A Győri Ítélőtábla Gf.20453/2010/6. számú határozata felelősség megállapítása (KONSZERNJOGI felelősség megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Gf.IV.20.453/2010/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a dr. Tóth Mátyás ügyvéd által képviselt felperesnek - által képviselt alperes ellen konszernjogi felelősség megállapítása iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság 2010. október 20. napján kelt 4.G.40.016/2010/22. sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét megváltoztatja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizesse meg a felperesnek a Veszprém Megyei Bíróság 1.G.40.139/2006/16. számú és a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.369/2007/5. számú jogerős ítéletével, a Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.21.526/2008/6.számú határozatával a "A" Zrt.-vel szemben meghozott meghozott marasztaló rendelkezések szerinti összeget:

11.030.957,-(Tizenegymillió-harmincezer-kilenszázötvenhét) Ft tőkét és ezen összegnek 2005. március 31. napjától a kifizetésig járó havi 2 %-os kamatát,

5.069.000,-/Ötmillió-hatvankilencezer) Ft tőkét és ezen összegnek 2005. március 31. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelt összegű késedelmi kamatát,

továbbá 2.060.000,-( kettőmillió-hatvanezer) Ft perköltséget, valamint ezen összegből

1.620.000,-(Egymillió-hatszázhúszezer) Ft után 2007. 07.21. napjától, 240.000,-(Kettőszáznegyvenezer) Ft után 2008. május 30. napjától, míg 200.000,-(Kettőszázezer) Ft után 2009. 02.21. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelt összegű késedelmi kamatait.

Az ítélőtábla a 4.G.40.016/2010/22. számú elsőfokú ítélet perköltség viselésére irányuló rendelkezését mellőzi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.300.000,- (Hárommillió háromszázezer ) Ft első és másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a felperes keresetét, - mely az alperes konszernjogi felelősségének megállapítására, valamint az alperesnek 11.030.957,-Ft tőke, 5.069.000,Ft tőke, 1.620.000,-Ft elsőfokú perköltség, 240.000,-Ft másodfokú perköltség, 200.000,-Ft felülvizsgálati perköltség és az ezen összegek után járó, a kereseti kérelemben megjelöltek szerinti kamatok megfizetésére kötelezésére irányult - elutasította és a felperest az alperes perköltségeinek megfizetésére kötelezte.

A megyei bíróság ítéletének indokolásában a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes egyszemélyi alapító tulajdonosa volt a perben nem álló, 1996. március 29-én létrehozott "A" Zrt.-nek. E társaság tevékenysége az alperes tulajdonában lévő helység 1-i üdülőkomplexum működtetésére terjedt ki, az ingatlanvagyon tulajdonba adása nélkül.

A társaság ellen a felperes, mint hitelező 2008. január 18. napján felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezte, melynek során a Veszprém Megyei Bíróság 4.Fpk.19-08-000.013/5. sorszámú, 2008. április 28-án jogerőre emelkedett végzésével a társaság felszámolását elrendelte.

A felperes által a "A" Zrt. ellen indított perben a Veszprém Megyei Bíróság 1.G.40.139/2006/16. sorszámú ítéletével a társaságot 16.099.957,-Ft tőke, és ezen összeg 2005. március 31.től a kifizetés napjáig járó 2 %-os kamatának, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt Győri Ítélőtábla Gf.II.20.369/2007/5. számú, 2008. május 14-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest a marasztalási összegből 5.069.000,-Ft után 2005. március 31. napjától a jegybanki kamat 7%-ával növelt összegű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VIII.21.526/2008/6 sorszámú, 2009. február 5. napján kelt ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felperes a jogerős ítéletekben megállapított követelését a felszámolási eljárásban hitelezői igényként bejelentette. A felszámoló a hitelező 31.521.206,-Ft elismert követelését behajthatatlannak minősítette.

A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes korlátlan és teljes felelősséggel tartozik, a "A" Zrt.-nek a felperes felé fennálló, a felszámolási eljárás során ki nem elégíthető tartozásaiért.

Kereseti igényét az alperesnek az adós társasággal szemben folytatott tartósan hátrányos üzletpolitikájára alapozta.

A felperes szerint a tartósan hátrányos üzletpolitikára utalnak azok a körülmények, hogy a társaság nem kapott elegendő támogatást az üzemeltetés fenntartásához; az elvégzett beruházások az alperes tudtával történtek, azonban a zavartalan működtetéshez szükséges anyagi háttér nem állt rendelkezésre, ebből adódóan a társaság lejárt számláit határidőben nem tudta teljesíteni. A fejlesztési terveket az alperes nem támogatta; az alperes képviseletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Egészségügyi Minisztérium hitel felvételéhez kezességi nyilatkozatot nem adott ki, továbbá 2003-tól korábbi kedvezményeket is visszavont, melyek eredményeként a társszervezetek más helyeket részesítettek előnyben rendezvényeik megtartására.

Kiemelte, hogy az alperes a társaság menedzsmentjének és könyvvizsgálójának tájékoztatásai, kifejezett felhívásai ellenére felróhatóan nem tette meg az 1997. évi CXLIV. tv. 243.§-ában, illetve a 2006. évi IV.tv. 245.§ (2) bekezdésben és 246.§-ában körülírt intézkedéseket sem.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

A megyei bíróság ítélete indokolásában kifejtette, hogy a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. ( Cstv. ) 63. § (2) bekezdésében, valamint a 2006. évi IV.tv. (Gt.) 54.§ (2) bekezdésében meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a minősített befolyást szerző (az egyszemélyes részvénytársaság részvényesének) felelőssége akkor lenne megállapítható, ha az "A" Zrt. felszámolására az alperes tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt került sor.

A kialakult bírói gyakorlat tükrében megállapította, hogy az "üzletpolitika" fogalma egy cselekvési programot, stratégiai, piaci műveletek hosszabb távú meghatározását, tervezését, a cégre jellemző gazdálkodási koncepciók kialakítását, az üzleti célok, irányelvek megfogalmazását foglalja magában.

A Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.080/2004/3 számú eseti döntésében, valamint a Legfelsőbb Bíróság EBH.2004./1038 szám alatti jogesetében közzétett álláspontokra hivatkozással kifejtette, hogy a tartósan hátrányos üzletpolitika folytatását mindig az ellenőrzött társaság nézőpontjából kell megítélni. A tevékenységnek, magatartásnak a társaság érdekét kell szolgálnia, azzal ellentétes nem lehet.