A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30176/2014/30. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 99. §, 143. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 85. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

16.K.30.176/2014/30.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Gellér Balázs József ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve (cím.) , a dr. Nagy Gabriella jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (cím.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság alperes 2013. november 19-én kelt 2927728731 számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az adóhatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg felperesnek 1.500.000,- azaz (Egymillió ötszázezer ) forint bruttó perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztály I., Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztály 7. a ... számú megbízólevél alapján felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés tárgya általános forgalmi adó adónem volt. Az ellenőrzés alá vont időszak 2008. január 1-től 2011. szeptember 30-ig terjedő időszak. Az ellenőrzés eredményeként a 2012. január 26-án kelt 4035284026 számú jegyzőkönyvben foglaltak alapján az elsőfokú adóhatóság felperes terhére a vizsgált időszakban 16.399.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg, amely teljes egészében adóhiánynak minősült. Kötelezte még 164.000,-Ft adóbírság és 1.472.000,-Ft késedelmi pótlék megfizetésére is. Az elsőfokú határozattal szemben felperes fellebbezést terjesztett elő, amelynek eredményeként alperes 2012. július 23-án kelt 2888350992 számú határozatában az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú határozat indokolása szerint nem lehetnek Áfa mentesek azon szolgáltatások, amelyek nem felelnek meg az Európai Bíróság álláspontja értelmében azoknak a feltételeknek, hogy egy adott egészségügy keretében vagy ahhoz kapcsolódóan végzett szolgáltatás ha az nem betegség vagy egészségügyi rendellenesség diagnosztizálására irányul és/vagy betegség vagy egészségügyi rendellenesség kezelésére irányuló és/vagy betegség vagy egészségügyi rendellenesség helyreállítására irányul. Az elsőfokú határozatot megsemmisítő döntésében alperes rögzítette, hogy helytállóan került megállapításra az is, hogy a plasztikai sebészet esetén nem a tevékenység szakmai besorolása a döntő, ugyanis egy esztétikai beavatkozás nem feltétlenül szolgál egyben egészséget megőrző, visszaállító célokat bár ágazati, szakmai besorolás alapján egészségügyi szolgáltatásnak nevezendő. Felperes a vizsgált időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó bevallásokat nem nyújtott be figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint tevékenysége mentes volt az adó alól. Ugyanakkor felperes esetében az adómentes és adóköteles szolgáltatások elkülöníthetőek és ellenőrizhetőek legyenek, ennek érdekében az alapeljárásban eljáró revíziónak köteleznie kell az erre vonatkozó nyilvántartás elkészítésére és az adómentességet igazoló dokumentumok becsatolására felperest. A revízió figyelmen kívül hagyta, hogy a plasztikai sebészet sajátos annyiban, hogy annak keretében akár egészségügyi tartalmú, akár pusztán esztétikai, szépészeti célú beavatkozások is végezhetők, ezért a plasztikai sebészet megítélésénél beavatkozásonként kell vizsgálni, hogy megvalósul-e a szolgáltatás adómentessége az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján. Ennek vizsgálatára viszont csak abban az esetben kerülhetett volna sor ha felperes az adómentességet igazoló dokumentumait csatolja. Megállapította még az alperes, hogy helytelenül járt el az elsőfokú adóhatóság amikor a vevők által fizetett ellenértéket nettó összegnek tekintette és erre számolta rá az Áfa összegét mert felperes a magánszemély vevőkre az Áfa összegét utólag nem tudja ráterhelni, mivel a vevők által fizetett ellenértéket bruttó összegnek kellett volna tekintetni. Az új eljárásban az elsőfokú adóhatóságnak előírta alperes, hogy a tényállás feltárásához felhasználhatja a korábbi ellenőrzések iratanyagát, továbbá elvégezhet minden olyan eljárási cselekményt, amely a felperes adómentes és adóköteles értékesítésének megállapításához szükséges.

Az elrendelt új eljárásban a NAV Kelet-budapesti Adóigazgatóság Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztály I. Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztály 7. változatlan megbízólevél számmal és változatlan időszakra 2012. szeptember 14-i kezdettel bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le felperesnél általános forgalmi adónemben. Az új eljárás megállapításait a 2013. április 18-án kelt 3574851322. számú jegyzőkönyvbe rögzítették, amellyel szemben felperes észrevételt tett. Ezt követően az elsőfokú adóhatóság 2013. augusztus 5-én kelt 3574888276 számú határozatával felperes terhére a vizsgált időszakra 12.842.000,-Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg és ennek befizetése mellett kötelezte 128.000,-Ft adóbírság és 1.151.000,-Ft késedelmi pótlék megfizetésére is. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az ellenőrzést végző revízió végzésben felszólította felperest, hogy az adómentes és adóköteles szolgáltatások elkülönítése és ellenőrizhetősége végett bocsássa az adóhatóság rendelkezésére a vizsgált időszakban elvégzett egészségügyi tartalmú és esztétikai, szépészeti célú beavatkozásokat egyértelműen elkülönítő nyilvántartást, valamint az adómentességet igazoló dokumentumokat. Felperes ezeket nem bocsátotta a revízió rendelkezésére, válaszában tájékoztatta az adóhatóságot, hogy fenntartja azt a korábbi álláspontját miszerint felperes kizárólag adómentes tevékenységet folytatott, ezért nem értelmezhető az adóköteles és adómentes szolgáltatások elkülönítésére felhívó végzés. Az Art. 99. § (2) bekezdésére figyelemmel felperes nem igazolta a tevékenységének adómentességét a felperes által benyújtott "műtéti jegyzőkönyv" ambuláns lapok, plasztikai sebészeti kórlapok nem alkalmasak az adómentesség alátámasztására miután a műtéti jegyzőkönyvek pusztán a beavatkozások megtörténtét támasztják alá, felsorolják a műtétben résztvevő személyek nevét és tartalmazzák a műtét elvégzésének részletes leírását, ugyanakkor nem fedik le teljes mértékben a vizsgált időszakot, a dokumentumok emellett hiányosak, tartalmukat tekintve önmagukban nem igazolják, hogy az egyes beavatkozásokat egészségügyileg indokolt céllal végezték volna. Az ambuláns lapok és a plasztikai sebészeti kórlapok nem fogják át teljes mértékben a vizsgált időszakot, valamint felperes 2008. évre 16 db kórlapot és 2 db ambuláns lapot csatolt nyilvántartása szerint ugyanakkor 20 db számlát bocsátott ki. 2009-ből csupán 2 db ambuláns lapot, 26 db nyugtát csatolt be, ebből látható, hogy nem fedik le az elvégzett beavatkozások teljes körét a dokumentumok, tartalmukban nem alkalmasak felperes álláspontjának igazolására. Összességében megállapította, hogy felperes nem készítette el a végzésben foglaltak ellenére az adóköteles és adómentes beavatkozásait elkülönítő nyilvántartást. Az adóhatóság megállapította, hogy az alap és az új eljárás során becsatolt dokumentációja hiányos volt, ugyanakkor felperes állítása szerint nincs is több iratanyaga. A dokumentumok tartalmukat tekintve nyilvánvalóan nem alkalmasak arra, hogy alátámasszák a beavatkozások adómentességét. Értékelte a felperestől érkező nyilatkozatokat, a 2013. április 11-i helyszíni ellenőrzés megállapításait, ... és ... írásbeli tanúvallomásait és ehhez tartozóan megállapította, hogy sem felperesi információkban sem a saját adatgyűjtés során nem került feltárásra olyan tény, körülmény amely bizonyítaná, hogy felperes valamilyen egészségügyi okból végezte el a plasztikai beavatkozásokat. Mindamellett egyetlen beavatkozás esetében sem állapítható meg, hogy annak elvégzése valamilyen betegség, egészségügyi rendellenesség diagnosztizálására, kezelésére vagy helyreállítására irányult volna, így ezek sem alkalmasak a beavatkozások adómentességének alátámasztására. Az elsőfokú adóhatóság ezt meghaladóan döntését jogszabályhelyekre történő hivatkozással indokolta.