához a vasúti áruszállítási szolgáltatások valamennyi típusának működtetése céljából.

(3a) A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás működtetésének céljából a 2. cikk hatálya alá tartozó vasúttársaságok számára 2010. január 1-ig valamennyi tagállamban biztosítani kell az infrastruktúrákhoz való hozzáférési jogot. A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás keretében a vasúttársaságoknak jogukban áll utasok felvételét és leszállását biztosítani a nemzetközi útvonalon található bármely állomáson, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is.

Az azon tagállamok infrastruktúrájához való hozzáférés jogát, amelyekben a nemzetközi vasúti személyszállítás az adott tagállam vasúttársaságai utasforgalmának több mint felét teszi ki, 2012. január 1-ig biztosítani kell.

Az érintett illetékes hatóságok és/vagy az érdekelt vasúttársaságok kérését követően a 2001/14/EK irányelv 30. cikkében említett szabályozó szerv vagy szervek állapítják meg, hogy a szolgáltatás fő célja-e a különböző tagállamokban található állomások közötti személyszállítás.

(3b) A tagállamok korlátozhatják a (3a) bekezdésben meghatározott hozzáférési jogot az olyan kiindulási és célállomás közötti szolgáltatások esetén, amelyek egy vagy több, a hatályos közösségi jogszabályoknak megfelelő közszolgáltatási szerződés tárgyát képezik. Az ilyen korlátozás nem akadályozhatja az utasoknak egy nemzetközi szolgáltatás útvonalán található bármely állomáson történő felvételét vagy leszállását, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is, kivéve, ha ez a jog veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.

Azt, hogy a gazdasági egyensúly sérülne-e, a 2001/14/EK irányelv 30. cikkében említett szabályozó szerv vagy szervek állapítják meg objektív gazdasági elemzés és előre meghatározott szempontok alapján, a következők kérelmére:

- a közszolgáltatási szerződést odaítélő illetékes hatóság vagy hatóságok,

- bármely egyéb érdekelt illetékes hatóság, amely e cikk alapján jogosult a hozzáférés korlátozására,

- a pályahálózat-működtető, vagy

- a közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúttársaság.

Az illetékes hatóságok és a közszolgáltatást végző vasúttársaságok a szabályozó szerv vagy szervek rendelkezésére bocsátják a megalapozott döntéshez szükséges információkat. A szabályozó szerv megvizsgálja a nyújtott információkat, adott esetben valamennyi érintett féllel konzultál azokról, és az érintett feleket előre meghatározott, ésszerű időn belül, de legkésőbb az összes lényeges információ kézhezvételét követő két hónapon belül tájékoztatja az indokolással ellátott határozatáról. A szabályozó szerv megindokolja a határozatát, és meghatározza a szükséges feltételeket és azon időtartamot, amelyen belül:

- az érintett illetékes hatóság vagy hatóságok,

- a pályahálózat-működtető,

- a közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúttársaság, vagy

- a hozzáférést kérelmező vasúttársaság

a határozat felülvizsgálatát kérheti.

(3c) A tagállamok korlátozhatják a nemzetközi személyszállítási szolgáltatás útvonalán az utasok ugyanazon tagállam állomásain való felvételére és leszállására való jogosultságot is, amennyiben az ezen állomások közötti személyszállítás kizárólagos jogát tisztességes versenypályázati eljárás alapján és a közösségi jog vonatkozó elveivel összhangban, 2007. december 4-e előtt, koncessziós szerződéssel ítélték oda. Ez a korlátozás a szerződés eredeti időtartamáig vagy 15 évig tarthat attól függően, hogy melyik időtartam a rövidebb.

(3d) Ezen irányelv rendelkezései alapján a tagállamok nem kötelesek 2010. január 1-e előtt a (3a) bekezdésben említett hozzáférési jogot az olyan tagállamban engedéllyel rendelkező vasúttársaságok és azok közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alá tartozó leányvállalatok részére biztosítani, amelyben nem biztosítanak hasonló hozzáférési jogokat.

(3e) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a (3b), (3c) és (3d) bekezdésben említett határozatok bírói felülvizsgálatnak legyenek alávethetők.

(3f) A (3b) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok az e cikkben megállapított feltételek mellett felhatalmazhatják a vasúti személyszállításért felelős hatóságokat, hogy díjat vessenek ki azon vasúti vállalkozásokra, amelyek személyszállítási szolgáltatásokat működtetnek olyan útvonalakon, amelyeket az adott hatóságok joghatóságán belül az adott tagállam két állomása között használnak.

Ebben az esetben a belföldi vagy nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vasúttársaságokra olyan útvonalak tekintetében, amelyek az adott hatóságok joghatóságán belül vannak, azonos díj vonatkozik.

A díj célja a hatóság számára ellentételezés nyújtása a közösségi jognak megfelelően odaítélt közszolgáltatási szerződésekben megállapított közszolgáltatási kötelezettségekért. Az ilyen díjakból befolyó és ellentételezésként kifizetett bevétel nem haladhatja meg a megfelelő közszolgáltatási kötelezettségek során felmerült költségek egészének vagy egy részének fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve a vonatkozó bevételeket és az említett kötelezettségek teljesítéséből származó elfogadható mértékű hasznot is.

A díjat a közösségi jogszabályokkal összhangban kell kivetni, és annak tiszteletben kell tartania különösen a méltányosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét, legfőképpen a szolgáltatásnak az utas által fizetendő átlagára és a díj mértéke között. Az e bekezdés alapján kivetett díjak összessége nem veszélyezteti annak a személyszállítási szolgáltatásnak a gazdasági életképességét, amelyre azt kivetették.

Az érintett hatóságok megőrzik a szükséges információkat annak biztosítása érdekében, hogy a díjak eredete és azok felhasználása nyomon követhetővé váljon. A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják ezt az információt.

(4) A Bizottság egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére adott esetben ellenőrzi e cikk alkalmazását és végrehajtását, és a kérés beérkezését követő két hónapon belül, továbbá a 11a. cikk (2) bekezdésében említett bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy a kérdéses intézkedést továbbra is alkalmazni kell-e. A Bizottság közli határozatát az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a tagállamokkal.

A Szerződés 226. cikkének sérelme nélkül egyhónapos határidőn belül bármely tagállam a Tanácshoz folyamodhat a Bizottság határozata ügyében. A Tanács különleges esetekben minősített többség szerint eljárva egy hónapon belül eltérő határozatot hozhat.

(5) A vasúti szállítási szolgáltatásokat végző valamennyi vasúttársaság a közjog vagy a magánjog alapján megköti az igénybe vett vasúti infrastruktúra üzemeltetőivel a szükséges megállapodásokat. Az e megállapodásokat szabályozó feltételeknek a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban megkülönböztetéstől menteseknek és átláthatóaknak kell lenniük. ( 7 )

(6) A vasúthálózat által az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett vasúti tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz, valamint az egynél több végső fogyasztót kiszolgáló vagy kiszolgálni képes terminálokban és kikötőkben nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférést megkülönböztetéstől mentes és átlátható módon kell az összes vasúttársaság részére biztosítani, és a vasúttársaságok kérései csak akkor korlátozhatóak, ha megvalósítható vasúti alternatívák állnak rendelkezésre piaci feltételek között.

(7) A versenypolitikára és az e területért felelős intézményekre vonatkozó közösségi és nemzeti rendelkezések sérelme nélkül a 2001/14/EK irányelv 30. cikkének megfelelően létrehozott szabályozó szervezet vagy egy ugyanakkora önállósággal rendelkező bármely más szervezet ellenőrzi a vasúti szolgáltatások, ideértve a vasúti áruszállítás piacán folyó versenyt.

E szervezetet az említett irányelv 30. cikke (1) bekezdésében megállapított szabályoknak megfelelően hozzák létre. E szervezetnél bármely kérelmező vagy érdekelt fél panaszt tehet, ha úgy érzi, hogy igazságtalan bánásmódban vagy hátrányos megkülönböztetésben részesült, illetve bármely más sérelem érte. A szabályozó szervezet a panasz alapján vagy adott esetben hivatalból a lehető legrövidebb időn belül határoz a megfelelő intézkedésekről, hogy orvosolja az e piacokon tapasztalható nemkívánatos fejleményeket. A bírósági felülvizsgálat és a nemzeti ellenőrző szervezetek kellő és szükséges együttműködési lehetőségeinek biztosítása érdekében ilyen esetben az említett irányelv 30. cikkének (6) bekezdését és 31. cikkét kell alkalmazni.

(8) A Bizottság 2009. január 1-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ezen irányelv végrehajtásáról.

Ez a jelentés tartalmazza:

- az irányelv végrehajtását a tagállamokban és különösen a (3a) bekezdés második albekezdésében említett, a tagállamokra gyakorolt hatását, valamint a különféle érintett szervek tényleges működését,

- a piac fejlődését, különösen a nemzetközi közlekedési folyamatokat, és valamennyi piaci szereplő, köztük az új belépők tevékenységét és piaci részesedését.

(9) A Bizottság 2012. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a (3a)-(3f) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtásáról.

Ezen irányelv alkalmazását a Bizottság által két évvel a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitását követően benyújtandó jelentés alapján értékelni kell.

A jelentésnek tartalmaznia kell a piac fejlődését, beleértve a személyszállítási szolgáltatások vasúti piacának további megnyitásával kapcsolatos előkészületek helyzetének leírását is. Ebben a jelentésben a Bizottság elemzi e piac szervezésének különböző modelljeit is, valamint ezen irányelvnek a közszolgáltatási szerződésekre és azok finanszírozására gyakorolt hatását. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi a vasúti és közúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) végrehajtását, valamint a tagállamok közötti tényleges különbségeket (a hálózatok sűrűsége, az utasok száma, átlag utazási távolság). Jelentésében a Bizottság adott esetben kiegészítő intézkedéseket javasol, hogy megkönnyítse az ilyen nyitásokat és értékelje az ilyen intézkedések hatásait.

10a. cikk

(1) A Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálózat a következő elemekből áll:

a) Az I. melléklet térképein kijelölt vasútvonalak;

b) adott esetben kerülő útvonalak, különösen a 2001/14/EK irányelv értelmében túlzsúfoltnak minősülő infrastruktúrát megkerülő útvonalak. Ezen útvonalak felajánlása esetén lehetőleg tartani kell az utazás teljes menetidejét;

c) vasúti összeköttetés több végső felhasználót kiszolgáló, illetve kiszolgálni képes terminálokhoz, valamint egyéb telephelyekhez és létesítményekhez, ideértve a bekötő szárnyvonalakat;

d) vasúti összeköttetés az I. mellékletben felsorolt kikötőkhöz, ideértve a szárnyvonalakat.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett szárnyvonalakon az (1) bekezdés a) pontjában említett vasútvonalakon megtett út két végén található 50 km-es szakaszt vagy az út hosszának 20 %-a közül a hosszabb távolságot kell érteni.

Belgium és Luxemburg, mint viszonylag kis kiterjedésű vagy koncentrált hálózattal rendelkező tagállamok, a 2003. március 15-ét követő első évben legalább 20 km-re, a második év végéig pedig legalább 40 km-re korlátozhatják a szárnyvonalak hosszát.

Va. SZAKASZ

A Bizottság ellenőrzési feladatai

10b. cikk

(1) A Bizottság legkésőbb 2001. szeptember 15-én megteszi a szükséges intézkedéseket az európai vasúti szállítás műszaki és gazdasági feltételeinek, valamint piaci fejlődésének nyomon követésére. A Bizottság biztosítja, hogy rendelkezésre álljanak az ágazat hatékony nyomon követéséhez szükséges eszközök.

(2) Ebbe a munkájába a Bizottság szorosan bevonja a tagállamok és az érintett ágazatok képviselőit, ideértve a felhasználókat, hogy jobban figyelemmel kísérhessék a vasúti ágazat fejlődését és a piac alakulását, felmérhessék a foganatosított intézkedések hatását, és elemezhessék a Bizottság tervezett intézkedéseinek hatását.

(3) A Bizottság nyomon követi a hálózatok használatát és a vasúti ágazat keretfeltételeinek alakulását, különösen az infrastruktúra-használati díjak meghatározását, a kapacitás elosztását, a biztonsági előírásokat és az engedélyezést, valamint a kialakuló harmonizáció mértékét. A Bizottság gondoskodik a tagállamok megfelelő szabályozó szervezetei közötti aktív együttműködésről.

(4) A Bizottság a következőkről számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

a) a vasúti szolgáltatások belső piacának alakulása;

b) a keretfeltételek;

c) az európai vasúti hálózat állapota;

d) a hozzáférési jogok felhasználása;

e) a hatékonyabb vasúti szolgáltatásokat akadályozó tényezők;

f) az infrastruktúra korlátai; és

g) a jogi szabályozás szükségessége.

VI. SZAKASZ

Záró rendelkezések

11. cikk

(1) A tagállamok a Bizottsághoz fordulhatnak az ezen irányelv megvalósítására vonatkozó bármely kérdéssel. A megfelelő határozatok elfogadása a 11a. cikk (2) bekezdésben megállapított konzultációs eljárással történik.

(2) Azon intézkedéseket, amelyek ennek az irányelvnek nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, valamint amelyek az irányelv mellékletei módosításához szükségesek, a 11a. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

11a. cikk

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

12. cikk

Ezen irányelv rendelkezéseit a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló, 1990. szeptember 17-i 90/531/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) sérelme nélkül kell alkalmazni.

13. cikk

A 75/327/EGK határozat 1993. január 1-jétől hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell érteni.

14a. cikk

(1) Egy 2003. március 15-től számított ötéves időszakra a következő tagállamok:

- Írország mint szigeten fekvő tagállam, amelynek csak egy tagállammal van vasúti összeköttetése,

- Észak-Írország vonatkozásában az Egyesült Királyság, ugyanezen okból,

- Görögország mint egyetlen más tagállammal való közvetlen vasúti összeköttetéssel sem rendelkező tagállam

nem kötelesek alkalmazni azt a követelményt, hogy a 6. cikk (3) bekezdése első albekezdése szerint az infrastruktúrához való pártatlan és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosító feladatokat, valamint a 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésében meghatározott feladatokat független szervezetre bízzák, amennyiben e cikkek a tagállamokat arra kötelezik, hogy a fenti cikkekben említett feladatokat elvégző független szervezeteket hozzanak létre.

(2) Ha azonban:

a) több, a 95/18/EK irányelv 4. cikkének megfelelő engedéllyel rendelkező vasúttársaság, vagy Írország és Észak-Írország esetében egy máshol engedéllyel rendelkező vasúttársaság hivatalos kérelmet nyújt be konkurens vasúti szolgáltatások nyújtására Írország, Észak-Írország és Görögország területén, területére vagy területéről, e felmentés további alkalmazhatóságáról a 11a. cikk (2) bekezdésében említett konzultációs eljárásnak megfelelően kell dönteni; vagy

b) egy Írországban, Észak-Írországban és Görögországban vasúti szolgáltatásokat végző vasúttársaság hivatalos kérelmet nyújt be vasúti szolgáltatások üzemeltetésére egy másik tagállam (Írország, Észak-Írország vonatkozásában az Egyesült Királyság, vagy mindkettő esetében egy területükön kívül található másik tagállam) területén, területére vagy területéről, az (1) bekezdésben említett felmentések nem alkalmazhatók.

Az a) pontban említett, a 11a. cikk (2) bekezdésében előírt konzultatív eljárásnak megfelelően elfogadott döntés vagy a b) pontban említett hivatalos kérelem kézhezvételétől számított egy éven belül az érintett tagállam vagy tagállamok (Írország, Észak-Írország vonatkozásában az Egyesült Királyság, vagy Görögország) jogszabályokat léptetnek életbe az (1) bekezdésben említett cikkek végrehajtására.

(3) Az (1) bekezdésben említett eltérés legfeljebb ötéves időtartamokra újítható meg. Az eltéréssel élő tagállam a felmentés lejárata előtt legfeljebb 12 hónappal az eltérés meghosszabbítására irányuló kérelmet nyújthat be a Bizottságnak. Minden ilyen kérelmet meg kell indokolni. A Bizottság megvizsgálja a kérelmet, és a 11a. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadási eljárás keretében határoz. A fent említett konzultatív eljárást a kéréssel kapcsolatos valamennyi határozatnál alkalmazni kell.

Határozata meghozatala során a Bizottság figyelembe veszi a geopolitikai helyzet és a vasúti piac fejlődését abban a tagállamban, amely a felmentés meghosszabbítását kérte, vagy amelyből a vasúti szállítás indul, vagy amelybe irányul.

(4) Luxemburg, mint viszonylag kis kiterjedésű vasúthálózattal rendelkező tagállam, 2004. augusztus 31-ig nem köteles eleget tenni annak a kötelezettségnek, hogy a 6. cikk (3) bekezdése első albekezdésének rendelkezése szerint az infrastruktúrához való méltányos feltételek alapján és hátrányos megkülönböztetéstől mentesen történő hozzáférésről határozó funkciókat független szervezetre bízza, amennyiben a fenti cikkek az e feladatokat végző szervezetek létrehozására kötelezik a tagállamokat.

15. cikk

A tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatás rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1993. január 1-jéig megfeleljenek. Ezekről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és végrehajtására vonatkozó kötelezettségek nem vonatkoznak Ciprusra és Máltára, mindaddig, amíg területükön nem hoznak létre vasúti hálózatot.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

KIKÖTŐK

BELGIE/BELGIQUE

Antwerpen/Anvers

Gent/Gand

Zeebrugge/Zeebruges

БЪЛГАРИЯ

Варна

Бургас

Русе

Лом

Видин

ČESKÁ REPUBLIKA

DANMARK

Ålborg

Århus

Esbjerg

Fredericia

København

Nyborg

Odense

DEUTSCHLAND

Brake

Bremen/Bremerhaven

Brunsbüttel

Cuxhaven

Emden

Hamburg

Kiel

Lübeck

Nordenham

Puttgarden

Rostock

Sassnitz

Wilhelmshaven

Wismar

EESTI

Muuga sadam

Paljassaare sadam

Vanasadam

Paldiski pőhjasadam

Paldiski lőunasadam

Kopli pőhjasadam

Kopli lőunasadam

Bekkeri sadam

Kunda sadam

ΕΛΛΑΣ

Αλεξανδρούπολις

Ελευσίνα

Πάτρα

Πειραιάς

Θεσσαλονίκη

Βόλος

ESPAÑA

Algeciras

Almería

Barcelona

Bilbao

Cartagena-Escombreras

Gijón

Huelva

Tarragona

Valencia

Vigo

FRANCE

Bayonne

Bordeaux

Boulogne

Calais

Cherbourg

Dunkerque

Fos-Marseille

La Rochelle

Le Havre

Nantes

Port-la-Nouvelle

Rouen

Sète

St-Nazaire

IRELAND

Cork

Dublin

ITALIA

Ancona

Bari

Brindisi

C. Vecchia

Genova

Gioia Tauro

La Spezia

Livorno

Napoli

Piombino

Ravenna

Salerno

Savona

Taranto

Trieste

Venezia

ΚΥΠΡΟΣ

LATVIJA

Rīga

Ventspils

Liepāja

LIETUVA

Klaipėda

LUXEMBOURG

MAGYARORSZÁG

MALTA

NEDERLAND

Amsterdam Zeehaven

Delfzijl/Eemshaven

Vlissingen

Rotterdam Zeehaven

Terneuzen

ÖSTERREICH

POLSKA

Szczecin

Świnoujście

Gdańsk

Gdynia

PORTUGAL

Leixőes

Lisboa

Setúbal

Sines

ROMÂNIA

Constanța

Mangalia

Midia

Tulcea

Galați

Brăila

Medgidia

Oltenița

Giurgiu

Zimnicea

Calafat

Turnu Severin

Orșova

SLOVENIJA

Koper

SLOVENSKO

SUOMI/FINLAND

Hamina

Hanko

Helsinki

Kemi

Kokkola

Kotka

Oulu

Pori

Rauma

Tornio

Turku

SVERIGE

Göteborg-Varberg

Helsingborg

Luleå

Malmö

Norrköping

Oxelösund

Stockholm

Trelleborg-Ystad

Umeå

UNITED KINGDOM

Minden, vasúti összeköttetéssel rendelkező kikötő

II. MELLÉKLET

A 6. cikk (3) bekezdésében említett alapvető funkciók jegyzéke:

- a vasúttársaságok engedélyezésével kapcsolatos előkészületek és döntéshozatal, ideértve az engedélyek megadását,

- a menetvonal-kijelöléssel kapcsolatos döntéshozatal, ideértve a rendelkezésre állás meghatározását és felmérését, valamint az egyes egyedi menetvonalak elosztását is,

- az infrastruktúra-használati díjak meghatározásával kapcsolatos döntések,

- a szolgáltatáshoz kapcsolódó közszolgáltatási kötelezettségek betartásának ellenőrzése.

( 1 ) HL C 34., 1990.2.14., 8. o. és HL C 87., 1991.4.4., 7. o.

( 2 ) HL C 19., 1991.1.28., 254. o.

( 3 ) HL C 225., 1990.9.10., 27. o.

( 4 ) HL L 152., 1975.6.12., 3. o.

( 5 ) HL L 278., 1970.12.23., 1. o. A 2116/78/EGK rendelettel (HL L 246., 1978.9.8., 7. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 156., 1969.6.28., 1. o. A legutóbb az 1893/91/EGK rendelettel (HL L 169., 1991.6.29., 1. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 75., 2001.3.15., 29. o. A 2002/844/EK bizottsági határozattal (HL L 289., 2002.10.26., 30. o.) módosított irányelv.

( 8 ) HL L 315., 2007.12.3., 1. o.

( 9 ) HL L 297., 1990.10.29., 1. o.