A Pesti Központi Kerületi Bíróság B.444/2004/50. számú határozata csalás bűntette (KÜLÖNÖSEN JELENTŐS KÁRT okozó csalás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 53. §, 55. §, 64. §, 65. §, 67. §, 77. §, 85. §, 99. §, 274. §, 276. §, 288. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 157. §, 159. §, 330. §, 338. §] Bírók: Kővári Tibor, Szőllösi Eszter, Valkai Tibor

Pesti Központi Kerületi Bíróság 30.B.444/2004/50.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2006. május hónap 17. napján, november hónap 15. napján és 2007. március hónap 1. napján, Budapesten tartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta a követ kező

ítéletet:

A 2001. november hónap 9. napjától 11. napjáig őrizetben, majd 2002. augusztus hónap 21. napjáig előzetes letartóztatásban volt, majd 2002. augusztus hónap 22. napjától 2002. november hónap 12. napjáig házi őrizetben volt, ezt követően 2005. április hónap 15. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt álló

vádlott

bűnös

· különösen jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében;

· 2 (kettő) rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében;

· folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében.

A bíróság ezért a vádlottat - halmazati büntetésül - 6 (hat) évi börtönbüntetésre a közügyektől 8 (nyolc) évi eltiltásra és 1 500 000 (egymillió-ötszázezer) forint pénzmellékbüntetésre ítéli.

A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Átváltoztatás esetén 15 000 (tizenötezer) forintonként kell egy napi szabadságvesztést számítani.

A bíróság a vádlott szabadságvesztés büntetésébe az őrizetben és előzetes letartóztatásban töltött időt teljes egészében beszámítani rendeli. A bíróság minden megkezdett 4 (négy) házi őrizetben töltött napból 1 (egy) napot, így összesen 21 (huszonegy) napot rendel a szabadságvesztés büntetésbe beszámítani.

A bíróság a település, ...hrsz. alatt felvett, természetben cím alatti ingatlanra elrendelt biztosítási intézkedést feloldja.

A bíróság a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj. 495/2003. számon 2. szám alatt kezelt ..... sorszámú útlevelet, a 3. szám alatt kezelt ..... sorszámú útlevelet, 4. szám alatt kezelt .....sorszámú valutalapot, az 5. szám alatt kezelt .....sorszámú útlevelet, valamint a 7. szám alatt kezelt ..... sorszámú útlevéligénylő-lapot elkobozza. A bíróság az 1. szám alatt kezelt ..... sorszámú vezetői engedély lefoglalását megszünteti, és azt vádlottnak kiadni rendeli.

A bíróság a Fővárosi Bíróságon BI. 821/2001. számon bírói letétszámlán kezelt, a vádlottnak kiadandó 1 730 160 (egymillió-hétszázharmincezer-százhatvan) forintot a pénzmellékbüntetés és a bűnügyi költség biztosítására visszatartja.

A vádlott köteles 419 472 (négyszáztizenkilencezer-négyszázhetvenkettő) forint bűnügyi költséget

viselni.

Indoklás

I.

A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség a B. V. 5349/2003/5-1. számú vádiratában vádlottat a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel a (7) be kezdés b) pontja szerint minősülő, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elköve tett csalás bűntettével, a Btk. 288. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettével, a Btk. 274. § (1) bekezdésének b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettével, a Btk. 274. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettével, valamint a Btk. 276. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolta.

II.

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbiakat állapította meg.

Vádlott nős családi állapotú, kettő kiskorú gyermeke van. Gimnáziumban érettségizett, szakképzettsége nincsen. Asszisztensként 150 000 forint havi jövedelemmel rendelkezik. Vagyona a címén lévő lakás, mely jelzáloggal terhelt.

A vádlott büntetett. Az elmúlt század 80-as éveiben történt két elítélést követően a vádlottat a Budapesti IV. és XV. kerületi Bíróság az 1995. március hónap 9. napján jogerős ..... számú ítéletében jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt kettő évi börtönbüntetésre és 40 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását négy évi próbaidőre felfüggesztette.

A Miskolci Városi Bíróság a 2004. március hónap 1. napján jogerős ... számú ítéletében a vádlottat adó és társadalombiztosítási csalás büntette miatt nyolc hónapi börtönbüntetésre, és 150 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását kettő évi próbaidőre felfüggesztette.

1.) vádlott az 1990-es évek végén több, gazdasági társaságnál is ügyvezető igazgatói tisztséget töltött be. így 1997. február hónap 1. napjától tagja, illetve ügyvezetője volt az I. Korlátolt Felelősségű Társaságnak, melynek székelye a ....szám alatt volt. A vádlott 1998.április 1. napjától volt a .... szám alatti II. Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője. Ezen kívül a vádlott ügyvezetője volt a III. Korlátolt Felelősségű Társaságnak - Kft címe. - 1997. november hónap 27. napjától.

Valamennyi gazdasági társaság tevékenységi körében benne szerepeltek a Teáor 37. fejezetéhez tar tozó tevékenységek, vagyis a nyersanyag visszanyerése hulladékból, illetve a hulladék kereskede lem.

A kérdéses időszakban 1999. április hónap 3. napjáig a Központi Környezetvédelmi Alap, mint elkülönült pénzalap működött, az alap feladata a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzése, a környezeti ártalmak megelőzése, a bekövetkezett környezeti károk csökkentése, fel számolása, továbbá a védett természeti értékek, területek fenntartása, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzése, előmozdítása, valamint a társadalom környezeti szemléletének fejlődésének

szolgálata volt. 1999.április hónap 3. napjától az alap helyébe a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (Kac.) lépett. Az alap és az előirányzat felett a környezetvédelmi -környezetvédelmi és területfejlesztési - miniszter rendelkezett, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 66. § (1) bekezdése alapján ő a megszűnt Alap jogutódja.

Az Alap, és később a Kac. is jogszabály alapján támogatható környezetvédelmi fejlesztésként támogatta a hulladék hasznosítást, ártalmatlanítást. A miniszter évről-évre kiemelt célként jelölte meg a hulladék újrafelhasználást, illetve újrafeldolgozást. A támogatási rendszer a 16/1997. (VI. 5.) KTM rendelet 3. § (5) bekezdése alapján programgazda jellegű volt, ez azt jelenti, hogy a pályázati felhívásban nevesített összefüggő, vagy azonos célt szolgáló fejlesztésekért egy szervezet volt felelős. Adott esetben a hulladékfeldolgozás vagy újrahasznosítás céljából történő hulladékbegyüjtést a rendszergazda szervezte a rendszertagokon keresztül. Az Alappal a rendszergazda állt kapcsolatban, ő írta alá a támogatási szerződést, ő kapta meg a támogatást, amit ezt követően a rendszertagokkal kötött szerződés alapján, a rendszertagok teljesítménye szerint utalt tovább.