A Győri Ítélőtábla Bf.79/2016/6. számú határozata pénzmosás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 40. §, 44. §, 89. §, 303. §, 325. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 287. §, 335. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 33. §, 50. §, 51. §, 378. §] Bírók: Széplaki László, Takácsné dr. Helyes Klára, Vajda Edit

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.79/2016/6. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, 2017. évi február hó 15. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A pénzmosás bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék 2016. június 1. napján kelt 12.B.1018/2014/36. számú ítéletét megváltoztatja azzal, hogy

I.r. vádlott terhére megállapított bűncselekmény jogszabályhelye: 1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés.

Ezért az I.r. vádlottat 10 (tíz) hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, és 49.000.000 (negyvenkilencmillió) Ft vagyonelkobzásra ítéli.

Az I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén az I.r. vádlott a kiszabott büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra.

II.r. vádlottat a terhére megállapított bűncselekmény miatt 200 (kettőszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000 (kettőezer) Ft-ban állapítja meg. Az így kiszabott 400.000 (négyszázezer) Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként egy napot számolva fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét.

I n d o k o l á s

A Veszprémi Törvényszék a 2016. június 1. napján kihirdetett 12.B.1018/2014/36. számú ítéletében I.r. és II.r. vádlottakat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett jogtalan elsajátítás vétségében a Btk.378.§ (1) bekezdés b/ pontja szerint. Ezért az I.r. vádlottat 2 évre, míg a II.r. vádlottat 1 év 6 hónapra, próbára bocsátotta. A magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, tájékoztatta továbbá a terheltek vagyonára elrendelt zár alá vétel feloldásáról, amennyiben a törvényben meghatározott határidőn belül nem igazolja a polgári peres út igénybe vételét. Rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. A terhelteket bűncselekmény hiányában felmentette az 1978. évi IV. törvény 303.§ (3) bekezdés a/ és b/ pontja szerinti társtettesként elkövetett pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlottak terhére a felmentés miatt, a váddal egyezően a pénzmosás bűntettében bűnösségük megállapítása, illetőleg súlyosítás végett jelentett be fellebbezést. A vádlottak és védőik - a tévedésre, mint büntethetőséget kizáró okra hivatkozással - felmentésért, másodlagosan enyhébb joghátrány alkalmazásáért, továbbá a II.r. vádlott eltérő minősítésért; a jogtalan elsajátítás vétségében bűnsegédi bűnrészesség megállapítása érdekében fellebbeztek.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.79/2015/4-I. számú átiratában az ügyész által az I.r. és II.r. vádlottak terhére bejelentett fellebbezést változatlan formában tartotta fenn. A védelmi fellebbezéseket alaptalannak ítélte. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság szabályos eljárást követően állapította meg az ítéleti tényállást, az teljes körűen megalapozott. Rámutatott azonban, hogy az ítéleti tényállásba olyan megállapítások is kerültek, ami a jogi indokolásnak a részét képezik. Ilyen a 9. oldal harmadik bekezdésében rögzített azon megállapítás, miszerint I. és II.r. vádlottak által elvégzett pénzügyi műveletek alkalmatlanok voltak arra, hogy az 1. sértett Kft által tévesen átutalt összeg eredetét leleplezzék. A 9. oldal első bekezdésében írt megállapítást, ami az elkövetőknek a célzatára vonatkozik, ezt a jogi indokolás részének kell tekintetni. A törvényszék eleget tett az indokolási kötelezettségének, mivel a bizonyítékokat értékelte és szűkebb körben elemezte is. A jogi érvelése azonban hiányos, mert nem tért ki arra az általa megállapított körülményre, hogy a terheltek magatartása miért nem volt alkalmas a kapott összeg eredetének leplezésére. Ez a hiátus azonban nem releváns.

A bíróság helyesen vont következtetést a vádlottak büntetőjogi felelősségére a jogtalan elsajátítás vétsége kapcsán, de tévedett, amikor a pénzmosás tekintetében felmentő rendelkezést hozott. Az elkövetéskor hatályos Btk.303.§ (3) bekezdés a/ és b/ pontja által meghatározott bűncselekmény ugyanis célzatos, de nem materiális bűncselekmény. Nem feltétele a befejezett elkövetési magatartás megállapításának, hogy a terheltek ténylegesen elleplezzék a jogtalan elsajátítás útján megszerzett vagyon eredetét. A befejezett bűncselekmény megállapítható már abban az esetben is, hogy a vádlottak olyan gazdasági tevékenységet végeztek, melynek célja ez volt. A két terhelt igen rövid időn belül, mintegy 4 óra leforgása alatt több átutalást hajtott végre ugyanazzal az összeggel. Ez a pénz végül ugyanarra a bankszámlára, azaz I.r. vádlott magánszámlájára érkezett vissza. Az átutalások fiktív jogcímeken történtek, melyekhez a hamis tartalmú okiratok utólag készültek el. A fiktív jogcímnek azért van jelentősége, mert egy esetleges ellenőrzés, mely kizárólag az adott társaságnál, az adott bankszámlát vizsgálja, az iratok alapján nem találhatott volna hibát. Hasonlóképpen nem mutatott volna eltérést az I.r. vádlott bankszámlája, illetve annak forgalma. Az átutalások jogcímének valótlan voltára csak egy átfogó számviteli vizsgálat deríthetett volna fényt. Ezt az okfejtést támasztja alá Izsa Ilona igazságügyi könyvszakértő tárgyalási nyilatkozata is (32. jkv. 16. oldal). Az alapbűncselekményből eredő vagyon származásának leplezése nem jelenti azt, hogy a vagyon eltűnik. Éppen az motiválja a terhelt jogellenes magatartását, hogy a bűnös úton megszerzett vagyont legálisan használhassa fel. Jelen esetben a sértett nem kívánt, de megakadályozni nem tudott átutalása folytán a terheltek cégének birtokába került 50 millió forint sorozatos fiktív jogcímű utalások révén látszólag szabályosan és törvényes alappal lett átvezetve az I.r. vádlott bankszámlájára. Ez a magatartás a tényállásban rögzítésre került, csupán a helyes indokolás pótlása mellett levonható az a helytálló jogi következtetés, miszerint I.r. vádlott és II.r. terheltek, mint társtettesek megvalósították a pénzmosás bűntettét.

Az ügyész az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény anyagi jogi rendelkezéseinek alkalmazását indítványozta, mivel a jelenlegi Btk. alapján a vádlottak terhére róható újabb bűncselekmény súlyosabban büntetendő. A büntetéskiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság összegyűjtötte, de nem a súlyuknak megfelelően értékelte. A 6 évi időmúlás jelentős, de a pénzmosás 5 éves büntetési tételére figyelemmel ennek kisebb a nyomatéka. A törvényszék eltúlzottan enyhe joghátrányt határozott meg, mely a jogtalan elsajátítás vétségének tárgyi súlyát sem fejezi ki, a pénzmosás bűntettének megállapítása esetén pedig már nem is alkalmazható. Ezért az ügyész indítványozta mindkét terhelttel szemben - a pénzmosás bűntettében a bűnösség megállapítása mellett - halmazati büntetésül végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását. Indítványozta továbbá az 1. sértett Kft magánfél polgári jogi igényében érdemben történő elbírálását figyelemmel a tényállásban pontosan meghatározott kárösszegre, valamint a terhelteknek a teljes; 445.714 forint bűnügyi költség megfizetésére való kötelezésére. Egyebekben az ítélet helybenhagyását kérte.