A Kúria Kfv.37414/2013/8. számú precedensképes határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bek.] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella

A határozat elvi tartalma:

A versenyfelügyeleti bírság arányosságát vitató, de a bírság maximum túllépését nem állító kereset elbírálásához nem a bírság maximumából kiindulva, azt mintegy viszonyítási alapnak tekintve kell a mérlegelést vizsgálni.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.32102/2011/8., Fővárosi Törvényszék Kf.649905/2013/3., *Kúria Kfv.37414/2013/8.*, 1/2024. (I. 9.) AB határozat

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.414/2013/8.szám

A Kúria a Csömör Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csömör Magdolna ügyvéd, cím1, postacím: cím2) és a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda (cím3) által képviselt felperes (cím4) felperesnek a dr. Hargita Árpád és dr. Bitai Zsófia jogtanácsosok által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) alperes ellen versenyügyben a Fővárosi Törvényszéken 5.K.32.102/2011. számon megindított és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság által a 2013. március 27-én kelt 2.Kf.649.905/2013/3. számú ítélettel befejezett perben, a jogerős ítélet ellen az alperes által 18. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.905/2013/3. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Törvényszék - mint elsőfokú bíróság - 5.K.32.102/2011/8. számú ítéletének hatályon kívül helyező rendelkezését hatályon kívül helyezi és a bírság tekintetében az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 80.000-80.000 (nyolcvanezer-nyolcvanezer) forintban állapítja meg.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes a 2006. december 5-én kelt Vj-69/2005/58. számú határozatában megállapította, hogy a felperes jogelődje visszaélt a gazdasági erőfölényével azáltal, hogy hálózatában 2002. július 24. és 2006. április 30. között indokolatlanul korlátozta közvetítő szolgáltató választását a hangszolgáltatások piacán, ezért a felperesi jogelődöt 150 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A felperesi jogelőd által indított perben a Fővárosi Bíróság 2007. december 4-én kelt - és a Fővárosi Ítélőtábla 2008. november 12-én kelt 2.Kf.27.134/2008/8. számú ítéletével helybenhagyott - 16.K.30.752/2007/9. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta a tényállás kellő mértékben történő tisztázását.

Az alperes a megismételt eljárást - a beolvadással történő jogutódlásra figyelemmel - a felperessel szemben folytatta le és a 2011. március 10-én kelt Vj-121-030/2009. számú határozatával megállapította, hogy a felperes jogelődje 2002. július 24.-2006. április 30. között szolgáltatási területén a kiskereskedelmi lakossági vezetékes (helyhez kötött) telefon hívásszolgáltatási és telefon hozzáférési piacokon meglevő gazdasági erőfölényével visszaélve az új versenytársak piacra lépését indokolatlanul akadályozva, illetve a már piacon lévő versenytárs számára indokolatlanul hátrányos helyzetet teremtve korlátozta fogyasztói számára a közvetítő szolgáltató választást, ezért a felperest 200 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A jogsértést megállapító tények értékelésén túl az alperesi határozat 85.-94. pontja foglalkozott a bírság kiszabásával, a bírság kiszabásánál értékelt körülményekkel.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának megváltoztatása iránt. Keresetében mind a jogalapot, mind az összegszerűséget támadta és kérte a bírság jelentős mértékű mérséklését. Az összegszerűség körében kifejtett álláspontja szerint a bírságot nem egyediesítve és nem a generális prevenció körében mérlegelendő szempontok szerint szabta ki az alperes. Nem vette figyelembe, hogy a generális prevenció célja okafogyottá vált, mert az eltelt években olyan díjcsomagokat szolgáltat, amelyek díjai lebeszélhető forgalmi értéket tartalmaznak, a távközlési szektort terhelő külön adó miatt ez a szolgáltatástípus a profitábilitását elvesztette. Enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy a fogyasztóknak okozott hátrány mértéke nem nyert megállapítást, a hatályos szektorális szabályozásból levezethető és jogszerű volt a jogelőd magatartása, aki az előzményi eljárás megindulását megelőzően a kifogásolt állapotot meg is szüntette. A jogsértés elkövetése óta hosszú idő telt el, az időmúlás nem róható fel a felperesnek. A jogutódként vétlen fél az eljárásban, jogkövető piaci magatartást tanúsít. Hivatkozott továbbá arra, hogy a súlyosító körülmények hiányoznak, így nem állapítható meg a marasztalást követő ismételt jogsértés; nem volt korábbi versenyfelügyeleti eljárás, amelyet megszüntettek volna; a jogsértés elkövetésére nem más versenyfelügyeleti eljárás alatt került sor; az előny mértéke tévesen került megállapításra. Hivatkozott arra is, hogy az előzményi eljárásban a vizsgált időszakot az alperes három részre osztotta. Az első időszakban a bírság alapja - a korábbi határozat szerint - 3.514 millió forint volt. Ezt a bírságalapot csökkenteni kellett volna a 2. számú díjcsomag forgalmi díjbevételével, így a bírság alapja legfeljebb 2.595 millió forint lehetett volna. Sérelmezte, hogy a megismételt eljárásban - a hírközlési hatósági eljárás megszüntetése miatt - egy további időszak is értékelésre került és erre az időszakra az alperes aránytalanul magasabb összeget, 50 millió forintos bírságot szabott ki. Ezzel az előzményi eljárásban kiszabott bírságot egyharmadával megnövelte, amely túlzott mértékű, nem áll arányban sem a generális, sem az egyedi prevenciós célokkal, azok eléréséhez nem feltétlenül szükséges. Továbbá - álláspontja szerint - a feltárt enyhítő körülmények olyan mértékűek, hogy a súlyosító körülmények hatását semlegesítik.