A Kúria Köf.5044/2021/4. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 1. §, 7. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 140. § (1) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXX. cikk] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Kiss Árpád, Patyi András, Varga Zs. András

A határozat elvi tartalma:

Az önkormányzati rendelet más jogszabályba történő ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásnak nem tárgya az adózás alá vont ingatlanra vonatkozó forgalmi érték változás okainak megállapítása, illetve az adóévben bekövetkező gazdasági változások hatásának és következményeinek vizsgálata. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az erre irányuló indítvány alapján azt vizsgálja, hogy az önkormányzati rendeletben szabályozott adómérték, az ingatlan megállapított forgalmi értékéhez viszonyítva nem minősül-e elkobzó jellegűnek.

***********

Kúria 2

I.Köf.5.044/2021/4-I

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5044/2021/4.

A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,

Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró, Dr. Patyi András bíró

Az indítványozó: Fővárosi Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (1041 Budapest, István út 15.)

Az érintett önkormányzat jogi képviselője: Dr. Balla Zoltán ügyvéd (cím1.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a 25/2019. (IX. 29.) önkormányzati rendeletével módosított, az építmény- és telekadóról szóló 34/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 2021. december 31. napjáig hatályban volt 7. § b) pontja törvénysértő volt, ezért az nem alkalmazható a Fővárosi Törvényszék előtt 107.K.705.472/2020/43. számú ügyben, valamint valamennyi, a határozat meghozatalakor valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

- elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben.

- elrendeli, hogy határozatát a kézbesítést követő nyolc napon belül, az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

- A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó bíróság) előtt folyamatban lévő per felperesének 2/3 arányú tulajdonát képezi 2018. január 24. napjától a Budapest IV. kerület belterület helyrajzi szám1 helyrajzi számú 1972 m2 "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlan, melyből a felperes tulajdoni hányadára eső adóköteles terület 1314,67 m2. Az ingatlan a Budapest Főváros IV. kerület Újpesti Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testületének a Székesdűlő és Megyeri hídfő városszerkezeti egység Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendelete alapján VI-2/IV-10/1L jelű övezetben található vegyes intézményi terület, szabadon álló beépítésű, építési övezet határ, megtartandó/tervezett közforgalmú magánútként jelölt. Az önkormányzat jegyzője 2020. február 6. napján kelt határozatában 2020. évtől 452.245 forint telekadó megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat alapján 2020. évre és az azt követő évekre is e határozat szerint kell az összeget megfizetni mindaddig, amíg az adóhatóság a fizetési kötelezettséget új határozattal nem változtatja meg.

[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala, a perbeli alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában a telekadó alapja vonatkozásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 21. § a) pontjára, az adó alóli mentesség szempontjaira vonatkozóan a Htv. 19. §-ára, az önkormányzat adómegállapítási jogával összefüggésében Htv. 7. § b) és g) pontjára, az adó mértékének megállapítása tekintetében Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a 25/2019. (IX. 29.) önkormányzati rendeletével módosított, az építmény- és telekadóról szóló 34/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 5. és 7. §-ára hivatkozott.

[3] A felperes a határozat ellen keresetet terjesztett elő. Álláspontja szerint az Ör. 7. §-a sérti az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdését és a Htv. 7. § g) pontját, mert bár az önkormányzat formálisan három különböző adómértéket állapított meg, de azt figyelmen kívül hagyta, hogy az egyes kategórián belül sem homogén ingatlanok vannak. Álláspontja szerint az alperes által kivetett adó konfiskáló jellegű, melyre tekintettel kérte az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezését.

A bíróság indítványa és az önkormányzat védirata

[4] A fenti előzmények után az indítványozó bíróság a 107.K.705.472/2020/34. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette és indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárását, az Ör. 7. § b) pontja Htv. 7. § g) pontjába és az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésébe ütközésének vizsgálatát, a jogszabálysértés megállapítását és a rendelkezés megsemmisítését, valamint az alkalmazása tilalmának kimondását.

[5] Az indítványozó bíróság álláspontja szerint az Ör. 7. § b) pontjában megállapított telekadó mértéke az ingatlan forgalmi értékével egybevetve konfiskáló jellegű, mert a kivetett adó belátható időn belül felemészti az adótárgy forgalmi értékét.

[6] Előadta, hogy a folyamatban lévő perben kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján az érintett belterületi telek - amely jelen állapotában nem beépíthető - 2020. évben becsült forgalmi értéke 990.000.- forint, a felperes 2/3 tulajdoni hányadának értéke 660.000.- forint. Így megállapítható, hogy az ingatlanra kivetett 452.245.- forint éves telekadó kimeríti a súlyos aránytalanság fogalmát. A vagyonadó mértékét a vagyontárgy értékével összefüggésben kell elsősorban mérlegelni, az nem szakadhat el az adótárgy értékétől. Jelen esetben a megállapított forgalmi érték mellett a perbeli adómérték (344,- Ft/m2) már a második évben felemésztené az adótárgyat, az éves adó mértéke a telek értékének 68,52%-át teszi ki, amely konfiskáló jellegűnek minősül. Ezzel összefüggésben a Kúria Köf.5081/2012/4. és Köf.5024/2016/5. számú határozataira hivatkozott.