A Fővárosi Törvényszék P.25612/2006/54. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 6. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 215. §, 598. §, 644. §, 650. §, 1978. évi 13. törvényerejű rendelet 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Öcsödi Ágnes

Fővárosi Bíróság

...P..../2006/54.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Pintér Aurél (ügyvéd címe. szám) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes cime ) felperesnek

a dr. Kozma Marianna (ügyvéd címe. szám) ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

tulajdonjog megállapítása indított perében meghozta a következő:

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 288.000.- (Kétszáznyolcvan-nyolcezer) forint+Áfa perköltséget.

Kötelezi továbbá a bíróság a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg 117.240.- (Száztizenhétezer-kétszáznegyven) forint állam által előlegezett költséget, míg 44.400.- (Negyvennégyezer-négyszáz) forint előlegezett költséget az állam viseli.

Az ítélet jogerőre emelkedése után a bíróság megkeresi a Budapesti 3. számú Körzeti Földhivatalt (1590 Budapest Pf.101.), hogy a Budapest VII. kerületi szám. helyrajzi számú -természetben a ingatlan címe szám alatti- ingatlanra bejegyzett perfeljegyzést törölje.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve ennél a bíróságnál kell 3 példányban benyújtani. A fellebbezési határidő letelte előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés kizárólag a Pp. 256/A. § (1) a-d., pontjaiban felsorolt rendelkezések ellen irányul, tárgyalás tartása kérhető.

I n d o k o l á s:

A felperes a néhai 1-es személy házastársa, alperes pedig élettársa volt.

Az 1924 óta Franciaországban élő magyar és amerikai állampolgárságú örökhagyó, valamint a francia állampolgársággal rendelkező felperes 1963. december 11-én Párizsban házassági vagyonjogi szerződést kötöttek.

A közjegyző előtti ezen megállapodás értelmében a leendő házasfelek úgy döntöttek, hogy vagyonukat elkülönülten fogják kezelni, a házasságkötés ténye köztük vagyonközösséget nem teremt.

Ezt követően a felperes és néhai 1964. január 17-én házasságot kötöttek.

Életközösségük fennállása alatt a házasfelek kezdetben mindketten Párizsban éltek.

Az örökhagyó 2-es személy "mű címe" című festményének Magyar Nemzeti Galéria részére történő átengedése fejében 1966-ban szerezte meg a ingatlan címe szám alatt lévő öröklakás tulajdonjogát.

Németországban végzett írói tevékenysége folytán a néhai 1971-ben ismerkedett meg az alperessel, akivel Münchenben 1974-től számítva élettársi kapcsolatot létesített.

Az 1978. február 14-én és az 1978. február 27-én kelt sajátkezű végintézkedéseiben az örökhagyó akként rendelkezett, hogy a németországi vagyonát az alperes kapja meg.

Ezidő tájt, 1978. március 30-án az örökhagyó Budapesten írásbeli magánvégrendeletet is alkotott, amelyben rögzítette, hogy a ingatlan címe számú garzon öröklakás teljes berendezésével együtt kizárólagos tulajdonát képezi.

Ezen hagyatékát, továbbá a belföldi zárolt forint számlán lévő forint összeget az alperesre hagyta.

Az örökhagyó végintézkedése 1 példányát a Budapesti ... számú Ügyvédi Munkaközösségnél letétbe helyezte.

A házasságkötést követő több, mint 23 év után 1987. október 26-án a házasfelek között újabb megállapodás született.

Ennek 1. pontja a következőket tartalmazta:

A felperes és házastársa "... elfogadják a Polgári Törvénykönyv 1526. szakasza által létrehozott egyetemes vagyonközösség rendszerét, amely magában foglalja:

a.) Minden, a mai napig felperes neve úr és felesége tulajdonába lévő ingó és ingatlanvagyont, amelyet bármely módon, nevezetesen örökléssel, ajándékozással vagy hagyomány útján szereztek vagy jövőben szereznek.

b.) A házaspár által a házasságuk folyamán együtt vagy külön-külön szerzett vagyon, a házaspár minden jelenlegi vagy jövőben adóssága.

Azonban nem tartozik a vagyonközösségbe és a házastársak külön vagyonát képezi azon adott, vagy hagyaték után szerzett vagyon -még akkor is, ha a házasság alatt szerezték- amelyet olyan