A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31063/2020/4. számú határozata díj megfizetése tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 228. §] Bírók: Kovács Edit, Mihalics Klaudia, Vajas Sándor

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1074/2018/23., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31063/2020/4.*, Kúria Mfv.10133/2020/7. (BH 2021.5.145)

***********

Az ügy száma: 1.Mf.31.063/2020/4.

A felperes: felperes neve. (felperes címe)

A felperes képviselője: dr. Pribélyi Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: dr. Pribélyi Szilvia)

Az alperes: alperes neve (alperes címe.)

Az alperes képviselője: dr. Takács János ügyvéd (alperesi képviselő címe)

A per tárgya: versenytilalmi díj megfizetése

A fellebbezést benyújtó fél: A csatlakozó fellebbezést benyújtó fél: felperes (25. sorszám) alperes (3. sorszám)

A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 82.M.1074/2018/23.

Í T É L E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 31.750 (harmincegyezer-hétszázötven) Ft másodfokú perköltséget.

A felperes 96.000 (kilencvenhatezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket előzetesen lerótt, így őt további illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes, mint munkavállaló 2015. március 9. napjától kezdődően állt a felperes alkalmazásában, munkaköre több ízben is módosult, utoljára raktári betanuló csoportvezetőként került foglalkoztatásra. Az alperesi munkaszerződéshez csatolt tájékoztató rögzítette, hogy az alperes részére a személyi alapbérén felül - a munkáltató egyéb belső szabályzata alapján - béren kívüli juttatás, valamint prémium adható. Személyi alapbére 300.000 Ft volt.

[2] A munkáltató ügyvezetője 2017. márciusában e-mailben tájékoztatta a munkavállalókat a versenytilalmi megállapodás bevezetéséről, és arról, hogy ennek következtében a munkaviszony megszűnését követően, a versenytársnak minősülő cégnél meghatározott ideig jogviszony nem létesíthető. Közölte továbbá, hogy a versenytilalmi megállapodás feltétele a munkáltató általi ellenérték fizetése, ez azonban nem jelent plusz pénzfizetést, illetőleg béremelést, az eddig prémium címszó alatt kifizetett összeg szerepét ugyanis a versenytilalmi ellentételezés veszi át.

[3] A felek 2017. március 6. napján munkaszerződés-kiegészítést írtak alá. Ezen kiegészítés 1. pontja az Mt. 225.§-ára figyelemmel való megállapodásukat rögzítette, valamint, hogy a munkavállaló kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkaviszonya megszűnését követően a 3. pontban megjelölt időpontig nem tanúsít olyan magatartást, mellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti. Így nem létesíthet sem közvetlenül, sem pedig közvetítő cégen keresztül munkaviszonyt, munkavégzésre, tanácsadásra, vagy bármely egyéb tevékenységre irányuló egyéb jogviszonyt a munkáltató fő tevékenységével azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató más munkáltatónál, illetve olyan munkáltatónál, aki a munkáltató piaci versenytársaként léphet fel. Nem lehet tagja továbbá olyan gazdasági társaságnak, amely azonos, vagy hasonló gazdasági tevékenységet folytat.

A 2. pont megfogalmazta, hogy a fenti kötelezettségvállalás ellenértékeként a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt - előre - ellenértéket fizet. Az összeg az felperes belső szabályzatának ... ... Fejezetében megállapított feltételek szerint kerül kiszámításra.

A 3. pont rögzítette, hogy a versenytilalmi korlátozás időtartamát az alábbiak szerint kell kiszámítani: A munkavállaló részére a munkaviszony fennállása alatt kifizetett összes ellenérték összegének háromszorosa, osztva a munkavállaló munkaviszony megszűnésekor érvényes alapbérével. A versenytilalmi korlátozás időtartama legfeljebb 24 hónap lehet.

A kiegészítés 5. pontja akként rendelkezett, hogy a munkavállaló a megállapodásban foglalt kötelezettségének megszegése esetén köteles a munkáltató részére kötbért fizetni. A kötbér összege megegyezik a munkáltató által megfizetett ellenérték kétszeresével.

A 6. pont alapján a munkáltató a megállapodásban foglalt kötelezettségének megszegése esetén jogosult visszakövetelni a versenytilalmi megállapodás alapján a 3. pont szerint kifizetett ellenértéket, az 5. pontban meghatározott kötbért, valamint a kötbér összegét meghaladó esetleges kárát is.

A 8. pont alapján a megállapodás alkalmazása szempontjából a munkáltató versenytársának minősült többek között a ............ Zrt.

[4] Az alperes a munkabérjegyzéke alapján, a személyi alapbérén felül 2015. márciusától 2017. februárjáig havi rendszerességgel 80.000 Ft prémiumjuttatásban részesült. 2017. márciusától ez az összeg versenytilalmi megállapodási díj címén került részére kifizetésre.

[5] A felperesi munkáltató az alperes munkaviszonyát 2017. augusztus 2. napján kezdődő 30 napos felmondási idővel 2017. augusztus 31. napjával rendes felmondással megszüntette. Ezt követően alperes a felperes piaci versenytársának minősülő ............ Zrt-nél helyezkedett el.

[6] A felperes a versenytilalmi megállapodás megszegéséből eredő igényét fizetési meghagyásos eljárás körében érvényesítette, melynek keretében dr. ...... közjegyző 2017. december 5. napján 14013/Ü/31671/2017. ügyszámon fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel szemben. A fizetési meghagyással szemben előterjesztett alperesi ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult.

A felperes kérelme, az alperes ellenkérelme

[7] A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 400.000 Ft versenytilalmi díj, valamint 800.000 Ft versenytilalmi megállapodás megszegéséből eredő kötbér és ezen összegek után 2017. szeptember 1. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Perköltséget is előterjesztett az IM rendelet 3.§ (2) bekezdésének a) pontja alapján.