A Gyulai Törvényszék Bf.172/2011/5. számú határozata zsarolás bűntette (FOLYTATÓLAGOSAN elkövetett zsarolás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 323. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 331. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §]

Kapcsolódó határozatok:

Szarvasi Járásbíróság B.28/2010/35., *Gyulai Törvényszék Bf.172/2011/5.*, Kúria Bfv.135/2012/5. (BH+ 2012.10.416)

***********

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Bf.172/2011/5. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Gyulán, a 2011. évi október hó 26. napján megtartott nyilvános ülésen az 1.Bf.172/2011. számú ügyben meghozta a következő

v é g z é s t :

A folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Szarvasi Városi Bíróság 8.B.28/2010/35. számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a azzal, hogy a bűncselekmények megnevezése helyesen:

- folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete (Btk. 323. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont),

- és zaklatás vétsége (Btk. 176/A. § (2) bekezdés a) pont 1. fordulat).

A vádlott 2009. évi október hó 07-08. napjain őrizetben, 2009. évi október hó 09. napjától 2009. évi november hó 06. napjáig előzetes letartóztatásban volt, 2009. évi november hó 07. napjától 2010. évi február hó 03. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan élet, vagy testi épség elleni és más hasonlóan súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében (Btk.323. § /1/ bekezdés, /2/ bekezdés b/ pont) és személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségében (Btk.176/A. § /2/ bekezdés a/ pont 1. fordulata). Ezért a vádlottat halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre ítélte. Ennek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A kiszabott börtönbüntetésbe beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt és rendelkezett a feltételes szabadságra bocsáthatóságáról. A bűnügyi költség megfizetésére a vádlottat kötelezte.

Az ítélettel szemben a vádlott és védője elsődlegesen a tényállás téves megállapítása és bűnösség megállapítása miatt, felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek. A védő szerint az elsőfokú bíróság téves következtetésre jutott, amikor a vádlott és ... sértett között létrejött kölcsönügyletet uzsorás szerződésnek minősítette és ebből következően a vádlott cselekményét zsarolás bűntettének minősítette. Amennyiben a bíróság azt megállapíthatónak tartja, hogy a vádlott fenyegető magatartást tanúsított és ez a fenyegetés a vagyoni igény érvényesítésére irányult, akkor is legfeljebb az önbíráskodás bűntettének kísérlete állapítható meg a terhére. Zaklatás vétsége ugyancsak nem állapítható meg, legfeljebb szabálysértés miatt lehetett volna felelősségre vonni, amelyre viszont az elévülés miatt nincs mód.

A főügyészség a Be.352. § /1/ bekezdés a/ pontja értelmében az iratok tartalma és ténybeli következtetés útján az ítéleti tényállás helyesbítését, a Be.372. § /1/ bekezdése alapján az elsőfokú ítélet rendelkező részének megváltoztatásával annak megállapítását, hogy a vádlott cselekménye zsarolás bűntette kísérleteként minősül (Btk.323. § /1/ bekezdés, /2/ bekezdés b/ pont), a Be.331. § /1/ bekezdése alapján a vádlott felmentését a zaklatás vétségének vádja alól és cselekményének a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 142/A. § /1/ bekezdésébe ütköző garázdaság szabálysértéseként, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Kormányrendelet 10. § /1/ bekezdésébe ütköző közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértésként történő elbírálását, a vádlott neve vádlottal szemben a büntetés enyhítésével, végrehajtásában felfüggesztett rövidebb tartamú szabadságvesztés, továbbá a szabálysértések miatt pénzbírság kiszabását, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság a Be. 348.§ /1/ bekezdése szerint eljárva, a határozatot az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett vette fel a bizonyítást a tényállás megállapításához, valamint a cselekmények jogi minősítéséhez szükséges körben és mélységben.

Indokolási kötelezettségének a Be. 258.§ (3) bekezdésében írtaknak megfelelően eleget tett. Ezen belül kellő részletességgel és okszerűen mérlegelve adott számot arról, hogy a tényállás megállapítását mely bizonyítékok miért támasztották alá, s miért nem fogadta el a vádlott védekezését a tényállás megállapítása alapjául. A bíróság megfelelő magyarázattal szolgált arra, hogy a tényállás 1. pontját miért elsődlegesen ... sértett tanú vallomása alapján, míg a tényállás 2. pontját elsősorban ... sértett tanú vallomása alapján állapította meg. A bizonyítékok értékelése során a következtetései helytállóak voltak, ezért a bizonyítékok értékelése eredményesen nem volt támadható.

A tényállás többségében megalapozott volt, kisebb helyesbítésekre illetőleg kiegészítésekre szorult az iratok tartalmának megfelelően a Be.352.§ /1/ bekezdés a/ pontja szerint eljárva.

Az ítélet 2. oldalának második bekezdésében arra utalt az elsőfokú bíróság, hogy rövid tényállást állapított meg. A tényállás rövid voltára utalást mellőzni kellett, ami feltehetőleg elírás eredménye.

A I. pontban foglalt tényállást ... sértett tanú vallomása alapján azzal kellett kiegészíteni, hogy a kölcsönszerződések megkötésére azt követően került sor, hogy a sértett korábbi üzleti tevékenysége miatt anyagilag elnehezült, pénzügyi forrással nem rendelkezett az üzleti vállalkozása folytatásához.

Ugyancsak a I. tényállási pontban foglaltakat kellett helyesbíteni az ítélet 3. oldalának hetedik bekezdésében ugyanis a nyomozati iratok 9-13. oldalain található feljelentés alapján azt kellett megállapítani, hogy a sértett 2009. október 2-án tett feljelentést a vádlottal szemben.

A tényállás II. pontjában foglaltakat az ítélet 3. oldalának utolsó bekezdésében azzal kellett kiegészíteni ... és ... tanúk vallomásainak megfelelően, hogy a vádlott 80 cm pengehosszúságú bozótvágó kést használt az elkövetéshez.

A fenti helyesbítésekkel, illetőleg kiegészítésekkel vált a tényállás teljesen megalapozottá és ekként képezte a további felülbírálat alapját.

Tekintve a megalapozott tényállást, a felmentést és ezen keresztül az eltérő tényállás megállapítását célzó fellebbezések nem vezettek eredményre.

A megállapított tényállás alapján helyes volt a vádlott bűnösségére levont következtetés, s a cselekmények minősítése is törvényes volt, megfelelt a hivatkozott Btk.-beli jogszabályhelyeknek, mindössze a bűncselekmények megnevezését kellett pontosítani a Be.258. § /2/ bekezdés d, pontjának, illetőleg a Bkv.61. számú véleménynek megfelelően. Ez azt jelentette, hogy a tényállás I. pontját érintően egyetértett a másodfokú bíróság azzal az állásponttal, hogy a vádlott ... sértett anyagi helyzetét kihasználva kötött olyan kölcsönszerződéseket, amelyekben uzsorakamatot kötött ki, hiszen néhány hétre több, mint 100 %-os kamatot kötött ki és követelt a sértettől. A vádlott tisztában volt a sértett anyagi helyzetével és azzal, hogy lényegében uzsorás szerződést kötött, a kikötött kamat feltűnően aránytalan előnyt jelentett számára, amiből következett, hogy szándéka jogellenes vagyoni haszonszerzésre irányult. Ezt a jogi álláspontot erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság 2009. évi 266. számú eseti döntése is. Erre az elsőfokú bíróság is helyesen hivatkozott.