A Fővárosi Törvényszék Pf.638533/2018/7. számú határozata szülői felügyelet gyakorlásának rendezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 46. §, 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 78. §, 80. §] Bírók: Balázsné dr. Wünsch Zsuzsanna, Formanekné dr. Kókai Krisztina, Kassai Árpád Mihály

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.100785/2017/74., *Fővárosi Törvényszék Pf.638533/2018/7.*, Kúria Pfv.20727/2019/11. (BH 2020.2.40)

***********

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

50.Pf.638.533/2018/7.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Horváth Béla ügyvéd (fél címe1.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Bánhegyi Éva ügyvéd (fél címe2.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése és járulékai iránti perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.P.100.785/2017/74. számú ítélete ellen a felperes 76. sorszámú fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja;

a szülői felügyeleti jog gyakorlására feljogosítás iránti keresetet,

továbbá az ugyanezen tárgyú és a felperes szülői felügyeleti jogának és kapcsolattartási jogának megvonása iránti viszontkeresetet elutasítja,

felhívja a Budapest Főváros Kormányhivatal .... kerületi Hivatala Hatósági Főosztály Gyámügyi Osztályát (intézmény címe.), hogy a felek 2008. április 30-án született Gyermek1 és Gyermek2 nevű gyermekei tekintetében az 1997. évi XXXI. törvény 78. § (1) bekezdésének aa) pontjában szabályozott nevelésbe vételi eljárást folytassa le,

mellőzi a felperes elsőfokú perköltségben marasztalását az alperes javára,

kötelezi a felperest és az alperest, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására fizessenek meg az államnak fejenként 76.200 (hetvenhatezer-kétszáz) Ft állam által előlegezett szakértői díjat,

az elsőfokú eljárásban feljegyzett illeték összegét 172.800 (százhetvenkétezer-nyolcszáz) Ft-ra módosítja, melyből a felperes 121.800 (százhuszonegyezer-nyolcszáz) Ft-ot, az alperes 51.000 (ötvenegyezer) Ft-ot köteles külön felhívásra, az állam javára megfizetni.

A másodfokú eljárásban feljegyzett 72.000 (hetvenkétezer) Ft illetékből a felek fejenként 36.000 (harminchatezer) Ft-ot kötelesek külön felhívásra, az állam javára megfizetni.

A felek a másodfokú eljárásban felmerült egyéb költségeiket maguk tartoznak viselni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felek élettársi kapcsolatából 2008. április 30-án született Gyermek1 és Gyermek2 utónevű ikergyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására az alperes apát jogosította fel.

A gyermekek sorsát érintő lényeges kérdések tekintetében a felperes anya szülői felügyeleti jogát, valamint az anyának a gyermekekkel való kapcsolattartási jogát megvonta.

Ezt meghaladóan elutasította a felperesnek a szülői felügyeleti jog gyakorlására való feljogosítására, az alperes felügyelt kapcsolattartásának szabályozására és gyermektartásdíjban marasztalására irányuló keresetét csakúgy, mint az alperesnek a felperes szülői felügyeleti jogának megszüntetésére irányuló viszontkeresetét.

Hatályon kívül helyezte a felperes anya felügyelt kapcsolattartását szabályozó 13. sorszámú, és a felperes fenti kapcsolattartását ideiglenesen megvonó 63. sorszámú végzéseit.

A felperest 95.000 Ft perköltségben marasztalta az alperes javára, kötelezte egyben az állam által előlegezett 152.400 Ft szakértői díj megfizetésére is.

A felperest az állam javára 142.800 Ft kereseti, az alperest 21.000 Ft + 9.000 Ft le nem rótt viszontkereseti és fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában tényként rögzítette, hogy a felek 2004-től 2016 elejéig éltek együtt élettársakként, kapcsolatuk már a kezdetektől viharos volt. 2013-ig mindketten gondoskodtak az ikrekről, de az alperes már ekkor jobban kivette a részét a gyermekek ellátásából. A felperes 2011-től (helyesen 2013-tól) kezdődően évekig pszichiátriai kezelés alatt állt. Érzelmileg labilis személyiségzavart, kevert szorongásos és depressziós zavart, nem meghatározott bipoláris affektív zavart diagnosztizáltak nála, korábban alkoholfüggőségben is szenvedett. A felek kapcsolata 2013-tól kezdően rendkívül megromlott, többször a gyermekek jelenlétében is fizikai atrocitásra került sor közöttük.

A felperes 2015. október 10-én azért tett feljelentést, mert az alperes őt pofon ütötte és a gyermekek szeme láttára párnát szorított a nyakára. Az alperes 2016 januárjában pedig azért élt feljelentéssel, mert a felperes a kisfiukat a hűtőszekrénybe próbálta becsukni. A kapcsolati erőszak miatt az alperessel, a könnyű testi sértés vétsége miatt a felperessel, a kiskorú veszélyeztetése miatt pedig mindkét féllel szemben indult büntetőeljárások egyesítése után a két szülővel szemben .../2016. bü. számon folyik a nyomozás. Ennek során a hatóság által kirendelt Szakértő1 klinikai szakpszichológus a 2016. október 5-i szakvéleményében megállapította, hogy az apához mindkét gyermek szimbiotikus erősséggel kötődik, az anyát pedig elutasítják. A gyerekek részéről a szimulálás, disszimulálás lehetősége nem volt megállapítható, de a kislány esetében a fantázia és a valóság összekeveredését a szakértő egyértelműen rögzítette. A vélemény szerint a gyermekekben tapasztalható szorongás, feszültség hátterében a szülők közti konfliktus áll, amely veszélyezteti a gyermekek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését.

A nyomozás során kirendelt Szakértő2 igazságügyi elmeorvos szakértő a szakvéleményében megállapította, hogy a felperes nem kóros elmeállapotú, azonban feszültségre, indulatkezelési nehézségre hajlamos személyiség, impulzív, érzelmileg kiegyensúlyozatlan.

2015. november 21-én két klinikai szakpszichológus adott nyilatkozatot az ikrekkel való elbeszélgetés alapján, e szerint a gyermekeknél erős szorongás tapasztalható, pszichoterápiás foglalkozás javasolt a részükre azzal, hogy pszichés egyensúlyukat csak a családi konfliktusok rendezését követően nyerhetik vissza. Javasolták, hogy a szülők vegyék fel a kapcsolatot a gyámhatósággal és a gyermekjóléti szolgálattal.

2016 februárjában a ... Kórház gyermekpszichiátriai osztályán történt vizsgálat alapján az ikreknél "rossz bánásmód szindrómát" állapítottak meg. Az alperes ezután Szakértő3 gyermekpszichiáter javaslatára 2016. március 1-jén elköltözött a felek közös lakhelyéül szolgáló ... utcai lakásból. Ezután elköltözött a felperes is, aki ettől kezdve az ikrek iskolájában találkozhatott a gyermekekkel, ám azok nagyon elutasítóak voltak vele, féltek tőle. Emellett az alperes jelenlétében hetente egy-két alkalommal tudott a felperes a gyermekekkel találkozni.

2016 augusztusában az alperes a gyermekekkel együtt visszaköltözött a ... utcai lakásba, a felperes pedig szívességi lakáshasználóként egy 45 nm-es, másik lakásban él.

Az elsőfokú bíróság a 2017. május 8-án hozott 13. sorszámú végzésében ideiglenes intézkedéssel szabályozta a felperes és az ikrek közti kapcsolattartást; felügyelt formában, kéthetente egy óra időtartamban a ... kerületi Gyermekjóléti Szolgálat közreműködése mellett. A szakemberek tapasztalata szerint az ikrek elutasítóak voltak a felperessel, nem beszélgettek vele, sőt a kislány azzal is nyomatékot adott az anyjával szembeni ellenérzésének, hogy a kapcsolatot felügyelő szakemberekhez túlzott szimpátiával fordult. Mivel egy év után sem javult a helyzet és a felügyelt kapcsolattartás nem érte el a célját, az alperes által felkért magánszakértő, Szakértő4 a 2017. július 12-i véleményében pedig javasolta az anyai kapcsolattartás fél-egy évre felfüggesztését - az elsőfokú bíróság a 63. sorszámú, 2018. július 16-án kelt végzésével a felperes kapcsolattartási jogát ideiglenesen megvonta.