A Kúria Gfv.30143/2021/4. számú PRECEDENS határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. § (1) bek.] Bírók: Cseh Attila, Farkas Attila, Simonné dr. Gombos Katalin

A határozat elvi tartalma:

Akkor megfelelő tartalmú az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a nemzeti fizetőeszköz (a forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

közbenső ítélete

Az ügy száma: Gfv.VI.30.143/2021/4.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Cseh Attila előadó bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró

A felperes: ...

A felperes képviselője: 1000 számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dantesz Péter ügyvéd)

Az alperes: ...

Az alperes képviselője: Rátky és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Richter Attila ügyvéd)

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.305/2020/7-II. számú közbenső ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Budapest Környéki Törvényszék 2.G.40.185/2019/9. számú közbenső ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy az alperes 237.590 (kétszázharminchétezer-ötszázkilencven) forint lerótt felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti.

A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A szerződés egyedi részének 7. pontja tartalmazta, hogy a törlesztőrészlet, a hitel ügyleti kamatlába, az árfolyamkülönbözetek ügyleti kamatlába és az induló teljes hiteldíjmutató (THM) a hitelező általános szerződési feltételeiben meghatározott módon változhat, amit az adós a jelen okirat aláírásával az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatásként tudomásul vett. A szerződés 10. pontja az üzletszabályzatot (ÜSZ) és az általános szerződési feltételeket (ÁSZF) a szerződés elválaszthatatlan részévé tette, rögzítette az elfogadó nyilatkozatban foglaltak elolvasását, megértését és jóváhagyását, valamint az adós kijelentését, miszerint a hitel esetleges árfolyamkockázatáról szóló tájékoztatást megértette és tudomásul vette.

[2] Az ÁSZF 4.1.1. pontja a hitel összegének devizában való meghatározására, forintban történő folyósítására és a visszafizetésére vonatkozó szerződéses tartalmat, 4.1.2. pontja a deviza alapú hitel forintban kifejezett összegének meghatározási feltételeit, 4.1.3. pontja a törlesztőrészletek összegének kiszámítására vonatkozó matematikai képletet és annak magyarázatát tartalmazta.

[3] A 4.1.4. pont a deviza alapú hitelek esetén a törlesztőrészletek összege meghatározásának módszerét rögzítette - részben visszautalással a 4.1.3. pontra - akként, hogy a számítási módszerre vonatkozó képleteket, rendelkezéseket és az ahhoz fűzött magyarázatokat tartalmazta, továbbá utalást az árfolyamkülönbözetre és arra, hogy a keletkező árfolyamkülönbözeteket a futamidő alatt a pénzintézet halmozottan tartja nyilván és az ott meghatározott képlet szerint számítja ki. Tartalmazta továbbá a pozitív halmozott árfolyamkülönbözet, valamint a negatív halmozott árfolyamkülönbözet elszámolásának módszerét. A 4.1.5. pont az értesítésekkel kapcsolatos szabályokat rögzítette úgy, hogy az értesítésben feltüntetésre kerül a 4.1.4. pont szerint halmozott árfolyamkülönbözet is.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése