A Fővárosi Törvényszék Kf.650004/2015/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 2008. évi XL. törvény (Get.) 136. §] Bírók: Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Matheidesz Ilona, Sára Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30050/2014/10., *Fővárosi Törvényszék Kf.650004/2015/3.*, 3048/2016. (III. 22.) AB határozat, Kúria Kfv.37821/2015/7.

***********

Fővárosi Törvényszék

2.Kf.650.004/2015/3. szám

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Szabó Iván ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal [1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., Hiv. sz.: ...] alperes ellen energiaügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. évi november hó 10. napján kelt 3.K.30.050/2014/10. számú ítélete ellen a felperes által 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán a 2015. évi június hó 10. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes földgázelosztási tevékenységet végző engedélyes. A Fővárosi Törvényszék 2.Kf.650.041/2013/4. számú ítélete folytán megismételt eljárásban az alperes a 2013. november 20. napján kelt határozatában megállapította, hogy a felperes a 2010. évi kiegyenlítő fizetések tekintetében befizetésre nem kötelezett, de kifizetésre sem jogosult. A törvényszék ítéletében foglaltakat figyelembe véve rögzítette, hogy a felperes elosztási rendszerén az 1 km-re jutó elosztott mennyiség (41.444 m3), összevetve a földgáz rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet (a továbbiakban: RR.) 7. mellékletének c) pontja szerint vizsgált, 10.000-nél több felhasználót ellátó elosztói engedélyesek átlagos kihasználtságával (76.176 m3/km), nem éri el a 2010-ben vizsgálat alatt lévő elosztók 1 km-re jutó átlag elosztásának 80%-át (60.940 m3/km), ezért részére nem teljesíthető kifizetés a kiegyenlítő mechanizmus befizetéseiből. Az RR. 47. § (4) bekezdésére figyelemmel azt is rögzítette, hogy a felperes befizetésre nem kötelezett, mivel az árbevételének és az indokolt árbevételigényének a különbsége nem pozitív.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes jogerős határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, amelyben elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatásával javára 388.098.499 forint kiegyenlítő fizetésre való jogosultság megállapítását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kérelmét azzal indokolta, hogy az alperes nem jelölte meg azt, hogy a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről szóló 74/2009. (XII. 17.) KHEM rendelet (a továbbiakban: árszabályozási rendelet) alkalmazása és az a szerinti reálhozam tényező eltérés figyelembevétele a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET), illetve az RR. mely rendelkezésén alapul. Az RR. 45. §-a írja elő a figyelembe vehető változásokat, a reálhozam tényező azonban nem tartozik ezek közé. Az alperes maga állapította meg, hogy 388.098.499 forint illeti meg kiegyenlítő összegként a 2010. év vonatkozásában, amely azonban részére az RR. 7. mellékletének c) pontja miatt nem fizethető ki. Álláspontja szerint az RR. ezen rendelkezése, valamint a 45. § (2) bekezdésének h) pontja a GET 136. § (1) bekezdésébe és az Alaptörvénybe ütközik, mivel az RR. alacsonyabb szintű jogszabályként a törvény rendelkezéseivel ellentétes. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését indítványozta. Utalt arra, hogy a Magyarország területén engedéllyel rendelkező földgázelosztók közül a felperes az egyetlen, akire az RR. 7. mellékletének c) pontja alapján az árbevétel megosztásából való kizárás alkalmazható.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperes nem cáfolta azt az alperesi ténymegállapítást, mely szerint esetében az 1 km-re jutó elosztott mennyiség nem érte el az RR. 7. mellékletének c) pontjában meghatározott átlagos kihasználtság 80%-át. Ennek következtében a jogszabályok alapján a 2010. évi kiegyenlítő fizetésből számára kifizetés nem teljesíthető. Rögzítette, hogy az RR. a felperes által hivatkozottakkal szemben nem ellentétes az Alaptörvényben foglaltakkal. A felperes azonos költség mellett kevesebb felhasználót lát el mint más engedélyes, ezért működése kevésbé hatékony. A GET felperes által felhívott rendelkezése tartalmazza azt a kitételt, hogy "szükség esetén" kell csak az adott esetben kiegyenlítő kifizetéseket végrehajtani, ezért e szabállyal az RR. 45. § (1) bekezdése nem ellentétes. Az alperes által alkalmazott jogszabályok nem zárják ki a felperest az esetleges kiegyenlítő kifizetésből, de nem is teszik azt kötelezővé az alperes számára. A felperes az alperesi határozat számszaki részének megalapozottságát nem cáfolta, és állításával ellentétben a határozat nem tartalmaz olyan megállapítást, mely szerint 388.098.499 forint kiegyenlítő kifizetésre lenne jogosult.