A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.34/2018/5. számú határozata közokirat-hamisítás bűntette (HIVATALOS SZEMÉLY ÁLTAL elkövetett közokirat-hamisítás bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 343. §] Bírók: Mészáros László, Ruzsás Róbert, Szabó Éva

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék Kb.2/2018/4., Kúria Bhar.1374/2018. (BH 2019.11.295), *Fővárosi Ítélőtábla Kbf.34/2018/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.34/2018/5.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2018. szeptember 07. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A 6 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2018. május 03. napján kihirdetett KB.II.2/2018/4. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottal szemben alkalmazott lefokozás katonai büntetés kiszabását mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárásban felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költség megfizetésére.

I n d o k o l á s:

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a 2018. május 03. napján kihirdetett Kb.II.2/2018/4. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. a Btk. 343. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében, melyből 1 rb-t folytatólagosan követett el. Ezért 1 év és 2 hónap börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Utólagos végrehajtás esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Mentesítette a vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól,é s kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a jogorvoslati nyilatkozattételre három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül eltérő jogi minősítés magállapításáért, valamint az előzetes bírói mentesítés mellőzése végett fellebbezett. Fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a vádhatóság álláspontja szerint a cselekmény tekintetében hat rendbeli elkövetést kell megállapítani, mert a jogi minősítés a valótlanul átléptetett személyek számához igazodik. Érvelt azzal is, hogy a többrendbeli elkövetés tényére és a cselekmények tárgyi súlyára figyelemmel nincs olyan körülmény, amely a terheltet érdemessé tenné az előzetes mentesítésre. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlottat mondja ki bűnösnek 6 rb., a Btk. 343. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében és mellőzze a vádlott előzetes mentesítését.

A vádlott és védője tudomásul vették az ítéletet.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.373/2018/1. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a bűnügyben releváns bizonyítékokat megvizsgálta és a vádlott beismerése mellett állapította meg a tényállást. E tényállás álláspontja szerint azzal egészítendő ki, hogy fel kell hívni pontosan azokat a jogszabály-helyeket, amelyeket a vádlott cselekvőségével megszegett. E kiegészítéssel - érvelése szerint - a tényállás felülbírálatra alkalmas. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére nézve, és az irányadó katonai bírói gyakorlatra figyelemmel - a rendbeliség és a folytatólagosság vonatkozásában is - törvényesen minősítette a vádlott közbizalom elleni bűntetteit. Álláspontja szerint ugyanakkor tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor alkalmazni rendelte a Btk. 102. § (1) bekezdésében írtakat, mert a rendőri szolgálati esküjével szembehelyezkedő, közbizalom elleni bűntettet a bűnüldöző hatóság hivatalos állományú tagjaként, hivatalos személy minőségben megvalósító vádlott nem érdemes az előzetes mentesítésre. Utalt arra is, hogy miután a vádlott szolgálati viszonya lemondással szűnt meg, a lefokozás katonai büntetést is mellőzni kell. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletének történeti tényállási részét egészítse ki, és a vádlott előzetes bírói mentesítését, valamint vonatkozásában a lefokozás katonai büntetés alkalmazását mellőzze.

A védő utóbb írásban előterjesztette álláspontját, amely szerint indokolatlan hátrányt jelentene a vádlott számára, ha a vele szemben alkalmazott büntetés a civil életben történő elhelyezkedését, megélhetését lehetetlenítené el. Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú határozat előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezését - az ítélet egyéb rendelkezéseivel együtt - hagyja helyben.