BH 1988.3.80 A szerződésnek bíróság által való módosítását nem kérheti az a fél, amelyiknek számolnia kellett a körülmények későbbi változásával, vagy a változást a saját felróható magatartásával idézte elő [Ptk. 241. §].

A peres felek 1981. szeptember 1-jén tartós együttműködési megállapodást kötöttek 15 évi időtartamra a szőlőtermelés egységes továbbfejlesztése, az adottságok jobb kihasználása, a termelés magasfokú, a teljes érdekazonosság alapján való megszervezése és erőforrásaik egyesítése céljából. Megállapodtak abban is, hogy 5 év eltelte után a gazdasági év végéig a következő gazdasági év végére a szerződés egyoldalúan felmondható.

A peres felek között az együttműködés 1985-ben különböző viták miatt megromlott, és közös előadásuk szerint kötelezettségeiket 1985. évben már nem teljesítették. A szőlőtermelő felperes mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött 1985. március 5-én a HUNGAROVIN Vállalattal, amelyben a teljes megtermelt bormennyiségét 5 évre lekötötte.

A jelen per alperese által szerződésszegés miatt kötbér megfizetése iránt indított perben a felperes viszontkeresetében a perbeli szerződés módosítását, illetőleg a szerződés megszűnésének megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság a viszontkeresetet elkülönítette. Megállapította, hogy a - felek tartós együttműködési megállapodása egyrészt az alperes által vezetett termelési rendszerhez való csatlakozást jelenti, másrészt mezőgazdasági termékértékesítési szerződést takar. Ennek során a felperes csaknem a teljes szőlő must-, illetve bortermését az alperesnek volt köteles értékesíteni. A mezőgazdasági termékek ellenértéke azonban egy adott gazdasági éven belül is a kereslet és kínálat törvényei szerint lényegesen változhat. A felek közötti vita adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a túltermelés okozta veszteségeit az alperesre igyekezett áthárítani. A felperes által módosítani kért felmondási határidő 30 napra való lerövidítését azonban indokolatlannak tartotta.

Ítéletében ezért a perbeli szerződést akként módosította, hogy 5 év eltelte után a gazdasági év végével 6 hónapos határidővel a szerződés egyoldalúan is felmondható, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Alaptalannak találta a szerződés megszűnésének megállapítására vonatkozó igényt, annak bekövetkeztét ugyanis a felperes nem tudta bizonyítani. Az ítéletet mindkét fél megfellebbezte.

Az alperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását. Álláspontja szerint a szerződés módosítására az elsőfokú bíróság törvényes alappal nem rendelkezett, a felperes ugyanis lényeges és jogos érdeksérelmet nem bizonyított. Ugyanakkor nem vizsgálta az elsőfokú bíróság az alperesnek a szerződéssel kapcsolatos magatartását, ezért az alperest elmarasztaló megállapításai megalapozatlanok.

A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és elsősorban annak megállapítását kérte, hogy a perbeli szerződés 1985. december 31. napjával megszűnt, másodsorban pedig kérte az egyoldalú felmondás lehetőségét 30 napos határidőhöz kötve, a szerződés módosítását. Ismételten hivatkozott arra, hogy a perbeli szerződés formálissá vált, mert az alperes olyan árakat igyekezett alkalmazni, amelyek mellett a felperes gazdálkodása tartósan veszteségessé vált volna. Az együttműködés során az alperes elhárította a közös kockázatviselést, és az eredmény visszatérítésére vonatkozó kötelezettségét sem teljesítette. A felek szerződése már 1985. évben sem hatályosult.

Az alperes fellebbezése alapos, a felperes fellebbezése azonban alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság előljáróban rámutat arra, hogy téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, amely szerint a felek tartós együttműködési megállapodás mellett a felperes termelte termények átvételére mezőgazdasági termékértékesítési szerződést is kötöttek. A felek megállapodása ugyanis keretmegállapodás, amelyet a termelési rendszerekről szóló 9/1979. (VI. 15.) MÉM számú rendelet 2. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében az eljárás keretében előállított mezőgazdasági termékek vagy azok egy részének értékesítését, tárolását és feldolgozását szabályozó külön megállapodások egészítenek ki.

E vonatkozásban az együttműködési megállapodásuk tartalmaz kikötéseket, mint pl. hogy a szüreti betakarításnál az alperes a külön megállapodásban rögzített fuvardíjat fizeti, vagy pedig hogy a szőlőt külön megállapodásban rögzített áron vásárolja fel. Mindez azt jelenti, hogy a peres felek jogvitáját egységesen a hivatkozott rendelet, illetve a szerződés előírásai alapján kell elbírálni.