A Legfelsőbb Bíróság Bfv.879/2010/15. számú határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 310. §, 311. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.879/2010/15.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. április 28. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. r., a II. r. és a VIII. r. terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Városi Bíróság 10.B.356/2005/245. számú ítéletét és a Csongrád Megyei Bíróság 1.Bf.194/2010/29. számú ítéletét az I. r., a II. r. és VIII. r. terheltet érintően hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Szegedi Városi Bíróság a 2009. november 9-én kihirdetett 10.B.356/2005/245. számú ítéletével:

az I. r. terheltet

bűnösnek mondta ki 3 rb. adócsalás bűntettében [Btk. 310. § (1) és (3) bek.] és magánokirat-hamisítás vétségében [Btk. 276. §].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 7 hónap börtönre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte;

a II. r. terheltet

bűnösnek mondta ki 3 rb. bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [Btk. 310. § (1) és (3) bek.] és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében [Btk. 276. §].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év börtönre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte;

a VIII. r. terheltet

bűnösnek mondta ki 2 rb. - ebből egy esetben folytatólagosan elkövetett - adócsalás bűntettében [Btk. 310. § (1) és (3) bek.] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében [Btk. 276. §].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 7 hónap börtönre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Tényállás I. pontja

Az 1991-ben alakult S. Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa a VIII. r. terhelt volt. A társasági szerződés módosítása folytán 1992-től a társaság cégneve L. Befektetési Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság) (rövidítve: L. Kft.) lett.

Az L. Kft. 1994-ben felvette a társaság tevékenységi körébe a gépjármű üzemanyag nagy- és kiskereskedelmet. A Kft. a kőolajtermékek nagykereskedelme importja, exportja jövedéki tevékenység körében 1994-től jövedéki engedéllyel rendelkezett. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: IKM) 1995 októberében engedélyezte a Kft. számára az import tevékenység folytatását, többek között a világító petróleum vonatkozásában az engedélyben megjelölt országokból.

A jövedéki szabályozásról, ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. tv. (a továbbiakban: Jöt.) 3. §-ának (4) bekezdése alapján a petróleum (ITJ: 55-14), és a lakkbenzin (ITJ: 55-13) jövedéki terméknek minősül.

A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Fat.) 1. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a jövedéki termék belföldön történő értékesítése, valamint importálása után fogyasztási adót kell fizetni. A (4) bekezdés f) pontja alapján azonban mentes a fogyasztási adó alól az a termékimport, amelyre a jogszabály vámmentességet biztosít, kivéve azt a termékimportot, amely a vámhatóság által saját hatáskörben engedélyezett vámmentességen alapul. A mentesség engedélyezéséhez írásbeli kérelemre volt szükség az illetékes vámhivatal felé. E kérelem előterjesztésével egyidejűleg igazolni kellett, hogy a jövedéki terméket közvetlen anyagként a saját előállítású termékhez használják fel.

A VIII. r. terhelt azért, hogy az IKM-től kapott import engedélyekkel behozandó petróleum után ne fizessen fogyasztási adót, kérelmet nyújtott be az illetékes vámhivatalhoz, amelyben előadta, hogy gázolajok paramétereinek javítására szolgáló dermedésgátló adalékanyagot kíván előállítani. Ehhez csatolta az általa készíttetett szakvéleményt, és nyilatkozott írásban arról, hogy a gyártott adalékanyagot közvetlen kereskedelmi forgalomba nem hozza.

A kérelem alapján az abban megjelölt jövedéki termékek fogyasztási adó nélküli beszerzését a vámhivatal 1996. február 20-ig engedélyezte, majd újabb kérelemre ezt meghosszabbította 1996. április 15-ig. A mentesítési engedély kiterjedt az importot terhelő fogyasztási adó megfizetése alóli mentesítésen túl a belföldi beszerzésre is, amennyiben az szintén a gyártani szándékozott dermedésgátló adalékanyaghoz kapcsolódik.

Az engedélyek birtokában az L. Kft. megkezdte a petróleum importálását Szlovákiából, Ausztriából és vásárolt lakkbenzint a MOL Rt. százhalombattai finomítójától is. A petróleum importálására kizárólag 1995-ben, a lakkbenzin belföldi beszerzésére 1995-ben és 1996-ban került sor. Petróleumból 7.521.253,04 litert, míg lakkbenzinből, összesen 3.283.645,15 litert szerzett be.

Az L. Kft. 1995. december 28-án 5700 liter dizedynt vásárolt, amelynek felhasználásával 570.000 liter adalékanyag előállítása történt meg és nem a gyártási jegyzőkönyvekben szereplő 109.046,33 liter.

A VIII. r. terhelt tudta, hogy a szaklaboratórium által készített receptúra szerinti "Winter 2001" fantázia nevű termék a sajátosságai alapján nem tekinthető újszerű terméknek. A szakvéleményben szereplő javasolt 1-5% adalékanyag adagolása a gázolajhoz nem eredményez kimutatható hidegfolyás javulást. Az így létrejött adalékanyag nem dermedésgátló adalékanyag, dízelmotorok hibamentes üzemeltetésére önmagában nem alkalmas, de alkalmas arra, hogy nem jelentéktelen térfogatarányban gázolajjal vagy nagyobb forráspontú szénhidrogén frakcióval elegyítve hamisítványként, "álgázolajként" forgalomba kerüljön. Tudta, hogy az így létrejött adalékanyag fogyasztási adóköteles termék. Tudta, hogy a bekevert és be nem kevert anyag egyaránt fogyasztási adóköteles termék a tovább értékesítés során, amelyet fogyasztási adómentes termékként értékesített ismeretlen személyeknek.

A VIII. r. terheltnek szüksége volt arra, hogy könyvelésében az ismeretlen személyek részére történő értékesítéseket szerepeltesse, ezért a G. Kft. ügyvezetőjét, a III. r. terheltet kérte meg arra, hogy segítsen neki a valótlan tartalmú számlák kiállításával a termék értékesítésének a könyvvitelben történő legalizálására. A III. r. terhelt az 1996. február 1. napján létrejött K. Kft-nek is az ügyvezetője lett.

A III. és a VIII. r. terheltek közötti megállapodás szerint az L. Kft. csak és kizárólag a G. Kft-nek, illetve - 1996. február 1. napját követően - a K. Kft-nek értékesített adalékanyagot valótlan tartalmú számlák kiállításával, amelyet fiktív számlákon feltüntetett vevők felé "számvitelileg" továbbértékesítettek.

Az L. Kft. 1995. és 1996. években fogyasztási adónemben éves bevalló, míg ÁFA adónemben negyedéves bevalló volt. A külföldről importált petróleumból nem állított elő dermedéscsökkentő anyagot, hanem azt kisebb részben "gyenge üzemanyagként", nagyobb részben bekeverés nélkül továbbértékesítette. E tevékenységének célja a fogyasztási adó elkerülése volt.