A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40305/2020/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Csonka Balázs, Ráczné dr. Szunyogh Zsófia

Fővárosi Ítélőtábla

20.Gf.40.305/2020/7-II.

A Fővárosi Ítélőtábla az 1000. sz. Ügyvédi Iroda (cím; ügyintéző: dr. Dantesz Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda (fél címe 6 ; ügyintéző: dr. Richter Attila ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményei iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2019. november 29-én kelt 2.G.40.185/2019/9. számú közbenső ítélete ellen az alperes 15. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes jogelődjével 2008. október 3-án megkötött, 20....ZZ számú hitel- és opciós szerződést nyilvánítsa érvényessé azzal, hogy az alperes felé fennálló tartozása 2019. december 30-án 3.075.899 forint. Arra hivatkozott, hogy a szerződés 7. pontjának "az adós a jelen okirat aláírásával, az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatásként tudomásul vett" fordulata érvénytelen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: r.Ptk.) 209/A. § (2) bekezdése alapján. Az érvénytelenség körében hivatkozott az r.Ptk. 205. § (3) bekezdésére, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: r.Hpt.) 203. § (6) és (7) bekezdésére, a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozatára, valamint az Európai Unió Bíróságának az árfolyamkockázati tájékoztatóval szembeni elvárás kritériumait meghatározó

C-26/13., C-96/14., C- 51/17., C-186/16. számú ítéleteire. Hangsúlyozta, hogy az alperes kockázatfeltáró nyilatkozatot nem adott át a részére, a szerződés 7. pontja pedig csupán arról rendelkezik, hogy az ÁSZF-et átvette és a kockázatfeltárást tudomásul vette, az alperes ezzel a kockázatfeltárási kötelezettségének azonban nem tett eleget. A szerződés így pénzügyileg átláthatatlanná vált, nem volt világos és érthető az árfolyamkockázat fogyasztóra telepítése, ezért a rendelkezés az r.Ptk. 209. § (1) és 209/A. § (2) bekezdése alapján tisztességtelen. Hiányolta a kamat paritás elvéből következő árfolyamkockázatot is meghatározó közgazdasági körülményekre vonatkozó tájékoztatást. Továbbá arra hivatkozott, hogy a tájékoztatásnak a szerződéskötést megelőzően kell a fogyasztó rendelkezésére állnia ahhoz, hogy kellően megalapozott döntést hozhasson.

[2] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését indítványozta egyrészt arra tekintettel, hogy a DH törvények szerinti elszámolást követően már a felek jogviszonya véglegesen rendezésre került, így a keresetben érvényesített kérdésben bírói döntés nem hozható, másrészt a felperes a DH2 törvény szerint jogkövetkezményi keresetet nem terjesztett elő.

[3] Érdemi védekezésében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a 6/2013. PJE határozat 3. pontja, a 2/2014. PJE határozat 1. pontja, valamint a vonatkozó Európai Unió Bírósági ítéletek és a Kúria Konzultációs Testületének megállapításai alapján a blanketta szerződés 7. és 10. pontjai, valamint a szerződés részét képező ÁSZF 4.1.1.4., 4.1.2., 4.1.3., 4.1.4. pontjai tartalmában kellő tájékoztatást nyújtottak, melynek eredményeképpen a szerződést kötő, cselekvőképes felperes tisztában volt a deviza alapú finanszírozás alapvető jellegzetességeivel, szerződéses jogkövetkezményeivel.

[4] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította a felperes mint adós és az .... Zrt. mint hitelező által 2008. október 3-án megkötött 20....ZZ számú hitel- és opciós szerződés érvénytelenségét.

[5] Tényként állapította meg, hogy a felperes és az alperesi jogelőd 2008. október 3-án gépjármű vásárlás céljából 3.689.000 forint összegű hitel- és opciós szerződést kötöttek 120 havi futamidő mellett. A felek a hitel devizanemeként svájci frankot határoztak meg. A szerződés egyedi részének 7. pontja tartalmazza, hogy a törlesztőrészlet, a hitel ügyleti kamatlába, az árfolyamkülönbözetek ügyleti kamatlába és az induló teljes hiteldíj mutató (THM) a hitelező általános szerződési feltételeiben meghatározott módon változhat, amit az adós a jelen okirat aláírásával az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatásként tudomásul vett.

[6] A szerződés 10. pontja az üzletszabályzatot és az általános szerződési feltételeket a szerződés elválaszthatatlan részévé tette, valamint rögzítette az elfogadó nyilatkozatban foglaltak elolvasását, megértését és jóváhagyását, valamint az adós kijelentését, miszerint a hitel esetleges árfolyamkockázatáról szóló tájékoztatást megértette és tudomásul vette.

[7] A hitelszerződéshez kapcsolódó általános szerződési feltételek 4.1.1. pontja a hitel összegének devizában való meghatározására, forintban történő folyósítására és a visszafizetésére vonatkozó szerződéses tartalmat rögzíti. A 4.1.2. pont a deviza alapú hitel forintban kifejezett összegének meghatározási feltételeit, míg a 4.1.3. pont a törlesztőrészletek összegének kiszámítására vonatkozó képletet és annak magyarázatát tartalmazza. A 4.1.4. pont a számítási módszerre vonatkozó rendelkezéseket és az ahhoz fűzött magyarázatot rögzíti, ahol az ak devizaeladási árfolyamot, míg az a0 a bázisdeviza árfolyamot jelenti. E pont utalást tartalmaz az árfolyamkülönbözetre is, arra, hogy a keletkező árfolyamkülönbözeteket a futamidő alatt halmozottan tartja nyilván a pénzintézet és az ott meghatározott képlet szerint számítja ki. Rögzíti továbbá a pozitív halmozott árfolyamkülönbözet, valamint a negatív halmozott árfolyamkülönbözet elszámolásának módszerét. A 4.1.5. pont az értesítésekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza, mely értesítésben feltüntetésre kerül a 4.1.4. pont szerint halmozott árfolyamkülönbözet is.

[8] Ítéletének jogi indokolásában az elsőfokú bíróság a permegszüntetés iránti kérelmet alaptalannak találta, mivel a felperes a 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) 37. §-a szerinti elszámolást elkészítette, helyességének megítélése az ügy érdemét érintő kérdés.

[9] A kereset érdemben a szerződéskötés időpontjában hatályos r.Hpt. 203. §-ának vonatkozó rendelkezései [(4)-(5) bekezdés] alapján vizsgálata. Rögzítette, hogy a perbeli szerződés fogyasztói szerződésnek minősül, a 6/2013. Polgári jogegységi határozat 1. pontja értelmében a deviza alapú kölcsönszerződések esetén az árfolyamváltozás hatásait az adósnak kell viselnie. A 6/2013. PJE 3. pontjában előírtakra, az EUB C-26/13. számú ítélet 39. pontjában foglaltakra és a 2/2014. PJE határozatra figyelemmel azt vizsgálta, hogy a nyújtott tájékoztatásból egyértelműen kitűnik-e, hogy az árfolyamkockázat hatására a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül megemelkedhet; az árfolyamváltozás iránya és mértéke előre nem állapítható meg, annak nincs felső határa; a fenti árfolyamváltozás valós, vagyis a hitel futamideje alatt bekövetkezhet és nem elhanyagolható mértékű.