A Gyulai Törvényszék Kf.25190/2016/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 16. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. §, 23. §, 27. §] Bírók: Hajnal Beatrix, Orbánné dr. Papp Éva, Pusztai-Sznyida Barbara

Gyulai Törvényszék

9.Kf.25.190/2016/9. szám

A Gyulai Törvényszék dr. Vozár István ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. felpereseknek - dr. Sóvári Tibor főosztályvezető, jogtanácsos által képviselt alperes - mely perbe dr. Borka Sándor ügyvéd által képviselt az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatba tett perében a 2016. évi január hó 12. napján 7.K.27.228/2015/9. szám alatt hozott ítélet ellen a felperesek részéről 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t .

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja,

míg a perköltség viselésére vonatkozó részében részben megváltoztatja és a 30.000 (harmincezer) forint le nem rótt kereseti illeték és az alperes javára fizetendő 15.000. (tizenötezer) forint, míg az alperesi beavatkozó javára fizetendő 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint perköltség megfizetésére az I. és II. r. felpereseket egyetemlegesen kötelezi.

Kötelezi az I. II. r. felpereseket az állam javára felhívásra egyetemlegesen 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illeték megfizetésére.

Kötelezi az I. II. r. felpereseket egyetemlegesen az alperes javára a ........ számú számlájára 5.000 (ötezer) forint, míg az alperesi beavatkozó javára 6.350 (hatezer-háromszázötven) forint fellebbezési perköltség megfizetésére 15 nap alatt.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s .

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000 forint eljárási illetéket, míg 15 nap alatt az alperesnek 15.000 forint, az alperesi beavatkozónak pedig 12.700 forint perköltséget.

Az ítélet ellen az I. II. r. felperesek éltek fellebbezéssel, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására történő utasítását kérték, perköltséget igényeltek.

Az alperes és alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.

A törvényszék a felperesek fellebbezését alaptalannak találta, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét - az alább kifejtett indokok alapján - a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.

Az eljárásban rendelkezésre álló adatok szerint a II. r. felperes, mint eladó és az I. r. felperes, mint vevő között 2015. január 28. napján jött létre adásvételi szerződés a ...-i ..... helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlan vonatkozásában. A II. r. felperes az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelmet nyújtott be az illetékes önkormányzatnál, a kifüggesztés ideje alatt az alperesi beavatkozótól elfogadó nyilatkozat érkezett. Az alperes az iratokat továbbította a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatósága állásfoglalása beszerzése céljából, mivel a szerződés előzetes vizsgálata során megállapította, hogy az az érvényességi és hatályossági feltételeknek megfelel és az elővásárlási sorrendet az I. r. felperes majd az alperesi beavatkozó vonatkozásában állapította meg. Az Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szerve az adásvételi szerződés jóváhagyását az alperesi beavatkozó elővásárlásra jogosult vonatkozásában támogatta. Mindezek alapján az alperes a szerződés utólagos vizsgálata során megállapította, hogy az I. r. felperesnek mint vevőnek az elővásárlásra vonatkozó nyilatkozata nem felelt meg a valós helyzetnek, mivel ezen joga nem az általa megjelölt ranghelyen alapult, ugyanis nem minősül helyben lakónak, ezért nyilatkozata semmis, melynek következtében az Fftv. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján a támogató kamarai döntés esetén a szerződés jóváhagyása megtagadásának lenne helye. Az alperes a szerződést azzal hagyta jóvá, hogy a vevő helyébe az elfogadó nyilatkozatot tévő alperesi beavatkozó lép.

A felperesek kereseti kérelmüket arra alapították, hogy az adásvételi szerződésben tévesen jelölte meg az I. r. felperes az elővásárlási jogának a rangsorát, az Fftv. 18. § (1) bekezdésének bd) pontjára alapítva, mivel az ténylegesen a 18. § (1) bekezdés bc) pontján alapul, mivel nem volt helyben lakó, de ez is megelőzte az alperesi beavatkozó által megjelölt ranghelyet. Álláspontjuk szerint az alperes akkor járt volna el a jogszabályoknak megfelelően, ha az adásvételi szerződés előzetes megvizsgálása során vagy utóbb megállapítja, hogy az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek minősül, ezért annak jóváhagyását, mint semmis szerződést megtagadja. Ezzel szemben az alperes beszerezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara illetékes szervének az állásfoglalását és annak figyelembevételével az adásvételi szerződést az alperesi beavatkozó és a II. r. felperes között hagyta jóvá.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy a Pp. szabályai értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és a fennálló tények alapján vizsgálja felül. Rámutatott arra, hogy azt kellett vizsgálni a perben, hogy az I. r. felperesi jognyilatkozat hibája folytán a perbeli szerződés teljes egészében létre nem jött szerződésnek, illetve érvénytelennek minősül-e. Megállapította, hogy a Ptk. 6:63. § (2) bekezdése a Fétv. 16. § (1) bekezdése és a XXV. számú PED szerint a szerződés megfelel az érvényességi kellékeknek. Az Fftv. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alperesnek az előzetes vizsgálat során akkor kell megtagadnia az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek vagy semmis szerződésnek minősül. Az elővásárlási jogosultság nem tekinthető olyan lényeges kérdésnek, amely a szerződés létrejöttét befolyásolná és nem is érvényességi feltétele a szerződésnek. A vevői nyilatkozat tehát nem okozta a teljes szerződés semmisségét, ezért az alperesi határozat jogszerű.