A Fővárosi Törvényszék K.32551/2010/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/A. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 1. §, 2. §, 3. §, 8. §, 16. §, 18. §, 26. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §] Bíró: Kopinja Mária

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.32551/2010/12.*, Kúria Kfv.35332/2011/4. (EH 2011.2444, BH 2012.2.49)

***********

Fővárosi Bíróság

Közigazgatási Kollégium

1027. Budapest, Csalogány u. 47-49.

11.K.32.551/2010/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság Arday Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző: dr Arday Márta ügyvéd) által képviselt felperes (cím.) dr Szeder Ágnes jogi előadó által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság (cím) alperes ellen illetékügyben hozott - 5227915214 - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 10.000.- (tízezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

személy1 sz: ... végintézkedés hátrahagyása mellett hunyt el 2008. május 21. napján. Hagyatéka örökhagyó gyermeke, felperes részére került átadásra.

A hagyatékátadó jegyzőkönyvben az került rögzítésre, hogy az örökhagyó és felperes között 1995. augusztus 19-én öröklési szerződés jött létre, amelyben az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy a szerződésben foglalt életjáradék fejében a Budapest, címsz. alatti öröklakást a közös tulajdonból a hozzátartozó hányaddal felperes részére adja. A hagyaték tárgyai a Budapest, ... hrsz alatti, természetben a címsz. alatti öröklakás 1/1 tulajdoni hányada, melyet felperes a fenti öröklési szerződés alapján örökölt meg, ingatlan adó- és értékbizonyítvány szerinti értéke 8.500.000.-Ft. Az I.nyrt-nél az .... számú lakossági folyószámlán lévő 396.618.-Ft-ot 1/2-ed eszmei hányadát törvényes öröklés jogcímén örökölte felperes. Hagyatéki teherként 57.625.-Ft közjegyzői munkadíj és 200.000.-Ft temetési költség jelentkezett.

Az elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyásában 0 forint öröklési illetéket és 350.000.-Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki felperes terhére. Rögzítésre került, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvény (a továbbiakban. Itv) 18 § (1) bekezdése alapján visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetésére köteles a megszerzett lakásingatlan után, a fizetendő illeték mértékét pedig az Itv 21 § (1) bekezdésben rögzített 2-6 %-os illeték-kiszabási kulcs alkalmazásával kell meghatározni. A lakásingatlan értéke alapjául elfogadta az adó- és értékbizonyítványban szereplő 8.500.000.-Ft-os forgalmi értéket és 350.000.-Ft vagyonszerzési illetéket szabott ki felperes terhére. Rögzítésre került továbbá, hogy a megszerzett, megörökölt, takarékbetétnek minősülő folyószámla követelés után öröklési illeték fizetésre nem köteles, figyelemmel az Itv 16 § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra.

Felperes a fizetési meghagyással szemben fellebbezést terjesztett elő, arra hivatkozott, hogy mint örökhagyó gyermeke a vonatkozó lakásingatlant is öröklés útján szerezte meg, ezért az Itv 16 § (1) bekezdés c) pontja alapján a szerzés mentes az öröklési illeték alól.

Az alperes felperes fellebbezésének elutasítása mellett a fizetési meghagyást helybenhagyta. Változatlanul fenntartotta, hogy az 1995-ben megkötött öröklési szerződés alapján megszerzett ingatlan vagyon az általános szabályok szerint esik illeték fizetési kötelezettség alá, hivatkozva az Itv 18 § (1) és (2) bekezdésére, azzal, hogy ezen szabályt kell alkalmazni az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is. Kiemelte, hogy az illeték kötelezettség keletkezésére az Itv 3 § (1) bekezdése az irányadó.

Felperes az alperesi határozattal szemben keresetlevelet terjesztett elő, ebben összefoglalta a tényállást. Hivatkozott az Itv 16 § (1) bekezdés c) pontjára, amelynek értelmében a felperes vagyonszerzése öröklés útján következett be, és gyermek öröklése esetén 20.000.000.-Ft-ig terjedő örökrész megszerzése mentes az illeték alól. Ha az Itv mentességet biztosít a gyermek öröklése esetére, akkor közömbös, hogy az öröklés milyen jogcímen következett be, azaz nem változtat az illetékmentességen az, hogy az illeték alapján másként kell számítani az illetéket öröklési szerződés után történő öröklés esetén.

Alperes nem tudta cáfolni a felperes jogi érvelését, a hagyatékátadó végzés kimondja, hogy a vagyonszerzés jogcíme öröklés. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (a továbbiakban: Ptk) 655 § (1) bekezdése alapján öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A szóban forgó rendelkezéshez fűzött indoklás értelmében az öröklési szerződés végintézkedés, mert ebben az örökhagyó rendelkezik a vagyonáról, vagy annak egy részéről a halála esetére, feltéve, hogy a juttatásban részesített túléli őt. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény (a továbbiakban: Inytv) 32 § (1) bekezdése és 109/1999. (XII.29) FMV rendelet (továbbiakban: FVM rendelet) 6 § (3) bekezdése alapján a felperes tulajdonszerzésének jogcíme öröklés.

Az Itv sem érinti a szerzés jogcímét, az Itv 8 § (1) bekezdése alapján az öröklési illeték tárgya az örökség, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás. A szabály nem sorolja fel az öröklési jogcímeket, tehát sem a törvényes, sem a végintézkedés alapján történő öröklést. Ebből az következik, hogy a végintézkedés, így az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés is öröklés.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény (a továbbiakban: adatmódosító törvény) 67 §-a állapította meg az Itv 16 § (1) bekezdését, amelynek indoklása kimondja, hogy a törvény az örökhagyó gyermeke számára örökösként 20.000.000.-Ft-ig illeték mentességet biztosít. A felperes kis értékű lakástulajdont örökölt, az indokolásban nem öröklési illeték mentesség, hanem illeték mentesség biztosításáról van szó. Az Itv jogszabálysértő alkalmazását jelenti, ha visszterhes öröklésre eredetileg kedvezőbb illeték mértéket meghatározó szabályt olyan körülmények között alkalmazza az alperes az illeték kiszabás jogalapjául, amikor egyébként az örökös ingyenes szerzése illetékmentes lenne.

Felperes indítványt terjesztett elő az Alkotmánybíróság megkeresésére, éspedig az Alkotmánybíróságról szóló törvény 38 § (1) és (2) bekezdése alapján indítványozta, hogy a bíróság a per tárgyalásának felfüggesztése mellett kezdeményezze az Alkotmánybíróság megkeresését, hogy állapítsa meg, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn az Itv 26 § (1) bekezdése esetében. Az alkotmányellenesség abban áll, hogy az Itv 26 § (1) bekezdése nem tartalmazza a 12 § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által öröklési szerződés útján megszerzett öröklés tiszta értékéből 20.000.000.-Ft szövegű illeték mentességi okot. Az alkotmányellenes helyzet az Alkotmány 70/A §-ában foglalt diszkrimináció tilalom megsértéséből adódik. Az öröklési jogcím szerinti megkülönböztetés létezett az Itv 16 § (1) bekezdés c) pontja beiktatása előtt is, akkor azonban az öröklési szerződés útján szerzők számára a megkülönböztetés kedvezményt jelentett.