EH 2006.1411 Az eltartott jogutóda az eltartott halála után nem indíthat pert a tartási szerződés megszüntetése iránt, még akkor sem, ha az eltartottnak szándékában állt a perindítás [Ptk. 586. §].
H. L.-nek a felperesek a gyermekei, az alperes az őt megelőzően elhunyt I. nevű gyermeke leszármazója (unokája). A felpereseken kívül további két gyermeke van, akik nem állnak perben.
Az alperest nagyanyja nevelte fel.
H. L. és az alperes 1999. július 27-én a b.-i közjegyző előtt tartási szerződést kötöttek, melyben a nagyszülő a tartása ellenében az 1/1 részben tulajdonában álló: a b.-i 61/64/2. hrsz. alatt felvett lakóházas ingatlanát az alperesre ruházta át. Az alperes ennek ellenében vállalta, hogy tartásáról holtáig gondoskodik, biztosítja élelmezését, a háztartási teendők ellátását, ápolását, gyógyíttatását, orvosi kezeltetését és illő módon való eltemettetését.
Az alperes a szerződéskötés idején gépkocsivezetőként dolgozott, jelentős időbeli elfoglaltsággal, majd 1999 őszétől 2001 januárjáig Angliában végzett munkát. Akadályoztatása idején a tartási szerződésből eredő kötelezettségeit a szomszédos ingatlanban lakó nagybátyja vállalta és teljesítette, és azt az eltartott elfogadta.
H. L. egészségi állapota folytán az alapvető háztartási teendőket 2001. augusztus-szeptemberéig el tudta látni, kertjét gondozta, rendben tartotta.
Az alperes 2001 áprilisában házasságot kötött. Szlovák állampolgárságú házastársa áttelepüléséhez az eltartott az alperessel közösen tett befogadó nyilatkozatot. 2001 nyarán az alperes az eltartott részére külön lakrészt alakított ki, azonban az eltartott ritkábban használt ruhái az alperes használatában lévő szobában voltak elhelyezve, amelyet távollét esetén zárva tartott. 2001 júniusában az eltartott feljegyzést készített, melyben az alperes szóbeli kijelentését és a zárcserét sérelmezte.
Az eltartott állapotának rosszabbodását az őt meglátogató II. r. felperes észlelte és az I. r. felperes intézkedésére került a b.-i kórházba. A vizsgálatok rosszindulatú daganatos megbetegedést állapítottak meg. Az I. r. felperes megakadályozta, hogy az alperes a nagyanyját hazavigye, őt 2001. szeptember 15-én a saját otthonába vitte, gondozta, ápolta. 2001. szeptember 26-án a felperesek közreműködésével gépírással készült egy kereseti kérelem, mely szerint a tartási szerződésben foglaltaknak az alperes egyáltalán nem tesz eleget, ezért a tartási szerződés felbontását és az eredeti állapot helyreállítását kéri az eltartott, aki az okiratot reszketeg kézírással aláírta. A kérelmet a bírósághoz nem nyújtották be. 2001. október 4-én az eltartott elhunyt, temetéséről az I. r. felperes gondoskodott.
A felperes a perben a tartási szerződés "felbontását", az eredeti állapot helyreállítását, az I. r. felperes temetési költsége megtérítését, az alperes pedig a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a felpereseket perköltség, az I. r. felperest le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint: bár a tartási szerződés megszüntetése iránt a jogosult csak személyesen indíthat pert és utódlásnak csak a már megindított perben van helye, azonban a jogosult perindítási szándékára figyelemmel a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperesek a perindításra jogosultságot nyertek.
Az elsőfokú bíróság a kereset elutasítását arra alapította, hogy 2001 szeptemberéig az eltartó az állapotának megfelelő szerződésszerű teljesítést megkapta, 2001. július vége előtt a szerződéssel szemben kifogása nem volt. Azok a viszonyok, amelyek kifogás tárgyát képezték, mindössze két hónapot érintettek, amelyek a szerződéses időszakhoz képest nem tekinthetők olyan súlyúnak, amely a szerződés megszüntetését és az eredeti állapot helyreállítását tenné indokolttá. A kórházból az I. r. felperes önkényes eljárásának következményeként került az eltartott az I. r. felpereshez. Az alperes rajta kívülálló okból nem tehetett eleget tartási kötelezettségének, ezért azt az ő terhére figyelembe venni nem lehet.
Az I. r. felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira utalással hagyta helyben.
A jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása iránt az I. r. felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan a Pp. 51. §-ának a) pontját sérti. Ezen túlmenően a tényállás az alperesi beruházások tisztázásának hiányában felderítetlen. Téves annak megállapítása is, hogy mindössze két hónap volt a vitás időszak, mert a per adatai alapján megállapítható, hogy a szerződő felek viszonya az alperes visszaköltözése után romlott meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A tartási szerződés rendeltetése az, hogy ellenszolgáltatás fejében az eltartott létfenntartását, megfelelő eltartásához szükséges szolgáltatásokat biztosítsa - mindezekre figyelemmel célkötelem. Ha az eltartott meghal, ezzel a szerződés célját betöltötte, rendeltetése megszűnik. Ezért a Ptk. 586. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a szerződés a jogosult haláláig áll fenn, ezért a jogviszonyban jogutódlásnak helye nincsen.
A jelen per tárgyát képező tartási szerződés megszüntetését az eltartott két jogutódja, az eltartott halála után kérte és felülvizsgálati kérelmüket is arra alapították, hogy a perben az eltartott valamennyi jogutódjának perbenállása nélkül hozott ítéleti döntés jogszabálysértő.
Egységes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a tartásra jogosult halála után csak kivételesen, akkor van helye jogutódlásnak és csak abban a körben, ha a tartásra jogosult lépett fel követeléssel peres úton. Ekkor - időközbeni halála miatt - a polgári per nem szűnik meg, hanem az örökös jogutódként felléphet (BH 1995/12/711. sz. jogeset, LB Pfv. V. 21.378/1994.).
A jelen pert nem az eltartott indította meg, életében szóban, illetve írásban is kinyilvánított szándéka a perindítás tényét nem pótolja, ezért a felperesek jogutódi minőségben való fellépésének jogszabályi akadálya volt.
Tévedtek ezért az eljárt bíróságok abban, hogy a kereset alapján a tartási szerződés megszüntetése iránti igény anyagi jogi feltételeit érdemben vizsgálták. A keresetet elutasító jogerős ítélet azonban a fenti eltérő indokból a kifejtettek alapján érdemben helytálló.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.