A Kúria Bfv.693/2014/6. számú precedensképes határozata. Bírók: Csák Zsolt, Csere Katalin, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Nem valósul meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a nyomozás során kirendelt védő a terhelt egyetlen kihallgatása után észleli az érdekellentétet, és kéri a kizárását.

***********

KÚRIA

Bfv.I.693/2014/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év november hó 25. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A csődbűncselekmény miatta terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 43.B.697/2012/30. számú ítéletét, valamint a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.901/2012/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Nyíregyházi Városi Bíróság a 2012. december 12. napján kihirdetett 43.B.697/2012/30. számú ítéletévela terheltet bűnösnek mondta ki csődbűncselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 290. § (3) bekezdés, (1) bekezdés a) pont II. fordulat]. Ezért őt egy év tíz hónap - végrehajtásában öt évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, és vele szemben nyolcvanmillió-nyolcezer-egyszázhúsz forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék a 2014. február 4. napján jogerős 1.Bf.901/2012/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A csődbűncselekmény bűntettét az 1978. évi IV. törvény 290. § (3) bekezdés, (1) bekezdés d) pontja szerint minősítette. A terhelt büntetését egy év két hónap börtönbüntetésre enyhítette, míg a börtönbüntetés végrehajtásának próbaidejét három évre mérsékelte. A terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás intézkedés alkalmazását mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt meghatalmazott védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással, amelyben eljárási szabálysértést sérelmezett. Ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést vétettek, amikor a folyamatban volt büntetőügyben - amelyben a törvény erejénél fogva kötelező volt a védő jelenléte - a nyomozó hatóság dr. H. K-át rendelte ki a terhelt védőjeként, aki egyidejűleg a nyomozás során gyanúsítottként szereplő G. F. O. és Sz. B. terheltek védelmét is ellátta. Nevezettek pedig vallomásukban a terheltet terhelő nyilatkozatot tettek, tehát vele érdekellentétben álltak. Az indítványozó kifogásolta, hogy a védelemhez való jogát korlátozta a nyomozó hatóság, amikor nem tájékoztatta az iratismertetés időpontjáról. Végül arra hivatkozott, hogy a terhelt 2014. január 28. napján írásbeli beadványában a jogerős ítélet kihirdetése előtt előzetes mentesítés iránti kérelmet terjesztett elő, amellyel a másodfokú bíróság nem foglalkozott, és az ezzel kapcsolatos okfejtést a jogerős ítélet sem tartalmazza. Mindemellett az első fokú ítéletnek a személyi körülményeket illető iratellenes megállapításaival szemben a valós tények alapot szolgáltatnak az előzetes mentesítéshez. Vélekedése szerint a Be. 375. § (1) bekezdésében foglalt olyan szintű eljárási szabálysértés valósult meg, amely - a fentiekre is figyelemmel - az ítélet hatályon kívül helyezését indokolhatja.

A Legfőbb Ügyészség indítványára előterjesztett észrevételeiben a terhelt - védője útján - a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta.

A Legfőbb Ügyészség BF.872/2014. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozatok tanácsülésen történő hatályában fenntartására tett indítványt. A kizárt védővel kapcsolatos hivatkozás azért nem alapos, mert - bár a nyomozó hatóság valóban kirendelte dr. H. K-át a terhelt védőjének - nevezett felmentését kérte érdekellentét miatt, és ezért a terhelt további kihallgatásain már dr. P. E. ügyvéd vett részt védőként. A Legfőbb Ügyészség utalt arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, hogy a nyomozás során az iratismertetéskor vétettek-e eljárási hibát, míg a fellebbezési nyilvános ülés jegyzőkönyve szerint sem a védő, sem a terhelt nem kérte az előzetes mentesítést.

A Kúria a megtámadott határozatok felülbírálata során - a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően - a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, és az indítványban nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésekre is.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.

A törvény helyes értelmezése alapján ilyennek minősül az az eset is, ha ugyanazon védő látja el több, egymással érdekellentétben álló terhelt védelmét.

Büntető ügyben a Be. 44. § (1) bekezdése alapján védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el.

A Be. 45. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem lehet védő, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek érdeke a terheltével ellentétes.