A Kúria Bfv.614/2012/7. számú precedensképes határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 310. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 426. §] Bírók: Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós, Surdy Miklós
A határozat elvi tartalma:
Az adócsalás bűncselekményét közvetett tettesként követi el az a személy, aki a Bt. vezetését kizárólag meghatalmazás alapján látja el, a számlákat pedig nem bocsátja a Bt. ténylegesen képviseletére jogosult beltagjának a rendelkezésére, akinek így a betéti társaságnak az általános forgalmi adónemben való adófizetés kötelezettsége tekintetében releváns tényekről nincs tudomása. Ekként az adócsalást közvetett tettesként vagy bűnsegédként olyan személy is elkövetheti, akinek nincs jogi kötelezettsége nyilatkozattételre.
Kapcsolódó határozatok:
Miskolci Járásbíróság B.4721/2006/21., Miskolci Törvényszék Bf.738/2008/3., *Kúria Bfv.614/2012/7.* (BH 2013.8.200)
***********
KÚRIA
A Kúria Budapesten, a 2013. február hó 7. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
v é g z é s t :
Az adócsalás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Városi Bíróság 28.B.4721/2006/21. számú ítéletét, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Bf.738/2008/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárás során felmerült 12.630.- (tizenkettőezer-hatszázharminc) forint bűnügyi költséget az állam viseli.
A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
I. A Miskolci Városi Bíróság a 2008. február hó 11. napján kihirdetett 28.B.4721/2006/21. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [Btk. 310. § (1) bekezdés (3) bekezdés]. Ezért őt 1 év végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 300.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés esetleges meg nem fizetése esetére annak átváltoztatásáról.
A terhelt és védője által felmentés érdekében bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a 2008. október hó 9. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 3.Bf.738/2008/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a terhelt a bűncselekményt tettesként követte el. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta.
A Miskolci Városi Bíróság által megállapított tényállás lényege a következő:
a terhelt 2000. augusztus 24. napján alapította meg az E. Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságot. A cég megalapításától egészen 2005. január 10. napjáig ő volt a Bt. képviseletére jogosult beltagja. Ezt követően a tagsága megszűnt és 2005. január 10-től 2010. január 10-ig L. F. tisztségviselő lett a cégjegyzésre jogosult képviselője a Bt.-nek.
L. F. hajléktalan. Állandó jövedelemmel, munkaviszonnyal a Bt. megvásárlásakor nem rendelkezett. A tulajdonosváltással kapcsolatos költségeket a terhelt viselte.
L. F. írásban meghatalmazta a terheltet, hogy a gazdasági társaság nevében eljárjon, a munkákat megszervezze, azok végrehajtását ellenőrizze és a Bt. pénzügyeit intézze. Így ténylegesen továbbra is a terhelt látta el a Bt. vezetését és irányítását. Minden esetben ő tárgyalt a partnercégekkel, ő kötötte meg a vállalkozói szerződéseket a Bt. nevében. Aláírta a teljesítési igazolásokat, számlákat bocsátott ki. L. F.-nek a Bt. tevékenységére, működésére semmilyen rálátása és befolyása nem volt. A meghatalmazása alapján mindent a terhelt intézett. Az elvégzett munkákért átvett pénzösszeget minden esetben a terhelt vette át készpénzben. E bevétel kis része ment átutalással a Bt.-nek a Takarékszövetkezetben vezetett számlájára, arról azonban L. F. egyáltalán nem vett fel pénzt.
2005 évben a Bt. által az A. Kft. és az R. Kft. megrendelők részére elvégzett munka ellenértékét a terhelt vette át, azokat azonban nem adta át L. F.-nek, aki így Áfa adónemben adóbevallási és befizetési kötelezettségének nem is tett eleget. Erre L. F.-nek lehetősége sem volt, mert a bizonylatok nem jutottak el hozzá, ezért a Bt. adóbevallási kötelezettségével sem volt tisztában. Ennek következtében a Bt. 2005. II. negyedévét érintően ÁFA adónemben összesen 11.961.000 Ft fizetendő adót nem vallott be és nem fizetett meg az államháztartás részére.
Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy az adócsalás alanya tettesként az adózó lehet, akinek az adófizetési kötelezettségét törvény írja elő. A vádbeli időszakban a vádlott már nem volt ugyan adóalany, azonban a bíróság a magatartását a Btk. 21. §-ának (2) bekezdése szerint bűnsegédi elkövetésként értékelte arra tekintettel, hogy bűnsegéd az, aki az adófizetési kötelezettség alapját képező számlákat az adózónak nem bocsátja rendelkezésére és ezáltal nemcsak az adózót, hanem az adóhatóságot is megtéveszti az adóalany adófizetési kötelezettségét illetően.
A másodfokú bíróság indokolásában rögzítette, hogy az adóbevétel csökkenését eredményező magatartást teljes egészében a terhelt fejtette ki. Ténylegesen ő folytatta a gazdasági tevékenység irányítását, a keletkezett számlákat pedig annak ellenére, hogy tudott az adófizetési kötelezettségről, nem bocsátotta L. F. rendelkezésére, aki így értelemszerűen nem tudott adóbevallást benyújtani.
A másodfokú bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a terhelt a cselekményét tettesként, mégpedig közvetett tettesként követte el, mivel L. F.-et megtévesztette az adófizetési kötelezettségét illetően azáltal, hogy a keletkezett számlákat nem bocsátotta a rendelkezésére.
II. Az ügyben meghozott első- és másodfokú ítélet ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján. Ebben egyrészt azt sérelmezte, hogy miután nem ő volt a betéti társaság képviseletére jogosult személy, így adóalanyiság hiányában a bűnösségének megállapítására nem is kerülhetett volna sor. Utalt ennek alátámasztásaként az 1/2006. Büntető jogegységi határozat 1. pontjában foglaltakra is. Másrészt a Be. 373. §-a (1) bekezdésének III./b) pontjában foglalt eljárási szabálysértést megjelölve kifogásolta, hogy az első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Amíg ugyanis az első fokú ítélet rendelkező része a Btk. 310. §-ának (1) és (3) bekezdését feltüntetve adócsalás bűntettében mondta ki bűnösnek, addig az indokolás utolsó oldalának első bekezdésében az szerepel, hogy a terhelt a Btk. 318. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés szerint minősülő, adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettét követte el bűnsegédként. A Btk. 318. §-a a csalás törvényi tényállását határozza meg, a (3) bekezdése pedig 1988. január 1. napjától hatályát vesztette, így az ítélet indokolása egy nem létező jogszabályhelyre utal.
A terhelt ezért az eljárt bíróságok határozatainak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!