A Fővárosi Törvényszék K.701043/2020/14. számú határozata versenyfelügyeleti közigazgatási jogvita (vj/85-188/2016 tárgyában. [2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 2. §] Bírók: Huber Gábor, Nagy Péter, Robotka Imre

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 105.K.701.043/2020/14.

A felperes: felperes

felperes címe

A felperes képviselője: felperesi jogi képviselő

eljáró ügyvéd: eljáró felperesi jogi képviselő neve

felperesi jogi képviselő címe

Az alperes: Gazdasági Versenyhivatal

(1054 Budapest Alkotmány utca 5.)

Az alperes képviselője: dr. Kolongya Dóra kamarai jogtanácsos

A per tárgya: versenyfelügyeleti közigazgatási jogvita (VJ/85-188/2016)

Ítélet

A bíróság az alperes Vj/85-188/2016. számú határozatát megsemmisíti.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.000.000 (ötmillió) forint perköltséget.

A le nem rótt kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az általa üzemeltetett weboldal címe weboldal (a továbbiakban: weboldal) nyitóoldalán az "Ingyenes és bárki csatlakozhat", majd 2017. július 15-től az "Ingyenes és az is marad" állítás szerepelt 2019. augusztus 12-ig. A súgóközpontban 2019. október 24-e előtt az alábbi szerepelt: "A portál használata pénzbe kerül? Igaz, hogy a portál díjat fog felszámítani az oldal használatáért? Nem. A portál ingyenes oldal, és soha nem fogja megkövetelni, hogy használatáért fizetni kelljen."

[2] Az alperes a felperessel szemben 2016. október 10-én versenyfelügyeleti eljárást indított a felperes szabályzataival összefüggésben, majd az eljárást kiterjesztette arra, hogy a weboldalon a 2010. január 1. napjától a felperes jogsértést valósított-e meg a szolgáltatása ingyenességre vonatkozó állítások használatával, majd az eljárás kiterjesztéséről döntött annak vizsgálatára is, hogy az ingyenességre vonatkozó állítások az a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) szerinti más tényállást megvalósított-e. Az alperes vizsgálta a weboldalt, az annak súgóközpontjában elhelyezett tájékoztatást. Az érintett piac kínálati oldalán az ingyenesként vagy zéró árasként kínált online platformokat, a keresleti oldalon a gazdasági tevékenységükön kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy fogyasztókat azonosította, utalva az ún. FOMO-hatásra és az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29 Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvre (UCP irányelv), valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtásához kapcsolódó Európai Bizottsági szolgálati munkadokumentumra (UCP iránymutatás), az ausztrál versenyhatóság digitális platformokkal kapcsolatos előzetes riportjára, az OECD online reklámozással kapcsolatos beszámolójára; elemezte a weboldal használatát, népszerűségét és a magyarországi felhasználók jellemzőit, a regisztrációs folyamatot és az annak során alkalmazott adatok kezeléséről szóló tájékoztató üzeneteket. Az alperes vizsgálta a weboldal működését a hirdetők szemszögéből, valamint az Európai Bizottság által kibocsátott iránymutatásban foglaltakat, a botrány elnevezése botrányt és a felperes GDPR-al összefüggő információs gyakorlatát is. Két előzetes álláspontot adott ki, melyeket a felperes azzal vitatott, hogy a szolgáltatása ténylegesen ingyenes, a platform használatáért a felhasználóknak pénzbeli ellenszolgáltatást nem kell teljesíteni. A felperes tévesnek tartotta azt az előfeltevését, hogy a fogyasztók adataikkal fizetnek a szolgáltatás igénybevételéért, de emellett részletes kötelezettségvállalási nyilatkozatot is tett.

Az alperes határozata

[3] Az alperes VJ/85-188/2016. számú határozatával megállapította, hogy a weboldalon a szolgáltatás ingyenességre utaló, magyarországi felhasználókkal szemben 2010. januárjától a nyitóoldalon 2019. augusztus 12-ig, a súgóközpontban pedig 2019. október 23-ig alkalmazott megtévesztő állítás révén a felperes megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tilalmat az Fttv. 6. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megvalósításával, ezért a felperest 1.200.000.000 forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A 187. számú végzésével alperes megszüntette a versenyfelügyeleti eljárást más tárgykörökben (személyes érzékeny adatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos tájékoztatások, szerződéses feltételek közötti, a portál felhasználókat érintő ellentmondások és egyéb hiányosságok tekintetében), a határozat jogalapját kizárólag az ingyenességre vonatkozó felperesi állítás képezte.

[4] Indokolása szerint a releváns fogyasztói döntés meghozatala egy folyamat, amelynek egyes szakaszait is védi a jog, az ügyben érintett termék természete és egyéb jellemzői miatt kérdéses az elkerülhetetlen költség fogalma, így az ingyenességre vonatkozó állítás nem feketelistás kereskedelmi gyakorlat, hanem az Fttv. 6. §. figyelembevételével értékelendő. Tényként állapította meg, hogy pénzbeli ellenszolgáltatást nem kell a weboldal használatáért fizetni, azonban rámutatott, hogy a felhasználók adatainak megadásával válik fogyasztói, felhasználói szempontból értékessé a weboldal; a felhasználók a megjelenő hirdetésekre aktivitást mutathatnak, illetve célzott hirdetéseket is kapnak. Az alperes szerint gazdasági ügylet a barter is, a fogyasztó ezért a szolgáltatás használatáért az ahhoz kapcsolódó adataival teljesíti a használat ellenértékét. A fogyasztók részéről tehát van ellenszolgáltatás, az ingyenesség nyelvtanilag ellenszolgáltatás nélküliséget, egyoldalú juttatást, ajándékozást jelent; felperes részére akkor válnak pénzzé a megadott adatok, amikor a hirdetők kereskedelmi gyakorlatot tesznek közzé a weboldalon. A nyitóoldalon és a súgóközpontban is olvasható tájékoztatás a szolgáltatás ingyenességére utal, de amennyiben díjfizetés nélkül egyéb elköteleződéssel nyújtja felperes a szolgáltatását azt ingyenesség ígéretével, ez a fogyasztó értelmezését megnehezíti; a fogyasztók figyelmét az ingyenesség üzenete eltereli a szolgáltatás igénybevételéért adott ellentételezés súlyáról. Mindezek miatt az Fttv. 9. § (1) bekezdése alapján a felperes felelőssége fennáll. Az alperes eseti döntésekre hivatkozva megállapította, hogy amennyiben az átlagosan körültekintően eljáró regisztráló tudná, hogy az ingyenes regisztráció és használat valójában komplex adatok megosztásával járó jelentős piaci értékkel bíró közreműködést feltételez, más ügyleti döntést hozhatna. Az alperes a felperes teljes időszakra vonatkozó hirdetési bevételét alapul véve, a bírságközlemény figyelembevételével határozta meg a versenyfelügyeleti bírságot.

A felperes keresete, az alperes védirata

[5] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a felperes magatartása nem jogsértő, másodlagosan az eljárás megszüntetését, harmadlagosan a bírság kiszabásának mellőzését, negyedlegesen a bírság összegének csökkentését, ötödlegesen a felperes határozat megsemmisítését, és szükség esetén az alperes új eljárásra való kötelezését kérte, perköltséget felszámított. Hangsúlyozta, hogy a UCP irányelv maximum harmonizációt céloz az Európai Unión belül, amely jogalkalmazási és jogértelmezési korlátokat is jelent, az UCP irányelv 6. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat átvevő Fttv. 6. § (1) bekezdés c) pontja a termék vagy szolgáltatás ára vagy díja vonatkozásában ír elő kötelezettséget, így az a fogyasztó oldalán jelentkező vagyoncsökkenéssel összefüggésben alkalmazható.