A Gazdasági Versenyhivatal 149/2005/10 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: Promo-Indra Consorcio Rt.

Vj-149/2005/10

Vj-149/2005/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Promo-Indra Consorcio Rt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2004-2005. év során fogyasztói csoport szervező, működtető tevékenységét fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartással népszerűsítette.

Vele szemben 5.000.000.- (azaz Ötmillió) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

Az eljárás tárgya az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Rt.) fogyasztói csoportok szervezése során tanúsított fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartása.

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

A tevékenység

A `90-es évek elején honosodott meg az országban is a fogyasztói csoportok, más néven vásárlói klubok szervezése. A fogyasztói csoport lényege a csoporttagok szerencseelemekkel ötvözött előtakarékossága és részletre vásárlása. A fogyasztói csoportba a fogyasztók azzal a céllal lépnek be, hogy meghatározott áruk tulajdonjogát a többi csoporttag segítségével szerezzék meg. A tagok által havonta fizetett törlesztő részletekből a csoport a futamidőn belül teszi lehetővé bizonyos ingó vagy ingatlan dolog megvásárlását, úgy, hogy havonta a szervezőnek fizetnek be meghatározott összeget. A fogyasztói csoportokbeli vásárlás a hagyományos részletvásárlástól eltérő feltételeket teremt, miután az áruhoz való hozzájutás általában nem az első részlet megfizetésével egyidejűleg történik meg. A törlesztő részleteken felül a tagokat regisztrációs és megbízási, illetve tagi díjak fizetése terheli.

Mindebből következően a fogyasztó tag többirányú polgári jogi szerződéses viszonyba kerül a csoportszervezővel, a tagokkal, az áru eladójával.

A szervező által megtartott sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása következtében dől el, hogy a csoport résztvevői közül alkalmanként kik jutnak hozzá a vásárlási joghoz, s mely tagok számára nyílik meg a lehetőség a vásárlásra. A futamidő végén, az összes törlesztő részlet hiánytalan teljesítése esetén, az a fogyasztó is hozzájuthat a vásárlási joghoz, akit a futamidő alatt nem sorsoltak ki, illetve anyagi forrásai nem tették lehetővé, hogy előtörlesztést vállaljon. A rendszer lényeges pontja a szerencseelem, mely nemcsak a sorsolással, hanem az előtörlesztés vállalásának a lehetőségével összefüggésben is megmutatkozik, mivel nem ismert és nem befolyásolható a többi csoporttag előtörlesztés-vállalási hajlandósága. Egyúttal ez azt is jelenti, hogy az előtörlesztést vállaló tag, a többi tagot megelőzve juthat a kiválasztott termékhez. Az előtörlesztés vállalásának lehetősége olyan helyzetbe hozza a csoporttagokat egymással szemben, hogy kedvezményezettként történő mielőbbi kiválasztásuk érdekében versenyezniük kell egymással a vállalt törlesztést illetően, ami a kevésbé fizetőképes csoporttag előre nem ismert, kiszámíthatatlan hátrasorolásával járhat.

A fogyasztói csoport intézménye elsődlegesen azoknak nyújt megoldást, akik nem tudnak a piacon hitelhez jutni, illetve nem tudnak vásárolni a hitelintézetek által kedvezőtlennek ítélt hitelképességük miatt. A potenciális tagok hitelképességük szerint az alábbiak szerint kategorizálhatók:

- jövedelmük nem teszi lehetővé a banki hitel teljesítését,

- nem rendelkeznek a hitelfelvételhez szükséges egyösszegű önerős megtakarítással,

- nem rendelkeznek a jelzáloghitel felvételéhez szükséges megfelelő értékű, saját tulajdonú ingatlannal,

- nem tudnak kezest, adóstársat állítani.

Az érintett fogyasztói kör a piacon kiszolgáltatottabb helyzetben van, mivel a választási lehetősége beszűkült, s ezért ez a fogyasztói réteg érzékeny.

Fogyasztói csoportba nyilvánvalóan azok is beléphetnek, akik a banki hitel-, kölcsön- és előtakarékossági konstrukciókat is, azaz a pénzügyi szolgáltatásokat is választhatnák, s így a licitálásban való részvételük gyakoribb lehet.

Pénzügyi szolgáltatás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján hitel és pénzkölcsön nyújtása, amely a (4) bekezdés értelmében kizárólag a PSZÁF e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető, s amelyet a 4.§ (2) bekezdése alapján - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5.§), illetve a pénzügyi vállalkozás (6.§).

A Hpt. értelmező rendelkezéseket tartalmazó 2. számú "Pénzügyi szolgáltatások" melléklete 10.1. pontja szerint hitelnyújtás a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. A 10.2. a) pont értelmében pénzkölcsönnyújtás a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni.

A fogyasztói csoport szervezése nem pénzügyi szolgáltatás. A szervező vállalkozások nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint pénzügyi szolgáltatás, vagy az 1996. évi CXI. törvény 4. § (1) és (2) bekezdéseiben megfogalmazott engedély nélküli befektetési szolgáltatás, avagy kiegészítő befektetési szolgáltatás. E cégek tevékenysége az egyes csoportok létrehozására, összefogására, részükre a megbízásuk alapján történő pénzkezelésre szorítkozik általában. A vállalkozások által létrehozott fogyasztói csoportok működése a tagok halasztott fizetésével jellemezhető, amelyben a csoporttagok befizetéseikkel kereskedelmi hitelt nyújtanak egymásnak, de a hitelnyújtás e formája nem tartozik a Hpt. által szabályozott pénzügyi szolgáltatások körébe. A vállalkozások ezirányú tevékenysége így nem is engedélyköteles.

Ezt támasztja alá a fogyasztóvédelemről szóló módosított 1997. évi CLV. törvény 2. § d) pontja, amely a fogyasztási kölcsönt a Hpt. hatálya alá nem tartozó olyan kölcsönnek, részletfizetésnek, halasztott fizetésnek minősíti, amelyet gazdálkodó szervezet a fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez.