A Kúria Mfv.10829/2011/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

Egy közigazgatási határozat törvényessége csak úgy ítélhető meg, ha a bíróság azt a meghozatala időpontjában hatályos jogszabályokkal veti össze, illetve az eljárás megindításakor, az eljárás alapjául szolgáló tényálláshoz viszonyítva ítéli meg. Az idő múlása, a jogszabályok módosulása és a körülmények változása nem tehet egy határozatot jogszerűvé vagy jogsértővé. Így a közigazgatási per során hatályba lépett új jogszabály az alperesi határozat jogszerűségét nem érinti, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik.

***********

Mfv.II.10.829/2011/6.szám

A Kúria a dr. Varga M. Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (mint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség jogutóda) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt megindított és a Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.405/2010/8. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.405/2010/8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 56.000 (ötvenhatezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

Az alperesi jogelőd elsőfokú hatósága 2008. december 6-án és 2009. március 30-án munkaügyi ellenőrzést végzett a felperest foglalkoztató ... szám alatti, valamint 2008. december 14-én, 2009. február 11-én és március 30-án a ... munkavégzési helyén, melynek eredményeként megállapította, hogy a határozatban megnevezett munkavállalók munkaerő-kölcsönzés keretében a felperesnél - mint kölcsönvevőnél - munkaviszonyban álltak, és határozatával kötelezte a felperest az érintett munkavállalók bejelentésére.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú határozatra is kiterjedően.

A Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.405/2010/8. számú ítéletével az alperes 10597-2/2009-5010. számú határozatát az elsőfokú hatóság 3475-16/2009-5205. számú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte.

A tényállás szerint a felperes kft. franchise rendszerben ... éttermeket működtető gazdasági társaság. 2008. január 31-én megbízási szerződést kötött a ... Kft.-vel (megbízott kft.), hogy a vendéglátó szolgáltató tevékenysége kifejtéséhez szükséges - a megbízó által meghatározott és konkretizált - feladatok rugalmas munkaidő-beosztással foglalkoztatható diákok általi ellátását szervezze meg. A megbízott a megbízást magán munkaközvetítő, valamint üzletviteli tanácsadói tevékenysége keretében megbízási díj ellenében elvállalta. A szerződés szerint a megbízott felkutatta megbízott gazdasági érdekének legmegfelelőbb feltételekkel szolgáltató, a meghatározott feladatokat diák tagjai által ellátó gazdálkodó szervezeteket (iskolaszövetkezetet), megállapodott az iskolaszövettel a megbízó részére történő szolgáltatás feltételeiről. A szerződés rendelkezett arról, hogy az iskolaszövetkezet tagjainak megbízó számára történt teljesítését nyilvántartja, ennek alapján számláz a megbízó felé, majd a ténylegesen elvégzett tevékenység alapján elszámol az iskolaszövetkezettel.

Ezen megbízási szerződés alapján a megbízott kft. szerződést kötött a ...tel, mely alapján a felperes éttermeiben végzett munkát 12 fő iskolaszövetkezeti tag, akik egyben a ...tel munkaviszonyban is álltak, és a felperessel nem kívántak munkaviszonyt létesíteni. A felperesi munkavégzési helyen diákvezető tartotta a közvetlen kapcsolatot az étteremvezetővel, ő osztotta be a munkaidejüket, hogy a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeiket teljesíteni tudják. A diákok általában konyhai vagy kiszolgálói tevékenységet, esetenként pénztárosi feladatokat is elláttak. A diákok munkavégzését az étteremvezető is figyelemmel kísérte, nem megfelelő munkavégzés esetén erre figyelmeztette őket. A diák munkavállalók a fizetésüket az iskolaszövetkezettől kapták. A megbízott kft. határozta meg az iskolaszövetkezet részére, hogy mely időpontra hány diák munkavállalót kell biztosítaniuk, és képviselői ellenőrizték is a munkavégzésüket, hogy a megbízási szerződést megfelelően tudja teljesíteni a felperes részére.

A munkaügyi bíróság nem fogadta el az alperesi határozatokban foglalt azon megállapítást, mely szerint a feltárt tényállás alapján a gyakorlatban munkaerő-kölcsönzés valósult meg, mert a felperes a valóságban azért rendelte meg a diákok munkavégzését, mert az adott időszakban plusz munkaerőre volt szüksége, és minthogy a diákszövetkezet nem volt nyilvántartásba véve mint munkaerő-kölcsönzést folytató cég, munkaerő-kölcsönzés elfedésére - közbeiktatva egy harmadik céget - a ... Kft.-vel szolgáltatási keretszerződést kötött, amely szerződés ezért színlelt szerződésnek minősül. A kölcsönzött munkavállalók tényleges munkaviszonya az Mt. 193/G. § (8) bekezdése értelmében pedig a kölcsönvevővel jött létre, így a felperest bejelentési kötelezettség terheli a munkavállalók tekintetében.

A munkaügyi bíróság a felülvizsgálattal érintett közigazgatási határozatok jogellenességére levont jogi álláspontját azzal indokolta, hogy a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 8. §-a értelmében a szociális szövetkezetek egyik fajtája az iskolaszövetkezet, melynek egyik rendeltetése a diákok munkalehetőségének megteremtése, amely valamely munkavégzésre irányuló jogviszonyban valósulhat meg. A perbeli határozatban megjelölt munkavállalók az iskolaszövetkezettel álltak tagsági és munkaviszonyban. A munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor perdöntő körülményként azt értékelte, miszerint "a közeljövőben módosításra kerül a szövetkezeti törvény" és "a javaslat rögzíti, hogy az iskolaszövetkezet tagja, mint munkavállaló ebben a foglalkoztatási formában nem munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát, ez a tevékenység egyik fél részéről sem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, annak gazdasági, társadalmi rendeltetése eltérő." Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság indokoltnak találta a diák munkavállalóknak a ... éttermekben történt munkavégzésük eltérő minősítését, ezért a felperes keresetének helyt adva a perbeli közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte.

A felülvizsgálati kérelem szerint a munkaügyi bíróság iratellenes megállapításokat tett, a megállapított tényállásból helytelen jogi következtetésre jutott, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével megsértette a Pp. 206. §-ának rendelkezését.