A Gyulai Törvényszék Bf.292/2009/9. számú határozata kiskorú veszélyeztetésének bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 170. §, 195. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 352. §, 371. §] Bíró: Kempfné dr. Agod Éva

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Járásbíróság B.100/2009/30., *Gyulai Törvényszék Bf.292/2009/9.*, Kúria Bfv.926/2010/11. (BH 2012.3.58)

***********

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Bf.292/2009/9. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Gyulán, a 2010. év május hó 5. napján tartott nyilvános ülésen az 1.Bf.292/2009. számú ügyben meghozta a következő

v é g z é s t:

A kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmény miatt ...és társa ellen indított büntető ügyben a Gyulai Városi Bíróság 6.B.100/2009/30. számú ítéletét ...I. rendű vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ...I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettében (Btk.195. § /1/ bekezdése) és 2 rb. védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntettében (Btk.170. § /1/ bekezdése, /3/ bekezdés 2. fordulata). Ezért az I. r. vádlottat, mint visszaesőt, halmazati büntetésül 1 év 3 hónapi börtönbüntetésre és 2 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. A feltételes szabadságból kizárta. Kötelezte az I. r. vádlottat a bűnügyi költség túlnyomó részének a megfizetésére.

Az elsőfokú ítélet rendelkezéseket tartalmazott még ... született ... II. r. vádlott vonatkozásában is. E vádlottat érintően fellebbezés bejelentésére nem került sor, ezért az elsőfokú bíróság előtt az ő vonatkozásában az ítélet jogerőre emelkedett.

Az ítélettel szemben az ügyész ...I. r. vádlott terhére, súlyosításért, ...I. r. vádlott enyhítésért, míg az I. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett.

A főügyészség a ...I. r. vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartva, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés hosszabb tartamban való kiszabását, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság a Be.348.§ /1/ bekezdése szerint eljárva, a határozatot a fellebbezéssel érintet vádlott tekintetében, az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett vette fel a bizonyítást a tényállás megállapításához, valamint a cselekmény jogi minősítéséhez szükséges körben és mélységben.

Indokolási kötelezettségének a Be.258. § /3/ bekezdésében írtaknak megfelelően eleget tett. Ezen belül kellő részletességgel és okszerűen mérlegelve adott számot arról, hogy a tényállás megállapítását mely bizonyítékok, miért támasztották alá, és miért nem fogadta el ...I. r. vádlott védekezését. A vád tárgyává tett cselekmény elkövetését a részletesen értékelt tanúk vallomásai és a II. r. vádlott vallomása, továbbá a szakértői vélemények megnyugtatóan alátámasztották. A megállapított tényállás döntően megalapozott volt, így a bizonyítékok eltérő értékelésére sem ok, sem lehetőség nem volt.

A tényállás mindössze kisebb kiegészítésekre szorult az elsőfokú bíróság által egyébként elfogadott bizonyítékok, iratok alapján (Be.352. § /1/ bekezdés a/ pontja).

Az ítélet 3. oldalának negyedik bekezdésében leírt elítélés kapcsán a feltételes szabadság kezdete 2009. február 21-e volt. (értesítés szabadításról, 11.Fk.144/2008/15. számú irat alapján)

...I. r. vádlott további elítélése a következő volt.

2009. május 11-én elkövetett ittas járművezetés vétsége miatt a Battonyai Városi Bíróság 9.B.121/2009/2. számú a Békés Megyei Bíróság 1.Bf.163/2009/15. számú határozata folytán 2009. október 15. napján jogerőre emelkedett határozatával mint visszaesőt 50 napi közérdekű munka büntetésre és 3 évi járművezetéstől eltiltásra ítélte.

Az ítélet tényállásának személyi részét ki kellett egészíteni az elsőfokú bíróság által elfogadott ... szakpszichológus, igazságügyi szakértő szakvéleményben foglaltakkal a következők szerint:

... éretlen-differenciálatlan személyiségszerkezet jellemzi, ami miatt gyermeknevelésre még nem alkalmas, mint ahogy autonóm, érett életvezetésre sem. Személyiség-fejlődési zavara miatt az aktuális állapotában nem volt alkalmas arra, hogy a gyermekek számára megfelelő modell személyiség legyen, de magatartásában is hajlamos kritikátlan, indulati megnyilvánulásokra. Átlagosan fejlett értelmi képességek mellett fegyelmezetlen figyelmi koncentrációs készségű, e miatt az adottságainál gyengébb teljesítő képességű. Éretlen-differenciálatlan, alkoholos fejlődésű infantilis és antiszociális megnyilvánulásokra hajlamos személyiség-szerkezettel rendelkezik.

A fenti kiegészítésekkel volt a tényállás teljesen megalapozott és ekként képezte a felülbírálat alapját is.

A megállapított tényállás alapján helyes volt ...I. r. vádlott bűnösségére levont következtetés , s a cselekmények jogi minősítése is törvényes volt, megfelelt a hivatkozott Btk-beli jogszabályhelyeknek. Ezzel összefüggésben ki kellett egészíteni az ítélet 14. oldalán a negyedik bekezdést azzal, hogy ...cselekménye a Btk.195. § /1/ bekezdésébe ütköző kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósította meg a Btk.195. § /5/ bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A hivatkozott /5/ bekezdés szerint a 195. § /1/ bekezdése alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére, vagy felügyeletére kötelezett személynek kell tekinteni a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetőleg gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság a súlyosító és enyhítő körülményeket részben helyesen feltárta és értékelte, azonban az enyhítő körülményeket ki kellett azzal egészíteni, amit a bíróság a tényállásban is rögzített, hogy a bűncselekmények elkövetésekor ...olyan körülmények között létesített családi kapcsolatot ... és gyermekeivel, amikor még maga is éretlen, differenciálatlan, gyermeknevelésre alkalmatlan személyiségű volt, amely már önmagában előre vetítette azokat a konfliktusokat, amelyek a cselekmények elkövetéséhez vezettek.

A súlyosító körülményeket akként kellett helyesbíteni, illetőleg kiegészíteni, hogy a hasonló jellegű bűncselekmények országos és helyi szinten való elszaporodottsága helyett az erőszakos bűncselekmények elszaporodottságát értékelte ekként. További súlyosító körülményként értékelte, hogy ...I. r. vádlott a bűncselekményeket két végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje alatt, továbbá egy szabadságvesztés büntetésre ítélését követően, de még annak kitöltése előtt követte el. Ez utóbbi körülmény alapozta meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizártságát.