A Tatai Járásbíróság P.20191/2016/78. számú határozata kiürítés (LAKÁS kiürítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 434. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 1. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:9. §]

A bíróság a dr. Hajdú István Csaba (2890 Tata, Május 1. út 29.) ügyvéd által képviselt K. B. felperesnek a R. P. meghatalmazott által képviselt R. T. I. I. r. alperes, és a személyesen eljárt R. P. II. r. alperesek ellen lakás kiürítése iránt folyamatban lévő perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi alpereseket, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 (hatvan) napon belül a B. belterület 652/3/A/12. hrsz. alatt található, természetben B., T. út 17. III/12. szám alatti lakóingatlant ingóságaiktól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsássák felperes birtokába.

A bíróság I. r. alperes viszontkeresetét elutasítja.

A bíróság egyetemlegesen kötelezi alpereseket, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessenek meg felperesnek a perköltség részeként 21.000.-(huszonegyezer) forint eljárási illetéket, valamint 40.000.-(negyvenezer) forint ügyvédi munkadíjat.

A bíróság kötelezi I. r. alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg felperesnek 100.000,- (százezer) Ft ügyvédi munkadíjat.

A bíróság megállapítja, hogy 240.000.-(kettőszáz-negyvenezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

Ezt meghaladóan felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik.

Az ítélettel szemben a kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a T. Járásbíróságnál, de a T. Törvényszékhez címezve kell írásban 3 (három) egyező példányban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítés határidejével, a részletfizetés engedélyezésével vagy annak összegével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték. Ebben az esetben is a fellebbező fél a fellebbezésében, míg a fellebbezéssel nem élő fél a fellebbezéssel szemben előterjesztett ellenkérelmében kérheti a másodfokú tárgyalás kitűzését.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a peres iratok, valamint dr. S. T., H. A., és dr. M. Cs. tanúk nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes és I. r. alperes családi ismeretség folytán egymást régről ismerték, jó kapcsolatot ápoltak. I. r. alperesnek 2009-2010 években különféle, végrehajtási szakban lévő tartozásai voltak, továbbá vállalkozásának működtetéséhez pénzre volt szüksége.

Az I.r alperes több részletben összesen hárommillió forint összegű kölcsönt kapott a felperestől a közöttük szóban létrejött kölcsönszerződés alapján. I.r. alperes 1/1 arányú tulajdonát képezte a B., T. út 17. 3/12. szám alatti lakóingatlan. I.r. alperesnek ebben az időszakban több végrehajtást kérő és az ingatlanra jelzálogjoggal rendelkező hitelező felé is jelentős összegű tartozása állt fenn, így I. r. alperes tartozott az O. Faktoring Zrt. jelzálogjogosult, valamint a F.-A. Kft. és a K. Zrt. végrehajtást kérők felé. Felperes az alperes végrehajtást kérői, valamint a jelzálogjogos hitelező felé közvetlenül kb. 2,7 millió forintot fizetett meg I. r. alperes tartozásainak kiegyenlítéseként.

Peres felek 2010. május 07. napján egymással adásvételi szerződést kötöttek, melyben I. r. alperes mint eladó a kizárólagos tulajdonát képező B., T. út 17. 3/12. szám alatti ingatlan tehermentes tulajdonjogát a felperesre ruházta át adásvétel jogcímén. Az adásvételi szerződés harmadik pontja szerint az ingatlan vételára négymillió forint, míg az adásvételi szerződés negyedik pontja azt rögzíti, hogy az I. r. alperes eladó a felperes vevőtől a teljes vételárat az adásvételi szerződés aláírását megelőzően már hiánytalanul átvette, melynek tényét I. r. alperes a szerződés aláírásával elismerte és nyugtázta. A szerződés ötödik pontja rögzíti, hogy az ingatlan tulajdoni lapja alapján az ingatlant a F.-A. Kft. javára 502.543.- forint és járulékai erejéig bejegyzett végrehajtási jog, az O. Faktoring Zrt. javára kétszer 1.200.000.- Ft és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjogok, továbbá a K. Zrt. végrehajtást kérő javára 156.963.- Ft és járulékai erejéig bejegyzett végrehajtási jogok terhelik. A szerződés hatodik pontja szerint az I. r. alperes eladó kijelenti, egyben igazolja, hogy ezen tartozásokat az adásvételi szerződés aláírását megelőzően átvett vételárból kiegyenlítette, a végrehajtási jogok, valamint a jelzálogjog törlése az ingatlan-nyilvántartásból folyamatban van. A szerződés hetedik pontja szerint a felperes vevő az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlant nem veszi birtokba, annak birtokában továbbra is az I. r. alperes eladó marad, azzal, hogy I. r. alperes eladó az ingatlan további birtokban tartására legkésőbb 2010. június 7. napjáig jogosult a felperes vevő hozzájárulása alapján.

Az adásvételi szerződés megkötését követően I. r. alperes - és az ő közeli hozzátartozója, II. r. alperes - maradt az ingatlan birtokában. A felperes és I. r. alperes között a viszony ezt követően is jó volt, egészen 2010. év végéig - 2011. év elejéig, amikor a felperes megkérte I. r. alperest, hogy a perbeli ingatlanból, mint lakóhelyéről jelentkezzen ki, melynek I. r. alperes eleget is tett. 2011. év elején került szóba felperes és I. r. alperes között, hogy I. r. alperes havi 35.000.- forint bérleti díj továbbá a rezsiköltségek megfizetése ellenében továbbra is lakhatja, használhatja az ingatlant. Felperes és I. r. alperes között írásba foglalt bérleti szerződés nem jött létre, azonban I. r. alperes a felperes által megjelölt havi 35.000.- Ft összegű bérleti díjat felperes felé fizette.

Felperes 2016. február-március környékén azzal kereste fel személyesen az ingatlanban lakó I. r. alperest, hogy az ingatlanból költözzön ki, oda felperes maga kíván családjával beköltözni.

Az ingatlanban jelenleg is ténylegesen I.r. alperes, valamint II. r. alperes laknak.

I. és II.r. alperes a felperes szóbeli, majd a per folyamatban léte alatt közölt írásbeli felszólítása ellenére az ingatlant nem nem adták felperes birtokába.

* * *

Felperes 2016. május 4. napján keresetet terjesztett elő alperesekkel szemben, melyben alpereseket a B. belterület 652/3/A/12. hrsz. alatt felvett, természetben B., T. u. 17. 3/12. szám alatt található, 1/1 arányban felperes tulajdonát képező ingatlan kiürítésére kérte kötelezni. Hivatkozott felperes arra, hogy a perbeli ingatlan vonatkozásában 2011. január 11. napján bérleti szerződést kötött I. r. alperessel, melyet felperes 2016. január 21. napján kelt nyilatkozatával 2016. április 30. napjára felmondott, a felmondás ellenére azonban sem az I., sem II. r. alperes az ingatlant nem hagyták el, a felmondásra figyelemmel jogcímük az ingatlan birtokban tartására nincsen, azt kötelesek birtokba adni.

Alperesek a felperes keresetének elutasítását kérték, hivatkoztak arra, hogy írásba foglalt bérleti szerződés megkötésére nem került sor, továbbá felperes érvényes felmondást sem közölt.