A Győri Ítélőtábla Bf.2/2013/9. számú határozata vesztegetés bűntette (HIVATALOS SZEMÉLY által elkövetett vesztegetés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 6. §, 37. §, 38. §, 50. §, 51. §, 61. §, 62. §, 74. §, 80. §, 92. §, 294. §] Bírók: Csák Csilla, Vajda Edit, Zólyomi Csilla

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék B.424/2010/11., *Győri Ítélőtábla Bf.2/2013/9.*, Kúria Bfv.898/2014/6. (BH 2015.8.212)

***********

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.2/2013/9. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2014. január 9. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Győri Törvényszék 2012. november 13. napján kihirdetett B.424/2010/11. számú ítéletét megváltoztatja.

A hivatalos személy által kötelességszegéssel, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntetteként értékelt cselekményt a 2012. évi C törvény értelmében hivatali vesztegetés elfogadásának bűntetteként minősíti (Btk. 294.§ (1) bekezdés, (3) bekezdés a/aa, b/II. fordulat).

Ezért az elsőfokú bíróság által alkalmazott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellett 40 (negyven) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. Egy napi tétel összegét 2.500 (kettőezer-ötszáz) Ft-ban állapítja meg. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 40 (negyven) napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A vádlott a szabadságvesztés-büntetéséből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A szabadságvesztés-büntetés időtartamában az őrizetben és az előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja, míg a házi őrizetben töltött időt akként, hogy egy napi szabadságvesztésnek 4 (négy) nap házi őrizetben töltött idő felel meg.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott által viselendő bűnügyi költség összege helyesen 62.500 (hatvankettőezer-ötszáz) Ft.

A vádlott személyazonosító igazolványának száma: ....

A vádlott lakcíme helyesen: ....

I n d o k o l á s :

A Győri Törvényszék a 2012. november 13. napján kihirdetett B.424/2010/11. számú ítéletével vádlott bűnösségét megállapította hivatalos személy által, kötelességszegéssel, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében a Btk.250.§ (1) és (3) bekezdés I. fordulata szerint. Ezért 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 100.000 forint pénzmellékbüntetésre és 95.000 forint vagyonelkobzásra ítélte. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén annak napi 2000 forintonként szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, a vádlott által előzetes letartóztatásban és házi őrizetben töltött idő beszámításáról akként, hogy a házi őrizetben töltött 108 nap 27 nap börtönbüntetésnek felel meg. Kötelezte az eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az első fokon eljárt ügyész a döntést tudomásul vette.

Az ítélet ellen a vádlott és védő elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.337/2012/1-I. számú átiratában az ítélet megváltoztatását indítványozta az elkövetéskor hatályban volt Btk. szabályai alapján. Kifejtette, hogy a törvényszék a perrendtartás szabályainak megfelelően lefolytatott eljárása során minden bizonyítékot beszerzett és értékelt, amely az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges volt. A tényállás megalapozottnak tartva annak kiegészítését csak annyiban szorgalmazta, hogy - 1. tanú vallomásának megfelelően - a tanú megismerkedésükkor tájékoztatta a vádlottat, miszerint követeléskezelő cége van, mire vádlott felajánlotta, hogy ellenszolgáltatás fejében kiszolgáltatja neki azon személyek adatait, akiket nem sikerül felkutatni. Helytállónak tartotta a terhelt bűnösségére vont jogi következtetést, a minősítést és a jogi indokolást. A bűnösségi körülmények kiegészítését javasolta azzal, hogy a cselekmény többszörösen minősül, illetve magas a részcselekmények száma. Erre tekintettel nem tartotta indokoltnak a fő- és mellékbüntetésként arányosan alkalmazott joghátrányok enyhítését. Rámutatott, hogy az utolsó részcselekmény 2010. május 22. napját követő napon fejeződött be, ezért a 2010. május 1. napjáig hatályban volt pénzmellékbüntetés helyett pénzbüntetés kiszabásának van helye. Erre figyelemmel indítványozta vádlottal szemben 40 napi tétel, napi 2.500 forint; összesen 100.000 forint pénzbüntetés kiszabását a Btk.51.§ (2) és (3) bekezdése szerint azzal, hogy meg nem fizetése esetén 40 nap szabadságvesztésre kell átváltoztatni a Btk.52.§ (1) és (2) bekezdése alapján. A bűnügyi költség 62.500 forintra történő módosítását tartotta szükségesnek a 1. tanú vonatkozásában felmerült összeg csökkentésével. Egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent védő perbeszédében fellebbezését csak az enyhítés irányában tartotta fenn. Előadta, hogy védence korábbi védőjének a tanácsa alapján csak részleges beismerő vallomást tett, holott egyértelműen megállapítható a bizonyítékokból, miszerint a lekérdezéseket ő csinálta. A tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, ezért nem támadható. A büntetés kiszabási körülmények és az alkalmazott joghátrány tekintetében rámutatott, hogy a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg Kúria 10 évre visszamenő gyakorlatából úgy látszik, hogy a törvényszék eltúlzottan szigorú büntetést szabott ki. A 2-8 évig terjedő büntetési tételkeret mellett az elkövetési magatartás tárgyi súlya alapján számtalan esetben enyhítő szakasszal 1 év körüli szabadságvesztés büntetés kerül általában kiszabásra, de gyakori a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés is például a BH2001.395., BH2006.105. és BH2006.177. számú jogesetek alapján. Az időmúlás mellett értékelni kell, hogy a vádlott a rendőri pályáját nem tudja folytatni, állását elvesztette, ami mindenképpen visszatartó erővel bír, viszont a büntetés mértékének meghatározásakor nem lett figyelembe véve. Az egyes részcselekmények tárgyi súlyát túlértékelte a bíróság, hiszen rövid időn belül a gépkocsik forgalmi rendszáma ugyanolyan nyilvánosságot fog kapni, mint az ingatlan nyilvántartás, tehát az adatok legálisan lesznek hozzáférhetőek.

Vádlott felesége gyermeket vár, ami további enyhítő körülmény. Elsődlegesen az enyhítő szakasz alkalmazásával, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte, másodlagosan a börtönbüntetés lényeges enyhítését indítványozta.

A jelenlévő ügyész a módosított védelmi fellebbezést sem tartotta megalapozottnak. Kifejtette, hogy a büntetési tételkeret alsó harmadában került kiszabásra a szabadságvesztés, annak további mérséklése még a felsorolt enyhítő körülmények alapján sem indokolt. Az átiratában foglaltakat akként módosította, hogy a 4/2013. számú Büntető Jogegységi Határozatra tekintettel a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak kedvezőbb volta miatt a 2012. évi C. tv. (a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk.) szabályainak alkalmazását indítványozta. Ennek megfelelően a cselekmény jogi minősítését a Btk.294.§ (1) és (3) bekezdés a/ aa és b/ pont II. fordulat szerint hivatali vesztegetés elfogadása bűntettére kell módosítani, pénzbüntetést pedig a Btk.50.§ (1) és (2) bekezdés szerint kell kiszabni. A Btk.38.§ (2) bekezdés a/ pont alapján az ítélőtábla állapítsa meg, hogy a vádlott a büntetése kitöltésének kétharmad részét követően feltételes szabadságra bocsátható. Egyebekben az átiratban foglaltakat fenntartotta és az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.