BH 2010.3.60 I. Adócsalásnál az ugyanazon adónemre több adómegállapítási időszakon keresztül megvalósított elkövetési magatartások vonhatók a folytatólagosság egységébe és kizárólag ennek megállapítása eredményezheti az adócsökkentések összegének egybefoglalását [Btk. 12. § (2) bek., 310. § (1) bek.].

II. Az adócsalás és a csalás valódi alaki (eszmei) halmazata állapítandó meg minden olyan esetben, amikor a hamis számlák áfa tartalmának az elszámolása nem csupán a fizetendő adó mértékét csökkenti, hanem ezt meghaladóan adó-visszaigényléssel is társul [Btk. 12. § (1) bek., 310. § (1) bek., 318. § (1) bek., 1/2006. BJE 3. pont].

III. Az osztalékadóval kapcsolatos adócsalás megállapíthatósága szempontjából osztaléknak nem általában a társaság vagyonából bármely jogcímen kivont pénzösszeg, hanem csak a gazdasági társaság taggyűlé­sének, közgyűlésének a döntése alapján, meghatározott jogcímen kifizetésre kerülő részesedés tekinthető [Btk. 310. § (1) bek., 2006. évi IV. tv. 132. § (2) bek., 141. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2006. április hó 6. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki

6 rendbeli bűnsegédként elkövetett, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettében, amelyből 5 rb.-t folytatólagosan követett el;

5 rendbeli bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében, amelyből 1 rb.-t folytatólagosan követett el;

2 rb. bűnsegédként elkövetett adócsalás vétségében és

3 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében.

Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 4 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 50 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte azzal, hogy az utóbbi mellékbüntetést meg nem fizetése esetén 10 000 forintonként kell 1-1 nap szabadságvesztésre átváltoztatni.

A bíróság által megállapított tényállás lényege a következő:

Az I. r. terhelt 1998. évtől kezdve megélhetését azzal biztosította, hogy létező cégek nevében, azok tudta nélkül, fiktív számlákat állított ki, amelyeket a számlán feltüntetett összeg meghatározott százalékáért értékesített a számlák megrendelőinek. A számlák mögött tényleges gazdasági esemény nem volt.

Saját kezűleg elkészítette a vállalkozások bélyegzőlenyomatát, a pecsétlenyomatokkal ellátta az ország különböző pontjain vásárolt számlatömbökből származó számlákat, és többnyire közvetítőkön keresztül eljuttatta a számlát felhasználni kívánó cégek vezetőihez. E cselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekedett.

Tényállás I. pontja

A II. r. és a III. r. terheltek az Á. Kft. ügyvezetői és többségi tulajdonosai a Kft. 1999. év III. negyedéves áfabe­vallásában 936 000 forint adóalap után 234 000 forint, a IV. negyedéves áfabevallásában 10 612 000 forint adóalap után 1 793 000 forint előzetesen felszámított általános fogalmi adót helyeztek levonásba a az I. r. terhelt által 1999. szeptember hó 6. napjától 1999. november hó 18. napjáig kiállított 16 darab valótlan tartalmú számla alapján.

A 16 darab fiktív számla felhasználásának az eredményeként a Kft:

- 1999. III. negyedévében 73 000 forint áfát igényelt vissza jogosulatlanul, valamint 161 000 forint áfa adóhiánya keletkezett,

- 1999. IV. negyedévében 1 793 000 forint áfát igényelt vissza jogosulatlanul, annak ellenére, hogy erre negyedévre vonatkozóan csak 233 000 forint lett volna a jogosan visszaigényelhető áfa összege;

1999-ben a Kft.-nek 1 459 000 forint hiánya keletkezett társasági adónemben.

A II. r. terhelt osztalék formájában keletkezett jövedelme 1999-ben 1 023 000 forint volt, amely után 289 000 osztalékadó befizetési kötelezettsége, valamint 69 000 forint egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettsége keletkezett.

A III. r. terhelt osztalék formájában keletkezett jövedelme 1999-ben 1 317 000 forint volt, amely után 384 000 forint osztalékadó befizetési kötelezettsége, valamint 89 000 forint egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettsége keletkezett.

Az I. r. terhelt a fiktív számlák kiállításával és a II. és III. r. terheltek részére történő eljuttatásával közreműködött abban, hogy a II. és III. r. terheltek a fentiekben megjelölt adónemek vonatkozásában adófizetési kötelezettségüket csökkentsék.

A terheltek az adóigazgatási eljárás során hozott határozat alapján 2001. május 17. napján az áfa adónemben a kft. terhére fennálló 2 027 000 forint adóhiányt, valamint a késedelmi pótlékot és a bírságot megfizették.

Tényállás II. pontja

Az I. r. terhelt az áfa hatálya alá tartozó IV. r. terhelt egyéni vállalkozó részére is készített fiktív számlákat. Személyesen adta át a IV. r. terhelt részére, aki azokat a könyvelésébe beállította és 1998. évtől kezdődően az adóbevallásaiban szerepeltette is.

A IV. r. terhelt a fiktív számlák felhasználásával 1998-ban 2 301 000 forinttal, 1999-ben 8 760 000 forinttal, 2000-ben 224 000 forinttal kevesebb áfát fizetett be a költségvetésbe.

Ezen felül 1998-ban:

- személyi jövedelemadóját 1 630 000 forinttal,

- osztalékadóját 2 588 000 forinttal,

1999-ben:

- személyi jövedelemadóját 6 334 000 forinttal,

- osztalékadóját 10 111 forinttal,

- egészségügyi hozzájárulását 3 174 000 forinttal,

2000-ben:

- személyi jövedelemadóját 161 000 forinttal,

- osztalékadóját 256 000 forinttal,