A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27228/2015/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bíró: Kukla Angelika

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

7.K.27.228/2015/9. szám

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Vozár István ügyvéd (...)által képviselt I.rendű felperes (...) és II.rendű felperes (...) felpereseknek - dr. Sóvári Tibor jogtanácsos által képviselt ... Megyei Kormányhivatal (...) alperes ellen adásvételi szerződés jóváhagyása ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, melybe perbe az alperes oldalán beavatkozott dr. Borka Sándor (...) ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó (...), meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - a felhívásban közölt módon és időben - 30 000 (harmincezer) forint eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 napon belül - 15 000 (tizenötezer) forint perköltséget az 10026005-00321127-00000000 számú számlájára.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a beavatkozónak - 15 napon belül - 12 700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Gyulai Törvényszékhez címzett, de Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál írásban, három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a keresetlevél, az érdemi ellenkérelem, a rendelkezésre álló közigazgatási és periratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi t é n y á l l á s t állapította meg:

PIJ II. rendű felperes, mint eladó, valamint I rendű felperes, mint vevő 2015. január 28-án adásvételi szerződést kötöttek a ..., 0113/46 helyrajzi számú 4 ha, 5 997 négyzetméter területű szántó művelési ágú ingatlan vonatkozásában.

Az eladó - II. rendű felperes - az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelmet nyújtott be a területileg illetékes önkormányzati hivatalhoz. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező jegyző a kifüggesztésről gondoskodott, a hirdetményi közlés ideje alatt egy elfogadó nyilatkozat érkezett Alperesi beavatkozótól.

Az illetékes önkormányzat a az iratokat iratjegyzékkel megküldte az alperesnek.

Az alperes az adásvételi szerződés előzetes vizsgálata során megállapította, hogy a szerződés az érvényességi és hatályosulási feltételeknek megfelel.

A rendelkezésre álló okiratok másolata továbbításra került a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatósága állásfoglalása beszerzése céljából.

Az agrárgazdasági kamara területileg illetékes szerve az adásvételi szerződés jóváhagyását a beavatkozó elővásárlásra jogosult esetében támogatta, a felperesi vevővel viszont nem támogatta.

Az adásvételi szerződés utólagos vizsgálata során az alperes megállapította, hogy a felperes elővásárlási nyilatkozata nem felel meg a valós jogi helyzetnek (a felperes nem helyben lakó), ezért a határozatának utolsó oldala 4. bekezdésében azt rögzítette, hogy a "szerződés szerinti vevő elővásárlási jogát olyan ranghelyre alapította, amelynek nem felel meg, - a nyilatkozata semmissége okán - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján - támogató kamarai döntés esetén is - a szerződés jóváhagyás megtagadásának lenne helye". A felperes vonatkozásában megállapításra került, hogy a kamara jóváhagyásának hiányára figyelemmel érvényes jognyilatkozata esetén sem lehetne az adásvételi szerződést vele szemben jóváhagyni.

Tekintettel arra, hogy a beavatkozó elővásárlási joga megfelelt az általa nyilatkozott ranghelynek és a NAK szerződés jóváhagyását vele szemben támogatta, az adásvételi szerződést azzal hagyta jóvá, hogy a vevő helyébe az elfogadó nyilatkozatot tevő Alperesi beavatkozót léptette a 571.463-3/2015. számú határozatával.

A határozattal szemben a felperes keresetlevelet nyújtott be.

A felperes k e r e s e t é b e n előadta, hogy az adásvételi szerződésben tévesen került megjelölésre a Fftv. 18. §-ban meghatározott rangsor, mivel a felperes a 18. § (1) bekezdés b.) db.) alpontjára hivatkozással, mint helyben lakó földet használó földműves nyilatkozott, ugyanakkor ténylegesen és helyesen a 18. § (1) bekezdés bc) pontjára kellett volna hivatkoznia.

Álláspontja szerint amennyiben helyesen megjelölte volna a ranghelyet, akkor is megelőzte volna a beavatkozót az elővásárlásra jogosultak sorrendjében, tekintettel arra, hogy a beavatkozó elővásárlási joga csak a 18. § (1) bekezdés e) pontján alapszik.

Hivatkozott arra, hogy az alperes, bár a határozata indokolásában megállapította, hogy az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre sem jött szerződésnek minősül, ugyanakkor nem a szerződés jóváhagyását megtagadó határozatot hozott, hanem ezt mellőzve folytatta az eljárást, mint hogyha a szerződés ténylegesen létre jött volna, és a beavatkozó elfogadó nyilatkozatát vette figyelembe az alperes.

Szerinte arra az alperesi határozati megállapításra tekintettel, hogy a határozat a nyilatkozat semmissége okán semmisnek tekinthető, az Fftv. 27. § (2) bekezdésének és 23. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az előzetes vizsgálat során vagy akár utóbb, meg kellett volna állapítani a szerződés semmisségét, és mindkét esetben csak is a határozat jóváhagyását megtagadó határozatot hozhatott volna az alperes, mivel a semmis szerződésbe harmadik fél sem léphet be. Ez esetben az NAK-nak meg sem kellett volna küldenie az iratokat.

Az alperesi nyilatkozat okán akként foglalt állást, hogy az új földtörvény a XXV. számú PED döntésben foglalt minimális feltételekkel szemben számtalan szigorú feltételt ír elő ahhoz, hogy a szereződést érvényesnek lehessen tekinteni.

Az alperes az e l l e n k é r e l m é b e n a kereset elutasítását kérte, perköltségeinek megállapítása mellett (peren kívüli eljárása és peres eljárása okán is munkadíjra tartott igényt).

Hivatkozott arra, hogy az egész határozat szerkezetéből és hivatkozásaiból levezethető az, hogy a szerződés szerinti vevő személyes nyilatkozatának a hibája a teljes szerződés létre nem jöttét és érvénytelenségét nem eredményezi. Ekörben azt a megjegyzést tette, hogy az alperesi határozat indokolási részben hivatkozott Fftv. 23. § (1) bekezdésének a) pontja nem teljesen helytálló, a helyes hivatkozás az Fftv. 23. § (1) bekezdés c) pontjának cc) alpontja lett volna, miszerint a szerződést csak a szerződés szerinti vevő vonatkozásában kellett olyannak tekinteni, hogy ő a szerződésben - semmis jognyilatkozata okán - nem vehet részt.