A Kúria Bfv.597/2020/13. számú precedensképes határozata szeméremsértés vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 205. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 662. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IV. cikk (1) bek.] Bírók: Molnár Gábor Miklós, Scholtz Hilda, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

A szeméremsértés vétségének nincs sértettje. Ezáltal az ügyészség által indítványozott foglalkozástól végleges hatállyal eltiltás alkalmazásának nincs helye.

***********

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.597/2020/13.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke

Dr. Scholtz Hilda, előadó bíró

Dr. Székely Ákos, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: nyilvános ülés

Az ülés napja: 2020. szeptember 10.

Az ügy tárgya: szeméremsértés vétsége

Terhelt(ek): ...

Elsőfok: Egri Járásbíróság, 2019. november 8., tárgyalás mellőzésével, 26.Bpk.444/2019/3. számú büntetővégzés

Másodfok: -

Az indítvány előterjesztője: Heves Megyei Főügyészség

Az indítvány iránya: ... terhelt terhére

Rendelkező rész

A Kúria a szeméremsértés vétsége miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Heves Megyei Főügyészség által ... terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Járásbíróság 26.Bpk.444/2019/3. számú büntetővégzését hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 24.000 (huszonnégyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

[1] I. A szeméremsértés vétsége miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben az Egri Járásbíróság a 2019. november 8. napján - tárgyalás mellőzésével - meghozott és 2019. november 20. napján jogerőre emelkedett 26.Bpk.444/2019/3. számú büntetővégzésében ... terhelttel szemben 6 rendbeli szeméremsértés vétsége [Btk. 205. § (1) bekezdés] miatt - halmazati büntetésül - 1 év - végrehajtásában 2 év 6 hónapra felfüggesztett - szabadságvesztést szabott ki. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fogház. Kimondta, hogy a szabadságvesztés elrendelése esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről.

[2] II. 1. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Heves Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt ... terhelt terhére B.182/2020/2. szám alatt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában írt okból arra hivatkozással, hogy a bíróság a Btk. más szabályának a megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.

[3] Kifejtette indítványában, hogy a bíróság végzésében megállapított tényállás 3. pontja szerint a terhelt 2018. szeptember hó 4. napján 18 óra körüli időben ... előtti útszakaszon nemi szervét nadrágjából elővette és azt az arra járó nőknek mutogatta. Cselekményét két 14. életévét betöltött kiskorú személy is észlelte, akiket meg is szólított és megkérdezte, hogy "nem szeretnék-e bekapni?".

[4] A főügyészség felülvizsgálati indítványa szerint a két kiskorú, mint a cselekmény passzív alanyai a bűncselekmény sértettjeinek tekintendők. A tényállás megfogalmazására tekintettel a cselekmény passzív alanya a bárki "más" így a cselekmény észlelői.

[5] A Btk. 52. § (3) bekezdése szerint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

[6] A 2017. december 1. napján végrehajtott törvénymódosítás alapját képező irányelv - az Európai Parlament és a Tanács 2011/92 / EU irányelve - valamennyi abban megjelölt bűncselekmény miatti elítélést szabta a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazhatóságának feltételéül, nem követelve meg azt, hogy ezeket a bűncselekményeket a foglalkozási szabályok megszegésével vagy foglalkozás felhasználásával valósítsák meg. Ezért a foglalkozástól eltiltás kiszabása ezekben az esetekben a Btk. 52. § (1) bekezdésében írtaktól függetlenül kötelező. Az irányadó tényállás 3. pontjában leírt, a terhelt által tanúsított szeméremsértő magatartás - mivel azt két, tizennegyedik életévét betöltött, kiskorú személy észlelte - alapot ad a fentiekben részletezett foglalkozástól eltiltás alkalmazására.