BH 2019.5.143 A felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő anyagi jogi határidő, számítására ezért az 1952. évi III. tv. (rPp.) rendelkezései nem irányadóak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek., 37. §, 46. § (5) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 8:3. § (1) és (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az adós felszámolását a bíróság a Cégközlönyben 2016. április 25-én közzétett végzésével indította meg, felszámolóként az A. Kft. került kirendelésre.

[2] B. Gy. 2016. október 24-én adta postára ajánlott küldeményként hitelezőiigény-bejelentését, melyben ki nem fizetett munkabérigényét 3 600 000 Ft-ban jelölte meg. A felszámoló az igényt nem vette nyilvántartásba.

Kifogás, a felszámoló ellenkérelme

[3] B. Gy. kifogást nyújtott be a bírósághoz a felszámolóval szemben. Állította, hogy törvényes határidőben adta postára hitelezőiigény-bejelentését, melyre érdemi választ nem kapott. Kérte, hogy kötelezze a bíróság a felszámolót a hitelezői igény nyilvántartásba vételére és jövedelemigazolás kiadására.

[4] A felszámoló érdemi ellenkérelmében a kifogás elutasítását kérte. Állította, hogy a hitelezőiigény-bejelentést B. Gy. a 180 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. A jogvesztő határidő ugyanis 2016. október 22-én lejárt, a hitelezői igényt viszont csak 2016. október 24-én adták postára. A felszámolónak a 180 napos jogvesztő határidőn túl bejelentett követeléseket nem kell nyilvántartásba vennie vagy a bíróság elé terjesztenie.

Az első- és másodfokú határozat

[5] Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a bejelentett 3 600 000 Ft követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, melyet B. Gy.-nek a jogvesztő határidőn belül be kellett volna jelentenie, erre azonban nem került sor.

[6] A kifogást előterjesztő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, és kötelezte a felszámolót, hogy 15 napon belül adjon ki a kifogásoló részére igazolást a 2016. évben levont adóelőlegről az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint, a kifogást ezt meghaladóan tekintette elutasítottnak.

[7] A határozat indokolásában hangsúlyozta, hogy a 180 napos igénybejelentési határidő anyagi jogi, azon belül jogvesztő határidőnek minősül. Az anyagi jogi határidők számítása során pedig a csak a perbeli cselekményekre irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 105. § (4) bekezdése nem alkalmazható. A hitelező jogvesztése a jelen esetben 2016. október 24-én bekövetkezett, helyesen járt el ezért a felszámoló, amikor a hitelezői igény nyilvántartásba vételét elutasította.

Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem

[8] A kifogást előterjesztő felülvizsgálati kérelmében - tartalmilag - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú végzés megváltoztatását és a felszámolónak a hitelezői igény nyilvántartásba vételére kötelezését kérte. Álláspontja szerint az igénybejelentési határidő eljárásjogi jellegű az rPp. 105. § (4) bekezdése értelmében, ezért a határidő utolsó napján postára adott hitelezőiigény-bejelentés határidőben érkezettnek minősül. A 180 napos határidő utolsó napja, 2016. október 22. munkaszüneti napra esett, ezért a következő első munkanapon, 2016. október 24-én ajánlott küldeményként még jogszerűen postára adhatta hitelezői igényét.

[9] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 275. § (2) bekezdése alapján, és azt nem találta jogszabálysértőnek.

[11] A felülvizsgálati eljárásban nem volt vitás, hogy a kifogást előterjesztő igénye a felszámolást megelőzően keletkezett az adóssal szemben, ezért azt az igényérvényesítés érdekében be kellett jelentenie a felszámolónak. A felszámolás kezdő időpontjától ugyanis a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést a Cstv. 38. § (3) bekezdése szerint csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az igényérvényesítés pedig a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjából, 37. § (1) és (2) bekezdéséből, valamint 46. § (5) bekezdéséből következően - az itt nem irányadó esetek kivételével - hitelezőiigény-bejelentéssel történik.

[12] A hitelezői igények bejelentésének határidejét a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napban határozza meg. A felszámolónak a Cstv. 37. § (1) bekezdése értelmében a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell vennie, ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban - az egyezségkötést kivéve - csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása a Cstv. 37. § (3) bekezdése szerint jogvesztéssel jár.

[13] Mivel a hitelezőiigény-bejelentés a követelés, a hitelezőt megillető alanyi jog érvényesítését jelenti, az igénybejelentési határidő - a jogintézmény természeténél fogva - anyagi jogi határidőnek minősül.

[14] Kétségtelen, hogy a Cstv. 6. § (3) bekezdése a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazni rendeli az rPp. szabályait, ez a rendelkezés azonban csak az eljárási kérdésekre, tehát alapvetően a felszámolási eljárásnak a bíróság előtti szakaszára vonatkozik.

[15] A hitelezőiigény-bejelentési határidő számítása során ezért az rPp. szabályai nem alkalmazhatóak. E vonatkozásban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:3. §-át kell alapul venni. E szabály az rPp. 105. § (4) bekezdéséhez hasonló rendelkezést nem tartalmaz. A hitelezőiigény-bejelentésnek ezért legkésőbb a 180 napos igénybe­jelentési határidő lejártáig meg kell érkeznie a felszámolóhoz. A határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta.

[16] Az adott esetben a kifogást előterjesztő számára nyitva álló hitelezőiigény-bejelentési határidő utolsó napja a Ptk. 8:3. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel 2016. október 24. volt. Az igénybejelentés eddig az időpontig nem vitásan nem érkezett meg a felszámolóhoz. A kifogást előterjesztőnek az adóssal szembeni követelése (alanyi joga) ezért a Cstv. 37. § (3) bekezdése értelmében megszűnt, a továbbiakban nem érvényesíthető.

[17] Az ügyben eljárt bíróságok ezért jogszabálysértés nélkül rendelkeztek a kifogás e részének elutasításáról.

[18] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Gfv. VII. 30.201/2018.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke