A Kúria Bfv.256/2016/9. számú precedensképes határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 276. §, 289. §, 310. §, 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 21. §, 23. §, 28. §, 43. §, 234. §, 388. §, 408. §, 416. §, 419. §, 424. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Márki Zoltán, Somogyi Gábor, Varga Zoltán

A határozat elvi tartalma:

A Be. 21. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kizárási okra alapított, a Be. 373. § (1) bekezdés II. pont b) alpontja szerinti eljárási szabálysértésre akkor lehet a felülvizsgálati eljárás során hivatkozni, ha a terhelt valószínűsíti, hogy az elfogultság alapjaként jelzett tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást és azt nyomban bejelenti. A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés nem sérül, ha az elbíráláskor hatályos törvény szerinti minősítés alapján a terheltre irányadó büntetési tétel nem enyhébb a korábbinál.

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.256/2016/9.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke

Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró

Dr. Varga Zoltán, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2016. október 20.

Az ügy tárgya: adócsalás bűntette

Terhelt: I. rendű

Első fok: Kaposvári Törvényszék, 15.B.239/2013/214., ítélet, tárgyalás,

2015. március 26.

Másodfok: Pécsi Ítélőtábla, Bf.II.39/2015/40., ítélet, nyilvános ülés, 2015. november 6.

Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék 15.B.239/2013/214., valamint a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.39/2015/40. számú ítéleteit I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Kaposvári Törvényszék a 15.B.239/2013/214. számú ítéletében I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. - 310. § (1) és (4) bekezdés], 3 rendbeli adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) és (3) bekezdés], 4 rendbeli adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) és (2) bekezdés], folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében [korábbi Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pont, valamint (4) bekezdés b) pont], 4 rendbeli, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §) és csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont]. Ezért - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - 7 év fegyházbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 8 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte, továbbá 47.866.500 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Az I. rendű terhelttel szemben a Bajai Városi Bíróság 1.Bk.270/2010/2. számú ítélete kapcsán engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, és akként rendelkezett, hogy az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

[2] Az I. rendű terhelt tekintetében kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Pécsi Ítélőtábla a Bf.II.39/2015/40. számú határozatával az I. rendű terhelt folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntetteként [korábbi Btk. 310. § (1) és (4) bekezdés] és adócsalás bűntetteként [korábbi Btk. 310. § (1) és (3) bekezdés] értékelt cselekményét egységesen bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [korábbi Btk. 310. § (1) és (4) bekezdés] minősítette, további cselekményeinek 2 rendbeli adócsalás bűntetteként [korábbi Btk. 310. § (1) és (3) bekezdés] és 2 rendbeli adócsalás bűntetteként [korábbi Btk. 310. § (1) és (2) bekezdés] való minősítését mellőzte; a csalás bűntetteként minősített cselekményét sikkasztás bűntettének [korábbi Btk. 317. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont], a 2 rendbeli adócsalás bűntetteként [korábbi Btk. 310. § (1) és (2) bekezdés] és a folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntetteként [korábbi Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pont, valamint (4) bekezdés b) pont] minősülő cselekményeit pedig bűnsegédként elkövetettnek minősítette. Az I. rendű terhelttel szemben a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltás kiszabását és a vagyonelkobzás alkalmazását mellőzte; egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás I. rendű terheltet érintő részének lényege a következő:

[4] A II. rendű terhelt 2008. december 29. napjától az N. Kft. vezető tisztségviselője, míg élettársa, az I. rendű terhelt a társaság tagja volt. A cég irányítását - a II. rendű terhelt tudtával - ténylegesen az I. rendű terhelt látta el, a II. rendű terhelt az átutalásokat végezte, és az adminisztrációs tevékenységben vett részt. A II. rendű terhelt a kft.-t 2011. augusztus 26-án harmadik személy részére értékesítette, az I. rendű terhelt azonban továbbra is a társaság tagja maradt, és a cég 2011. november 3. napján jogerősen elrendelt felszámolásáig ténylegesen vezette azt.

[5] A tényállás I. pontjában írtak szerint az I. rendű terhelt az N. Kft. nevében 2010-2011. években szlovén, szlovák és osztrák cégeknél általános forgalmi adótól mentesen vásárolt élelmiszeripari termékeket, azonban a közösségi jogszabályok értelmében keletkező import áfa-fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A külföldön beszerzett árut kiskereskedőknek, számla ellenében az N. Kft. értékesítette. A társaság ugyanezen években magyarországi kereskedőktől is vásárolt élelmiszeripari termékeket, melyeket más magyarországi kereskedőknek értékesített számlával, azonban adóbevallást 2010. és 2011. években nem nyújtott be, így adóbevallásaiban az élelmiszeripari termékek értékesítésből származó bevételt nem szerepeltette.