BH 1975.11.500 Hivatalos személyi jelleg színlelésével elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette helyett hatósági jelleg színlelésével elkövetett csalás bűntette kísérletének megállapítása [Btk. 296. § (2) bek. b) pont és 153. § (2) bek. b) pont].

A tényállás szerint R. B. vádlott egy 20 000 Ft-os betétet tartalmazó, bemutatóra szóló takarékbetétkönyvet azzal vett át U. L. vádlott-társától -aki a takarékkönyvet a kéjlopást elkövető nőismerősétől kapta, - hogy arra szerezzen sürgősen 1000 Ft-ot, vagy hozza vissza a betétkönyvet. U. L. annyit jelzett, hogy a betétkönyv "sáros". R. B. a betétkönyvvel felkereste a sértettet, akinek Szepesi hadnagyként mutatkozott be, tudtára adva, hogy birtokában van az elveszett takarékbetétkönyv, amelyet hajlandó 4000 Ft ellenében kiadni. Azt a látszatot keltette tehát, hogy hivatalos eljárás során került birtokába ez a betétkönyv; ezt a célt szolgálta az a tájékoztatás is, hogy a betétkönyvnek a visszajuttatása a hivatalos út megtartása mellett körülményes és hosszadalmas.

Az adott tényállásból megállapíthatóan R. B. vádlott szándéka az eredeti megbízástól eltérően nem csupán az 1000 Ft megszerzésére irányult, hanem a 4000 Ft kérésével a maga számára is 3000 Ft előny megszerzésére törekedett. Arról viszont nem tett említést és olyan látszatot sem keltett, hogy más hivatalos személynél fogja befolyását érvényesíteni a betétkönyvnek az általa ajánlott módon való visszaszerzése érdekében. Márpedig az első fokú ítéletben az R. B. vádlott terhére rótt - a Btk. 153. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - hivatali befolyással üzérkedés törvényi tényállási eleme, hogy valódi vagy színlelt befolyást hivatalos személynél kívánnak érvényesíteni. Ha e befolyás érvényesítése céljából az elkövető magát hivatalos személynek adja ki, akkor kerülhet sor a Btk. 153. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűntett megállapítására.