A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40402/2012/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.402/2012/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Horváth Péter ügyvéd által képviselt felperesnek az Újvári és Báji-Patay Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. május 17. napján kelt 24.G.42.277/2010/30. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 900.000,- (Kilencszázezer) Ft + áfa első- és másodfokú ügyvédi munkadíjat.

Kötelezi a felperest, hogy a per tárgyi illetékfeljegyzési jogára tekintettel fizessen meg az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 2.011.600,- (Kettőmillió-tizenegyezer-hatszáz) Ft első- és másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2004. december 10-én vásárolta meg a felperes az alperestől a ... forgalmi rendszámú ... turbo gyártmányú személygépkocsit 93.000 euró vételárért. A gépkocsit a felperes a vásárlás után kizárólag az alperesi szakszerviznél szervizeltette és javíttatta. 2008. december 6-án 23.00 órakor K. I. ... belterületén közlekedett három utassal, amikor hibajelzést tapasztalt, észlelte, hogy a motor elektronika sárga ellenőrző lámpája kigyulladt és a gépjármű rángatni kezdett. Haladéktalanul megállt, a motortérből égett szagot és füstölést észlelt. A motortér fedelet felnyitva a generátor környékén izzás volt látható, majd a gépkocsi hamarosan lángba borult. A helyszíni oltás sikertelen volt, egyidejűleg a tűzoltókat is értesítették. A tűzoltók kiérkeztek, ugyanakkor a gépjármű teljesen kiégett.

A tűzeset okának a felderítése érdekében műszaki és tűzvédelmi szakértőt kértek fel a felek. A szakértői szemlén mind a felperes által megbízott K. B. magánszakértő, mind az alperes által megbízott J. G. eljárt. K. B. magánszakértői véleménye azt állapította meg, hogy a gépkocsi kigyulladásának és megsemmisülésének oka a motortérben lévő relédobozban bekövetkezett zárlat volt. Álláspontja szerint a hiba oka gyártási eredetű volt, egy hibás alkatrész került a gépjárműbe. J. G. magánszakértő ezzel szemben azt az alperesi álláspontot erősítette meg, hogy a jobb hátsó keréktárcsa belső peremén egy igen erős ütéstől származó, éles horpadás volt és emiatt a főkábel zárlata a tüzet nem okozhatta, mivel ahhoz a piros akkumulátor jelzőlámpának ki kellett volna gyulladnia. Véleménye szerint a gépkocsivezető által elmondottaknak megfelelően és haladási irány, valamint sebesség megtartása mellett az említett sérülés nem jöhetett volna létre. Kijelentette, hogy a főkábel zárlata ilyen intenzív égést nem tud produkálni. Arra a következtetésre jutott, hogy szervo olaj kerülhetett a motortérbe a gázadással arányosan növekvő tempóban.

A felperes 2010. november 27-én 2.500 euró ellenében a ... Kft. részére értékesítette a gépkocsi megmaradt roncsát.

A felperes az elsőfokú bíróságra 2010. szeptember 22-én benyújtott, majd módosított keresetében az alperest 13.894.794,- Ft tőke, ennek 2010. augusztus 1. napjától a kifizetésig járó a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Kereseti kérelmének jogcímeként a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény 3. § (1) bekezdésére, továbbá a kártérítési szabályokra hivatkozott.

Előadta, hogy a gépjárművet az alperestől vásárolta és folyamatosan nála szervizeltette. A gépjármű hibáját az alkatrész mint termék okozta.

Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte, vitatva annak jogalapját és összegszerűségét is. A gépjármű gyártási hibáját nem ismerte el és az ezzel ok-okozati összefüggésben állított kárt, továbbá annak mértékét sem. A termékfelelősségi szabályok - álláspontja szerint - jelen esetben nem alkalmazhatóak, mivel a gépjárműben mint termékben keletkezett a kár, továbbá a felperes a gépjárművet nem magáncélra használta.

A Fővárosi Törvényszék a 2012. május 17. napján kelt 24.G.42.277/2010/30. számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 13.894.794,- Ft tőkét és ezután 2010. augusztus 1-től a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét, valamint 716.550,- Ft perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy a Magyar Állam külön felhívására 164.100,- Ft eljárási illetéket, míg az alperest, hogy a Magyar Állam külön felhívására 735.900,- Ft eljárási illetéket fizessen meg az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán.

Határozata indokolásában rögzítette, hogy Sz. P. megerősítette, hogy a gépjármű céges autó volt, a könyvelésbe bekerült és a perbeli esetben is utasként ült benne. Az autót a korábbi ügyvezető K. I. használta, azzal dolgozott, tárgyalni vagy szerződni indult vele. Megerősítette, hogy a gépjármű normális, hibátlan volt, csak az alperesnél, illetve szakszerviznél került sor a gépjármű szervizelésére. A tanú megerősítette a tűzeset körülményeit, valamint a sebességre is nyilatkozni tudott.

K. I. tanúvallomásában előadta, hogy a perbeli gépjármű tárgyi eszközként a cég dokumentumaiban szerepelt és a benzint is ilyen módon könyvelték le. A gépjárművet nagyrészt üzleti céllal használták, azután adóztak. Előadta, hogy az alperesnél került sor a gépjármű javítására, megerősítette Sz. P.rel egyezően a tűzeset bekövetkezésének körülményeit.

A perben beszerzett dr. K. Gy.-tól származó igazságügyi szakértői vélemény, melyet az elsőfokú bíróság döntéshozatala során elfogadott, aggálytalanul és logikusan vezette le a tűzeset körülményeit. A szakvéleményt az elsőfokú bíróság együtt értékelte a meghallgatott tanúk előadásával. A szakértői vizsgálat során mind K. B.-tól, mind J. G.tól származó fényképfelvételeket részletesen vizsgálta. Megállapította, hogy a gépkocsi teljes karosszériája az utas-, motor- és csomagtérrel együtt teljesen kiégett. Részletezte az égésnyomokat, valamint a sérüléseket. A vizsgált vezetéken túláramra következtetett, ami elektromos zárlatra utalt. Ezt megerősítette, hogy gömbszerű olvadási nyomok láthatóak rajta. Kellő bizonyossággal azt állapította meg, hogy a vezeték zárlati túláram következtében sérült. Részletesen vizsgálta a keréktárcsa állapotát és deformitását, megállapította, hogy a baloldali keréktárcsa anyaga több helyen teljesen átégett, a jármű súlya következtében deformálódott. A keréktárcsa perem részén relatíve nagy kerületi ívszakaszon súrlódásos, bemaródásos deformáció látható. Ilyen sérülések akkor alakulnak ki a keréktárcsákon, ha nagyobb szilárdságú, pl. útszegélyre haladnak fel az adott kerékkel. Ez a tényadat az igazságügyi szakértő álláspontja szerint egyértelműen igazolta azt, hogy a gépkocsi baloldali első részén, a sárvédő tartományában alakult ki a tűzfészek. A jobboldali hátsó kerék tekintetében megállapította, hogy az teljesen leégett és a magas hőmérséklet következtében fellépő anyaglágyulásra visszavezethető deformáció volt látható azon.