ÍH 2007.160 SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK - KÉPMÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS - A KÖZSZEREPLŐ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE

A "nyilvános közszereplés" fogalma feltételezi az alany részéről az akaratlagosságot, a nyilvánosság előtt való szereplés "kívánását". Az, hogy a felperes a média nyomására egy-egy televíziós adásban nyilatkozatot tett, nem jelenti, hogy nyilvános közszereplést vállalt volna.

Ugyanígy nem meríti ki a nyilvános közszereplés fogalmát, ha valaki önéletrajzi ihletésű könyvet jelentetett meg és ebben fotókat is közzétett [Ptk. 80. § (1)-(2) bek.].

A megyei bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperes a "R. N." című napilapban 2005. május 17-én közzétett, a felperes által sérelmezett azon ténymegállapításokkal, hogy

"P. gyilkosokat fogadott mindkettőjük ellen";

"A nyomozók egyenlőre nem tudják, hogyan szervezhette meg a börtönből volt felesége és annak jelenlegi férje megölését"; "…ezt már nem tudta megbocsátani a bosszúálló természetéről hírhedt vállalkozó";

és "a gyermekrablásra" utaló megjegyzést tartalmazó kijelentésekkel a felperesnek a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait megsértette, az alperest a jogsértő magatartástól a jövőben eltiltotta.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest az állam javára 60 000 forint feljegyzett illeték, az alperesnek 15 000 forint részperköltség, az alperest az államnak 21 000 forint le nem rótt illeték megfizetésére azzal, hogy az ezt meghaladó perköltségét mindegyik fél maga viseli.

Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az alperes sem vitatta, hogy a perbeli cikk mellett közzétett felperesi képmás megjelentetéséhez a felperes nem járult hozzá. Ilyen hozzájárulást a felperes korábban adott. Ugyancsak nem járult hozzá a felperes a 2005. május 17-én megjelent cikk kapcsán közzétett két családi fotó megjelentetéséhez sem, amely a felperes családtagjain kívül magát a felperest is bemutatja. Osztotta ezért a megyei bíróság a felperesnek azt az álláspontját, hogy ha egy alkalommal az adott személy a hozzájárulását a képmása közléséhez megadta, ez nem terjedhet ki más alkalommal közzétett fotóra.

Ugyanakkor a megyei bíróság a felperest közszereplőnek tekintette, mint aki tisztában volt a nyilvánosság előtti szereplésével, azt nem csak elfogadta, de maga is tevőlegesen működött ebben közre.

Álláspontja szerint ugyanis nem csak a közszolgálat, a közérdekében kifejtett tevékenységben való részvétel esetén valósul meg a közszereplés, lehetséges ugyanis hogy a társadalmi közfelfogás szerint bizonyos cselekmény nem szolgálja a köz érdekét, mégis lehet közszereplő az, aki abban a közszereplés szándékával vesz részt. A döntő szempont a nyilvánosságon kívül a közszereplés szándékával való fellépés és ennek kifejezésre juttatása.

E körben a felperes személyes meghallgatása alapján rögzítette a megyei bíróság, hogy korábban is megállapították a felperes bűnösségét bizonyos bűncselekményekben - amelyről a média a közvéleményt széles körben tájékoztatta. A felperes rendszeresen szerepelt a televízió adásaiban, ez a tény köztudott és különösebb bizonyításra nem szorul. Ezenfelül a felperes elismerte azon tényt, hogy 2002-ben saját kiadásában könyvet jelentetett meg, amelyben személyes életútjával foglalkozik és ebben a könyvben fotókat is közzétett.

A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes nyilvános közszereplést vállalt, ezért mint ilyennek, a képmása közzététele nem volt jogellenes az alperes részéről.

A részben megállapított jogsértés ellenére alaptalannak tekintette a megyei bíróság a felperesnek az 1 000 000 forint nem vagyoni kárpótlás megfizetésére irányuló kérelmét.

Leszögezte: általában igaz, hogy a jogellenes magatartás adott esetben jelentheti a nem vagyoni kár bekövetkezését, azonban a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontjával kapcsolatosan kialakult bírói gyakorlat értelmében "többlet tényállásra" van szükség. Az ilyet nem jelent - amit a felperes személyes meghallgatása során látott megállapíthatónak a megyei bíróság - hogy a barátai, üzlettársai mintegy elcsodálkoztak azon, hogy a felperest emberölés előkészítésével is gyanúsítják, hiszen a felperes maga sem állította, hogy emiatt a baráti vagy üzleti kapcsolatai negatív irányban alakultak volna. Az sem volt közömbös a bekövetkezhető hátrány megítélése szempontjából, hogy a hivatkozott újságcikk megjelenését követően két nappal valóságosan is meggyanúsították az emberölés előkészületével, sőt a felperes által sem vitatottan az alperes által a 2006. május 23-án megtartott tárgyalási jegyzőkönyv mellékleteként becsatolt újságcikk szerint a felperessel szemben a nyomozati eljárás már befejeződött és a Fővárosi Főügyészség elkészítette a vádiratot, amelyben a felperest 2 rendbeli, bűnszervezet tagjaként elkövetett emberölés előkészületével is megvádolták.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak részbeni megváltoztatása, keresetének egészében történő helyt adás iránt.

Jórészt megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait, előadta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a nyilvános közszereplés fogalmát, ugyanis a közszereplés fogalma két objektív és egyben konjunktív feltételt kíván meg: a nyilvánosság tudatos vállalását és a közéleti tevékenység folytatását.