A Tapolcai Járásbíróság P.20335/2004/45. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 98. §, 100. §, 339. §, 355. §] Bíró: Ángyánné dr. Mérai Ildikó

TAPOLCAI VÁROSI BÍRÓSÁG

3.P. 20.335/2004/45. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A városi bíróság Dr.Iglódi Endre által képviselt felperesnek - Dr.Rozs Attila által képviselt alperes elleni kártérítés iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság arra kötelezi az alperest, hogy kártérítés címén fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 960.000,-/Kilencszáz-hatvanezer/ Ft-ot,

valamint perköltség címén 178.300,-/Egyszázhetvennyolcezer-háromszáz/ Ft-ot.

Az alperes az Államnak külön felhívásra 56.380,-/Ötvenhatezer-háromszáznyolcvan/ Ft készkiadást köteles megtéríteni.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt e bíróságnál 3 példányban benyújtott, de a Veszprém Megyei Bírósághoz intézett fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy fellebbezési tárgyalás kitűzését kérhetik, ha a jogorvoslati kérelem a teljesítési határidőre, a perköltségre, az Államnak járó készkiadásokra, a kamatokra vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Ugyanakkor a fellebbezési határidő lejárta előtt benyújtott közös kérelmükben igényelhetik, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a jogorvoslati kérelmet.

Amennyiben a fellebbezésben vitatott érték a 200.000,-Ft-ot vagy a követelt összeg 10 %-át nem haladja meg, úgy fellebbezni csak az eljárási szabályok lényeges megsértésére hivatkozással, vagy az ügy érdemi elbírálásának

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek előadása, nyilatkozatai, a felperesi ingatlan tulajdoni lapjának másolata, az alperesi cég nyilvános cégadatai, a helyszíni szemle tapasztalatai, Falu 1., Falu 2. községek 1376/1995. számú építéshatósági iratai, forgalmi szakértő véleménye alapján - továbbá a felperes által a pert megelőző levelezést, felszólítást, értesítéseket, bejelentéseket tartalmazó - postai ugyancsak csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes tulajdonában áll a Falu 1.i hrsz-ú ingatlan egésze. A terület felét 1975-ben vétel útján szerezte, a másik felét pedig 2003-ban társtulajdonosától megváltotta.

A telek és az alperesi építkezéssel érintett ugyancsak Falu 1.i hrsz-ú ingatlan között húzódik a hrsz-ú út. A felperesi szántó 2011 m2 területű, azon felépítmény nincs. Ténylegesen a művelési ág gyep és gyümölcsös jellegű, szőlő azon már évtizedek óta nem található.

Az alperesi építkezésig - amely egy már meglévő felépítmény átépítése és jelentős magasítása volt - teljes körpanorámás kilátás volt élvezhető a felperesi teleknek, még az egyébként lejtős felülete alsó részéről is.

A 984-3/1994. határozatával a Falu 1.i Körjegyző 900.000,-Ft építésrendészeti bírsággal sújtotta az alperest, ugyanis engedélytől eltérően 1994. december 6-án gazdasági épület bővítést végzett. Ugyanezen a napon a 984-2/1994. határozatával fennmaradási engedélyt adott a jegyzőség. A határozat I.fokon jogerőre emelkedett, abból a felperes nem kapott, hiszen nem szomszédos közvetlenül az alperesi ingatlannal. Ennek ellenére az építkezést még a fennmaradási engedélyben írt kikötések ellenére és a fennmaradási engedélyben írt állapothoz képest az alperes tovább folytatta, amiért 1376/1995. számon hozott határozatával a kivitelezési tevékenységet a hatóság leállította, és kötelezte az alperest, hogy az engedély nélküli építményrészt bontsa el a tetőszerkezeten lévő állóablakokkal együtt. Az építkezés tovább folyt, ezért 1996. október 2-án kelt 1088-4/1996. számú határozatával 10.000,-Ft pénzbírsággal sújtotta a körjegyző az alperest.

A felperes 1996. december 9-én a jegyzőséghez érkezett beadványában kérte az építési engedély másolatának megküldését, illetve arról való tájékoztatást, hogy milyen intézkedések születtek az engedély nélküli építkezés ügyében. Felperes közölte a hivatallal, hogy a megengedhetőnek valószínűleg többszörösét képező beépítés következtében a saját ingatlana forgalmi értéke töredékére zuhant, panorámáját elveszítette. Felperes erre pusztán annyi választ kapott, ami szerint a helyi körjegyző a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatalhoz továbbította az ügy összes iratát.

2005. május 5-én érkezett az önkormányzathoz felperes alpereshez intézett levelének másolata, amely "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza. A levél tartalmazza, hogy az engedély nélküli építkezés gyakorlatilag elértéktelenítette az akkor még

társtulajdonban álló ingatlant és felszólította a tulajdonost, hogy az eredeti gerincmagasságig bontsák vissza az épületet, ellenkező esetben kilátásba helyezte azt, hogy építéshatósági eljárást kezdeményez.

A későbbiekben még 2003-ban is több alkalommal megkísérelte a kapcsolatot felvenni levél útján is a felperes az alperes beltagjával, azok a 45/F/1-2.mellékletek szerint ugyancsak sikertelen kézbesítési kísérlete után visszaérkeztek a felpereshez.

A közbenső időben P.20472/1996. ügyszámon hozott jogerős ítélet szerint az alperes köteles volt a hrsz-ú környékbeli ingatlan tulajdonosainak is kártérítést fizetni a kilátás elvonással okozott helyzetért. Ez az ingatlan nem határos a felperesi ingatlannal, közte egy keskeny út található, azonban a felépítménye úgy helyezkedik el, hogy a felperesi ingatlan középpontja, az alperesi épület és az említett hrsz-on lévő épület egy háromszög csúcspontjaiban helyezkednek el. A peranyagban 8/F/1.alatt megtalálható az a 3 fénykép, amely az említett ingatlanból szemlélteti az alperesi építkezés előtti kilátást, illetve az alperesi építkezés utáni "panorámikus" lehetőséget.

Kilátás elvonással kapcsolatos megállapítások tehetők a felperesi ingatlannak nemcsak az alsó, de az emelkedő, hegyoldal felé fölső végpontjáról is. Korábban látni lehetett a medencét ölelő hegyek valamennyiét, Hegy 1. a Hegy 2. és a Hegy 3-at. A felperesi telek alsó pontjáról az alperesi épület 40o-os körszeletet takar el, míg a felső pontjáról 20o-os körszeletet.

2004. április 1-től hatályosult az a rendezési szabály, hogy már nemcsak eme telek alsó részén lehet építkezni, hanem bármely ponton akkor, ha a 80 % szőlőültetvénnyel rendelkezik a terület.