62002TJ0011[1]

Az Elsőfokú Bíróság (egyesbíró) 2004. december 16-i ítélete. Spyridon de Athanassios Pappas kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Tisztviselők. T-11/02. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (egyesbíró)

2004. december 16.

T-11/02. sz. ügy

Spyridon de Athanassios Pappas

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Tisztviselők - Nyugdíjazás - A személyzeti szabályzat 50. cikke alapján járó havi juttatás - A juttatás kiszámításánál figyelembe vett szolgálat - A Közösségeknél történt szolgálatba lépést megelőző állások - A nyugdíjjogosultságok átvitele"

Teljes szöveg francia nyelven II - 0000

Tárgy: A felperesnek a személyzeti szabályzat 50. cikke alapján a szolgálat érdekében történő nyugdíjazása következtében járó havi juttatás időtartamát megállapító bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló kérelem tárgyában előterjesztett kereset.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja. Mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

Összefoglaló

1. Közösségi jog - Értelmezés - A kifejezések szövegkörnyezetének és szokásos jelentésének figyelembevétele - Az egységes értelmezés szükségessége - A különböző nyelvi változatok figyelembevétele

2. Tisztviselők - Szolgálati érdekből történő nyugdíjazás - A személyzeti szabályzat 50. cikkében meghatározott juttatás kiszámítása - Csak az intézményeknél teljesített szolgálati évek figyelembevétele

(Személyzeti szabályzat, 50. cikk; IV. melléklet, egyetlen cikk)

1. Azon kifejezések jelentését és jelentéskörét, amelyekkel kapcsolatban a közösségi jog semmilyen meghatározást nem ad, a köznyelvben elfogadott szokásos jelentésüknek megfelelően és azon általános szövegkörnyezetre figyelemmel kell meghatározni, amelyben használják őket.

Egyébként a közösségi jog egységes értelmezésének szükségessége kizárja azt, hogy kétség esetén valamely rendelkezés szövegét mindentől függetlenül vegyék figyelembe, éppen ellenkezőleg: megköveteli, hogy a szöveget a többi hivatalos nyelven elkészített változatok alapján értelmezzék és alkalmazzák.

(lásd a 32. és 34. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 9/79. sz. Koschniske-ügyben 1979. július 12-én hozott ítéletének (EBHT 1979., 2717. o.) 6. pontja; a Bíróság 349/85. sz., Dánia kontra Bizottság ügyben 1988. január 27-én hozott ítéletének (EBHT 1988., 169. o.) 9. pontja; a Bíróság C-164/98. P. sz., DIR International Film és társai kontra Bizottság ügyben 2000. január 27-én hozott ítéletének (EBHT 2000., 447. o.) 26. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-68/97. sz., Neumann és Neumann-Schölles kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 29-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1999., I-A-193. és II-1005. o.) 79. és 80. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-80/97. sz., Starway kontra Tanács ügyben 2000. szeptember 26-án hozott ítéletének (EBHT 2000., II-3099. o.) 81. pontja.

2. A személyzeti szabályzat 50. cikkének értelmében az A 1-es vagy az A 2-es besorolási fokozatba tartozó, a szolgálat érdekében a kinevezésre jogosult hatóság határozatával nyugdíjazott tisztviselő a személyzeti szabályzat IV. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelően kiszámított juttatásban részesül. A IV. melléklet egyetlen cikkének (3) bekezdése szerint azt az időtartamot, amelyre a tisztviselő a személyzeti szabályzat 50. cikkében meghatározott juttatást kapja, a tisztviselő szolgálati idejének és az életkorához tartozó megfelelő százalékértéknek a szorzatával kell meghatározni.

A személyzeti szabályzat IV. mellékletének egyetlen cikkében foglalt "szolgálati időnek" mind a nyelvtani értelmezésére, mind a személyzeti szabályzat 50. cikkében meghatározott juttatás céljára figyelemmel, valamint az intézmények keretén belül teljesített szolgálat és az említett kiegészítő juttatás közötti kapcsolatra tekintettel a személyzeti szabályzat 50. cikkében meghatározott juttatás kiszámításakor kizárólag az intézmények keretén belül teljesített szolgálati éveket lehet figyelembe venni.

E juttatás célja ugyanis az, hogy ellensúlyozza a kinevezésre jogosult hatóság diszkrecionális jogkörébe tartozó nyugdíjazásról szóló határozatot, és hogy - a volt tisztviselő pénzügyi érdekeinek védelmét célzó, meghatározott időtartamra szóló havi juttatás nyújtása révén - biztosítsa a Közösségek volt tisztviselőjének a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését. Mivel ez az előny elválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz a szolgálathoz, amelyet az érintett közösségi tisztviselőként az intézmények részére teljesített, az említett juttatásnak arányban kell állnia az érintett tisztviselőnek a Közösségek keretén belül teljesített szakmai pályafutásával.

Mindezeken túlmenően, minthogy a pénzügyi szolgáltatásokra való jogosultságokat megteremtő határozatokat szigorúan kell értelmezni, nem vitatott, hogy - figyelembe véve egyrészt azt a tényt, hogy a személyzeti szabályzat 50. cikke alkalmazását illetően a szabályzaton belül semmiféle utalás nincs a közösségi intézményeknél történt szolgálatba lépést megelőző szolgálati évekre, másrészt az említett cikkben meghatározott rendszer önálló természetét - a jogalkotó akarata az volt, hogy kizárólag az intézmények keretén belül teljesített szolgálati éveket lehessen figyelembe venni a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás következtében járó kiegészítő juttatás összegének kiszámításakor.

(lásd a 30., 38., 40., 53. és 54. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-221/02. sz., Lebedef és társai kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 18-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2003., I-A-211. és II-1037. o.) 38. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.