A Kúria Bhar.282/2014/5. számú precedensképes határozata bűnpártolás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 244. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 397. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

A bűnpártolás bűntette és a lőfegyverrel visszaélés bűntette anyagi halmazatot alkot, ha az elkövető az alapbűncselekményhez használt lőfegyvert nem csupán az azonnali megsemmisítés céljából veszi át, hanem annak a saját telkén történő elrejtése folytán a tartásra irányuló szándék állapítható meg.

***********

KÚRIA

Bhar.I.282/2014/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év április hó 1. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A bűnpártolás bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a másodfellebbezést elbírálva a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.671/2013/3. számú ítéletét - azon rendelkezés kivételével, amely helybenhagyta az első fokú ítélet bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését - helybenhagyja azzal, hogy a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette helyesen az 1978. évi IV. törvény 263/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősül.

Az ítélőtábla ítéletének, valamint a Miskolci Törvényszék 12.B.610/2012/79. számú ítéletének a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a Miskolci Törvényszéket a bűnügyi költségre vonatkozóan különleges eljárás lefolytatására utasítja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Miskolci Törvényszék a vádlottat - a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban - a 2013. június 21. napján meghozott 12.B.610/2012/79. számú ítéletében bűnösnek mondta ki bűnpártolás bűntettében [1978. évi IV. törvény 244. § (1) bekezdés b) pont, (3) bekezdés a) pont], és ezért egy év nyolc hónapi börtönbüntetésre és két évi közügyektől eltiltásra ítélte; az emberölés bűntettének [1978. évi IV. törvény 166. § (1), (2) bekezdés f) pontja] valamint engedély nélküli tartással elkövetett lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettének [1978. évi IV. törvény 263/A § (1) bekezdés a) pont] vádja alól felmentette. Emellett rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

Az első fokú ítélet ellen az ügyész a vádlott bűnösségének lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében történő megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva a tényállás helyesbítésére, valamint arra tett indítványt, hogy az ítélőtábla a vádlott bűnösségét állapítsa meg lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette miatt is; a cselekményeket - miután az a vádlottal szemben kedvezőbb - az elbíráláskor hatályos büntető anyagi jogi rendelkezések alapján bírálja el, emellett súlyosítsa a kiszabott fő- és mellékbüntetést.

Így az első fokú ítélet azon rendelkezése, amelyben a bíróság a vádlottat az emberölés bűntette kísérletének vádja alól felmentette, jogerőre emelkedett.

A bejelentett fellebbezésre tekintettel a Debreceni Ítélőtábla a 2013. december 2. napján kelt Bf.I.671/2013/3. számú ítéletével az első fokú határozatot felülbírálva a vádlott bűnösségét az 1978. évi IV. törvény 263/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében is megállapította, a büntetést halmazatiként tekintette kiszabottnak, egyebekben pedig az első fokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a kiszabott büntetés súlyosítása és a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés megváltoztatása, a vádlott pedig a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette alóli felmentése érdekében jelentett be fellebbezést.

A főügyészség fellebbezésének indokolásában arra tett indítványt, hogy a Kúria a vádlott cselekményeit minősítse a 2012. évi C. törvény (Btk.) alapján, mivel a szabadságvesztésből engedélyezhető feltételes szabadság kapcsán az a terheltre nézve kedvezőbb elbírálást eredményez. Emellett a kiszabott büntetés súlyosítására tett indítványát fenntartotta, azzal indokolva, hogy a vádlott bűnpártolási cselekménye kiemelten súlyos bűncselekményhez kapcsolódott, a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélést megvalósító bűncselekmények elszaporodtak, ugyanakkor a büntetés mértékének megállapítása kapcsán a vádlott családi helyzetében bekövetkezett változásnak, testvére öngyilkosságának nincs érdemi jelentősége, az előzetes fogvatartásban töltött idő sem releváns, és azt az időmúlás sem befolyásolhatja lényegesen.

Ezért álláspontja szerint a középmértéket megközelítő tartamú szabadságvesztés kiszabása indokolt a terhelttel szemben.

Emellett a bűnügyi költségre vonatkozó ítéleti rendelkezés megváltoztatását is indítványozta, mivel szerinte a vádlottnak a hatályon kívül helyezést megelőző eljárásban felmerült bűnügyi költség alóli teljes mentesítése indokolatlan volt.

A vádlott fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy nála a kérdéses pisztoly és a lőszerek csak néhány órát voltak, azoknak a tartós birtoklása nem állt szándékában, azokat csak a testvére érdekében rejtette el és rövid időn belül meg is szabadult tőlük, azokat vízbe dobta, így a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettét törvénysértően állapította meg a terhére az ítélőtábla.

Emellett indokolatlannak és méltánytalannak ítélte meg az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezését, hivatkozva az előzetes letartóztatásban töltött hosszú időre, testvére halálára, megromlott egészségi állapotára és arra, hogy gyermekét egyedül neveli.

A Legfőbb Ügyészség az ügyészi fellebbezést a súlyosításra és a bűnügyi költségre vonatkozó részében fenntartva a kiszabott büntetés súlyosítására és a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés megváltoztatására tett indítványt (BF.376/2012.).

Az ügyészi fellebbezésre, illetve a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételeiben a vádlott védője sérelmezte, hogy a főügyészség súlyosító körülményként indítványozta értékelni annak a bűncselekménynek a kiemelt tárgyi súlyát, amelyhez a védence bűnpártoló cselekménye kapcsolódott, továbbá a lőfegyverrel, lőszerrel kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottságát, miután álláspontja szerint az alapcselekmény tárgyi súlya a bűnpártolás minősített esetként történt szabályozásában már értékelést nyert, a lőfegyverrel, lőszerrel kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottságát pedig semmilyen adat nem támasztja alá. Vitatta azt az ügyészi álláspontot is - a Kúria BKv 56. számú véleményre utalva -, hogy az előzetes letartóztatásban töltött, illetve a cselekmények elkövetése óta eltelt időnek nincs enyhítő hatása, illetve nem bír jelentőséggel a vádlott családi és egészségi állapota, testvére öngyilkossága, ugyanakkor álláspontja szerint enyhítőként kell figyelembe venni azt is, hogy a vádlott méltányolható indokból - testvére védelmében - követett el bűncselekményt. Megalapozatlannak találta a bűnügyi költségre vonatkozó indítványt is.

Ezért arra tett indítványt, hogy amennyiben a Kúria nem tartja alaposnak a vádlott felmentésre irányuló fellebbezését, hagyja helyben a másodfokú ítéletet.