A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.27/2017/9. számú határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. Bírók: Belovai Henriette, Mészáros László, Ruzsás Róbert

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.27/2017/9. szám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2018. január 5. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt ... I. r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2017. január 09. napján kihirdetett KB.II.9/2015/33. számú ítéletét ... I.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja.

... I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 2 (kettő) évi börtönbüntetésre, a közügyektől eltiltását lefokozásra enyhíti.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 (négy) évi próbaidőre felfüggeszti. A vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a büntetése 2/3-ad (kétharmad) részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét ... I. r. vádlott tekintetében helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a 2017. január 9. napján kihirdetett KB.II.9/2015/33. számú ítéletével ... I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és ezért őt 2 év 4 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, továbbá a bűnjelekről, 30.000,- forint készpénzre vagyonelkobzást rendelt el. Az elsőfokú katonai tanács az ismeretlen helyen tartózkodó ... II. rendű vádlottat - távollétében - bűnösnek mondta ki a Btk.293. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében. Ezért őt -mint többszörös visszaesőt- 2 év 10 hónap fegyházra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rögzítette, hogy a II. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Mindkét vádlottat kötelezte a vonatkozásában felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A tárgyaláson a katonai ügyész a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három nap gondolkodási időt tartott fenn, míg I. rendű vádlott irány megjelölése nélküli, védője elsődlegesen téves minősítés miatt felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. A II. rendű vádlott védője a nyilatkozattételre 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, a törvényes határidőn belül fellebbezést nem jelentett be. A katonai ügyész az ítéletet mindkét vádlott vonatkozásában tudomásul vette.

Az ítélet ... II. rendű vádlott vonatkozásában 2017. február 17. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.171/2017/1. számú átiratában indítványozta, hogy az ítélőtábla katonai tanácsa az elsőfokú ítéletet ... I.r. vádlott vonatkozásában hagyja helyben.

A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a fellebbezését fenntartotta. Érvelt azzal, hogy az ítélet megalapozatlan, egyrészt mivel iratellenes ténymegállapításokat tartalmaz, másrészt azon okból is, hogy az elsőfokú bíróság tényről további tényre helytelen következtetést vont le. Álláspontja szerint azonban ez a megalapozatlanság a rendelkezésre álló iratok alapján kiküszöbölhető. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a II. rendű vádlott, vagyis olyan személy távollétében folytatta le, akinek jelentős szerepe van az ügy megítélésében, hiszen nyomozati vallomása szerint az I. rendű vádlott sem a telefonbevitellel, sem pedig a vesztegetéssel kapcsolatban nem követett el bűncselekményt. A két vádlott között a festményekkel összefüggő jogügylet kapcsán egy elszámolási viszony keletkezett, ezen túlmenően azonban azt, hogy vesztegetés is megvalósult volna, semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Ekörben utalt arra, hogy a vádlottak vallomásával szemben a meghallgatott tanúk csupán közvetett tényállításokat tettek, amelyek önmagukban is ellentmondásosak. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Mindezek alapján kérte eltérő tényállás megállapítását, tekintettel arra is, hogy a rendelkezésre álló szakértői vélemény nem alapozhatja meg az elsőfokú bíróság álláspontját a festmények értéke tekintetében. Ezért indítványozta, hogy a fellebbviteli bíróság bizonyítottság hiányában mentse fel I. rendű vádlottat. Másodlagosan végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását, illetve a vagyonelkobzás mellőzését kérte.

Az I. rendű vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 349. § (1) bekezdése alapján bírálta felül. Felülbírálata nem terjedt ki az ítélet ... II. rendű vádlottra vonatkozó részére, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú ítélet az ő vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett.

A felmentésre irányuló fellebbezés nem alapos.

A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács megsértette a Be. 278. § (1) bekezdésében írt rendelkezést, amikor a bíróságra 2015. március 10. napján érkezett vádirat alapján csupán 2016. április 12. napján intézkedett az ügy kitűzésére. Ez azonban nem jelent olyan eljárási szabálysértést, amely a jelen ügyben lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására. Ugyanakkor törvényes járt el az elsőfokú bíróság, amikor - mivel a II. rendű vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően vált ismeretlenné a Be. 529. §-ban írtaknak megfelelően elfogatóparancsot bocsátott ki. Mivel az elfogatóparancs kibocsátása tizenöt napon belül nem vezetett eredményre, helyesen járt el a bíróság, amikor erről az ügyészt tájékoztatta és a Be. 529. § (2) bekezdésében írt ügyészi indítványra tekintettel törvényesen folytatta le az eljárását a II. rendű vádlott távollétében. Ennek során a Be. 70. § (5) bekezdés a) pontja alapján a II. rendű vádlott hirdetményi idézése a tárgyalásokra szabályszerűen megtörtént. Helyesen, a Be 287. § (3) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően járt el az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a tanács összetételében bekövetkezett változásra tekintettel a tárgyalást elölről kezdte, és azt a (4) bekezdésben írtak alkalmazásával a tárgyalás anyagának ismertetésével ismételte meg.

A tényállás megállapítása körében az elsőfokú katonai tanács a szükséges bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlottak a nyomozás során -I. rendű vádlott a tárgyaláson is- tagadták bűnösségüket. I. rendű vádlott a tárgyaláson vallomást nem tett, csupán az utolsó szó jogán ismerte el, hogy egy alkalommal 4 db festményt vett át a II. rendű vádlottól, amiért összesen 8.000,- forintot ki is fizetett. Az elsőfokú bíróság a Be. 291. § (1) bekezdésében írtaknak megfelelően, törvényesen olvasta fel I. rendű vádlott vallomását, csakúgy, mint az ismeretlen helyen tartózkodó II. rendű vádlott vallomását is, melyben a büntetőjogi felelősségét tagadta, érdemi vallomást tett. Ítélete 4. oldal 9. bekezdésében rögzítette a vádlotti vallomások lényegét.