32002D0682[1]
A Tanács határozata (2002. július 22.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról
A Tanács határozata
(2002. július 22.)
a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról
(2002/682/EK, Euratom)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdése első albekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 121. cikke (3) bekezdésére,
mivel a Tanács eljárási szabályzatát kell alkalmazni a Tanácsra az Európai Unióról szóló szerződés V. és VI. címe terén annak 28. cikke (1) bekezdésének és 41. cikke (1) bekezdésének megfelelően,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
Egyetlen cikk
A Tanács 2000. június 5-i eljárási szabályzata (2000/396/EK, ESZAK, Euratom) [1] helyébe a következő rendelkezések lépnek, amelyek 2002. július 23-án lépnek hatályba:"
A Tanács Eljárási Szabályzata
1. cikk
Az ülések összehívása és helyszíne
(1) A Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérésére a Tanács elnöke hívja össze [2] Ez a bekezdés megegyezik az EK-Szerződés 204. cikkével..
(2) Az elnökség hét hónappal a hivatalba lépése előtt, adott esetben az előző és a következő elnökséggel egyeztetve tudatja azokat az általa a Tanács számára előirányzott időpontokat, amikor a Tanácsnak jogalkotói munkájának elvégzése vagy működési határozatainak meghozatala céljából ülést kell tartania.
(3) A Tanács székhelye Brüsszel. Április, június és október hónapban a Tanács üléseit Luxembourgban tartja [2].
Kivételes körülmények között és kellően indokolt esetekben a Tanács vagy az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) egyhangúlag határozhat úgy, hogy a Tanács ülését máshol tartják meg.
2. cikk
A Tanács összetétele, az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának szerepe és a munka tervezése
(1) A Tanács - a tárgyalt ügyek függvényében - különböző összetételekben tarthat ülést. A Tanács az "Általános Ügyek és Külkapcsolatok" összetételben (a továbbiakban: Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa) a (2) bekezdés a) pontjában említett ülés keretében megállapítja ezeknek az összetételeknek a jegyzékét, amelyet az I. melléklet tartalmaz.
(2) Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa a következő két fő tevékenységet látja el, amelyek vonatkozásában más-más napirenddel és esetlegesen különböző időpontokban külön üléseket tart, amelyeken a következőkkel foglalkozik:
a) az Európai Tanács üléseinek előkészítése és az üléseket követő tevékenységek elvégzése, ideértve valamennyi előkészítő munka szükséges koordinációját, a politikák átfogó koordinációját, az intézményi és igazgatási kérdéseket, a több uniós politikát érintő horizontális kérdéseket, valamint az Európai Tanács által rábízott minden más kérdést, figyelembe véve a gazdasági és monetáris unió működési szabályait;
b) az Unió külső fellépésének egésze, azaz a közös kül- és biztonságpolitika, az európai biztonság- és védelmi politika, a külkereskedelem, a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás.
(3) Az Európai Tanács üléseinek előkészítése céljából a (2) bekezdés a) pontjában említett ülés keretében az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa:
a) az elnökség javaslata alapján, legalább négy héttel az Európai Tanács ülését megelőzően, magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetet készít;
b) az Európai Tanács ülését megelőző napon egy utolsó előkészítő ülést tart, és elfogadja a napirendet.
Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más összetételei által nyújtott hozzájárulásokat a (2) bekezdés a) pontjában említett ülés keretében ülésező Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának kell továbbítani, legkésőbb két héttel az Európai Tanács ülése előtt.
Kényszerítő és előre nem látható - például az aktuális nemzetközi eseményekkel összefüggésben álló - okok kivételével a b) pontban említett utolsó előkészítő ülés és az Európai Tanács ülése között a Tanács más összetétele vagy más tanácsi előkészítő bizottság nem ülhet össze.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett ülés keretében ülésező Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa elfogadásra ajánl az Európai Tanácsnak egy, a következő három évre szóló, többéves stratégiai programot, amely az érintett elnökségeknek a Bizottsággal konzultálva elkészített közös javaslatán alapul.
(5) A többéves stratégiai program alapján és a megfelelő konzultációkat követően a következő év két soros elnöksége közösen nyújtja be a Tanács következő évi tevékenységére vonatkozó éves működési program tervezetét. Ezt a programtervezetet minden évben decemberben kell benyújtani az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának. Ez a programtervezet figyelembe veszi, többek között, a Bizottság kezdeményezésére az év politikai prioritásairól folytatott párbeszédből eredő vonatkozó pontokat is. A két érintett elnökség a (2) bekezdés a) pontjában említett ülés keretében ülésező Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsában folytatott tanácskozások alapján véglegesíti ezt a programot.
(6) Az új elnökség megállapítja a következő féléves időszakra ütemezett tanácsi ülések ideiglenes indikatív napirendjét, bemutatva a tervezett jogalkotási munkát és működési határozatokat. Ezeket az indikatív ideiglenes napirendeket legkésőbb egy héttel a hivatalba lépése előtt, az éves működési program alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően kell megállapítani. Amennyiben szükséges, a korábban tervezettek mellett külön tanácsi üléseket lehet betervezni.
Az érintett elnökség a Bizottsággal és a következő elnökséggel folytatott konzultációt követően, legkésőbb egy héttel a hivatalba lépése előtt megfelelő indikatív ideiglenes napirendet állapít meg az első bekezdésben említettet követő féléves időszakra ütemezett tanácsi ülésekre.
Amennyiben a féléves időszak során az arra az időszakra tervezett ülések egyikéről bebizonyosodik, hogy megtartása már nem indokolt, az elnökség azt nem hívja össze.
[3]
Napirend
(1) Figyelembe véve a Tanács éves programját, az elnök minden ülésre vonatkozóan összeállítja az ideiglenes napirendet. Ezt legalább 14 nappal az ülés kezdete előtt megküldik a Tanács többi tagjának, valamint a Bizottságnak.
(2) Az ideiglenes napirend azokat a pontokat tartalmazza, amelyek napirendre tűzésére a Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól legalább 16 nappal az ülés kezdete előtt kérelem érkezett a Főtitkársághoz, adott esetben a vonatkozó dokumentumokkal együtt. Az ideiglenes napirend csillaggal jelöli továbbá azokat a pontokat, amelyekről az elnökség, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság szavazást kérhet. Ilyen megjelölést akkor lehet alkalmazni, ha a szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.
(3) Jogalkotási javaslattal vagy az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadandó intézkedésre vonatkozó javaslattal kapcsolatos pontot nem vesznek fel az ideiglenes napirendre jogi aktus vagy közös álláspont elfogadására irányuló határozathozatal céljából mindaddig, amíg le nem telt a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 3. pontjában előírt hathetes határidő.
A Tanács egyhangúlag eltérhet a hathetes határidőtől, amennyiben egy napirendi pont felvétele az említett jegyzőkönyv 3. pontja szerinti sürgősség alapján tett kivételnek minősül.
(4) Az ideiglenes napirendre kizárólag azok a pontok vehetők fel, amelyekre vonatkozóan a dokumentumokat legkésőbb a napirend továbbításáig megküldték a Tanács tagjainak és a Bizottságnak.
(5) A Főtitkárság a Tanács tagjaihoz és a Bizottsághoz továbbítja az azon pontok napirendre tűzésére vonatkozó kérelmeket és dokumentumokat, amelyek tekintetében a fent meghatározott határidőket nem tartották be.
Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, és a (2) bekezdés sérelme nélkül, az elnökség leveszi azokat a pontokat az ideiglenes napirendről, amelyek a 7. cikk szerinti jogalkotási tevékenységgel kapcsolatosak, és amelyek vizsgálatát a Coreper a Tanács ülését megelőző hét előtti hét végére nem fejezte be.
(6) Az ideiglenes napirendet A és B részre osztják fel. Az A részbe kerülnek azok a pontok, amelyeknek a Tanács általi jóváhagyása tárgyalás nélkül is lehetséges, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság az ilyen pontok jóváhagyásakor véleményt nyilvánítson, és nyilatkozatait jegyzőkönyvbe vetesse.
(7) A napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Az ideiglenes napirenden nem szereplő pont napirendre tűzése a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli. Az ilyen módon napirendre tűzött pontot szavazásra lehet bocsátani, amennyiben a szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.
(8) Amennyiben azonban egy A részébe tartozó pontra vonatkozó álláspont annak további tárgyalásához vezethet, vagy ha a Tanács egy tagja vagy a Bizottság ezt kérelmezi, ezt a pontot leveszik a napirendről, ha a Tanács másképp nem határoz.
(9) Bármely kérelmet, amely arra irányul, hogy egy pontot az "egyéb ügyek" között tűzzenek napirendre, magyarázó dokumentum kíséretében kell benyújtani.
4. cikk
A Tanács akadályoztatott tagjának képviselete
A szavazati jogok átruházásáról szóló 11. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a Tanács akadályoztatott tagja képviseltetheti magát.
5. cikk
Ülések
(1) A Tanács ülései nem nyilvánosak, kivéve a 8. cikkben említett eseteket.
(2) A Bizottságot meghívják, hogy vegyen részt a Tanács ülésein. Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra azokban az esetekben, amikor az kezdeményezési jogát gyakorolja. A Tanács azonban határozhat úgy, hogy a Bizottság vagy az Európai Központi Bank jelenléte nélkül tanácskozik.
(3) A Tanács és a Bizottság tagjait elkísérhetik az őket segítő tisztviselők. Nevükről és beosztásukról előzetesen tájékoztatják a Főtitkárságot. A Tanács meghatározhatja, hogy a Tanács tagjaival együtt küldöttségenként legfeljebb hány személy lehet jelen egyidejűleg a Tanács üléstermében.
(4) A Tanács üléseire való belépéshez szükség van a Főtitkárság által kiadott belépő felmutatására.
6. cikk
Titoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatása bírósági eljárás során
(1) A 8. és 9. cikk, valamint a nyilvánosságnak a dokumentumokhoz történő hozzáférésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanács tanácskozásaira a titoktartás kötelezettsége vonatkozik, amennyiben a Tanács másképp nem határoz.
(2) A Tanács vagy a Coreper a bírósági eljárás során történő bemutatás céljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését a Tanács olyan dokumentumairól, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra a dokumentumokhoz történő nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
7. cikk
A Tanács jogalkotási eljárásának esetei
A Tanács az EK-Szerződés 207. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében jogalkotói minőségében jár el, amikor a szerződések vonatkozó rendelkezései alapján rendeletek, irányelvek, kerethatározatok vagy határozatok révén olyan szabályokat fogad el, amelyek jogilag kötelező erejűek a tagállamokban vagy a tagállamokra nézve, kivéve azokat a tanácskozásokat, amelyek belső intézkedések, igazgatási vagy költségvetési intézkedések, intézményközi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintő jogi aktusok vagy nem kötelező erejű jogi aktusok (például következtetések, ajánlások vagy állásfoglalások) elfogadásához vezetnek.
Amennyiben jogalkotási javaslatokat vagy kezdeményezéseket nyújtanak be a Tanácsnak, az tartózkodik olyan jogi aktusok elfogadásától, amelyekről a szerződések nem rendelkeznek, mint például az állásfoglalások vagy a 9. cikkben említettektől eltérő nyilatkozatok.
8. cikk
A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták
(1) A Tanácsnak az EK-Szerződés 251. cikke szerinti együttdöntési eljárás szerint elfogadandó jogi aktusokkal kapcsolatos tanácskozásai az alábbiak szerint nyilvánosak:
a) a Bizottság legfontosabb jogalkotási javaslatainak a Bizottság által történő bemutatása és ezt követően a Tanácsban tartott vita nyilvános. Ezen javaslatok jegyzékét a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett ülés keretében az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa fogadja el minden egyes féléves időszak elején az elnökség ajánlása alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően;
[4].
Ezekben az esetekben a Tanács tanácskozásainak nyilvánosságát úgy valósítják meg, hogy a Tanács üléseit audiovizuális eszközök útján közvetítik, különösen egy, a tanácskozás hallgatására szolgáló teremben. A szavazás eredményét vizuális eszközök útján tüntetik fel.
A Főtitkárság lehetőség szerint előre tájékoztatja a nyilvánosságot az audiovizuális közvetítések napjáról és körülbelüli időpontjáról, és megtesz minden gyakorlati intézkedést e bekezdés megfelelő végrehajtásának biztosítására.
(2) A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett ülés keretében az Általános Ügyek és a Külkapcsolatok Tanácsa minden évben nyilvános vitát tart a Tanács éves működési programjának és adott esetben a Bizottság éves munkaprogramjának irányairól. Ezt az éves politikai vitát audiovizuális eszközökkel közvetítik a nyilvánosság számára.
(3) A Tanács vagy Coreper minősített többséggel hozott határozata alapján a Tanács legalább egy nyilvános vitát tart az (1) bekezdésben említetteken kívüli, fontos új jogalkotási javaslatokról.
A Tanács vagy a Coreper minősített többséggel, eseti alapon határozhat úgy, hogy más nyilvános vitákat is kell tartani az Unió érdekeit érintő fontos kérdésekről.
Az elnökségnek, a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a feladata, hogy az ilyen vitákra témákat vagy speciális tárgyköröket javasoljon.
Ezeket a vitákat audiovizuális eszközökkel közvetítik a nyilvánosság számára.
9. cikk
A szavazások nyilvánossága, a szavazatok indoklása és a jegyzőkönyvek
(1) Azon eseteken túlmenően, amikor a Tanács tanácskozásai a 8. cikk (1) bekezdése szerint nyilvánosak, amennyiben a Tanács a 7. cikk értelmében jogalkotói minőségében jár el, nyilvánosságra kell hozni a szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indoklását, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat, valamint ezen jegyzőkönyvnek a jogalkotási aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait.
Ugyanezen szabály alkalmazandó a következőkre:
a) a szavazások eredménye és a szavazatok indoklása, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatok és ezen jegyzőkönyvnek az EK-Szerződés 251. vagy 252. cikke szerinti közös álláspont elfogadásával kapcsolatos pontjai;
b) a szavazások eredménye és a szavazatoknak a Tanács tagjai vagy az EK-Szerződés 251. cikke által létrehozott egyeztetőbizottságban részt vevő képviselői által adott indoklása, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatok és ezen jegyzőkönyvnek az egyeztetőbizottság ülésével kapcsolatos pontjai;
c) a szavazások eredménye és a szavazatok indoklása, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatok és ezen jegyzőkönyvnek azok a pontjai, amelyek valamely egyezménynek az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján a Tanács által történő létrehozásával kapcsolatosak.
(2) A szavazások eredményét nyilvánosságra kell hozni továbbá:
a) amikor a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés V. címe szerint jár el, a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangú határozat alapján;
b) amikor a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe értelmében közös álláspontot fogad el, a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangú határozat alapján;
c) egyéb esetekben a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján.
Amikor a Tanács szavazásának eredményét az a), b) és c) pontnak megfelelően nyilvánosságra hozzák, a Tanács érintett tagjainak kérelmére nyilvánosságra kell hozni a szavazáskor adott indoklást is, figyelembe véve ezt az eljárási szabályzatot, a jogbiztonságot és a Tanács érdekeit.
A Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és ezen jegyzőkönyvnek az a), b) és c) pontban említett jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján hozzák nyilvánosságra.
(3) Nem hozzák nyilvánosságra a szavazások eredményét olyan tanácskozások esetében, amelyek próbaszavazáshoz vagy előkészítő jellegű jogi aktusok elfogadásához vezetnek.
10. cikk
Nyilvános hozzáférés a Tanács dokumentumaihoz
A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó különleges rendelkezéseket a II. melléklet tartalmazza.
11. cikk
A szavazásra vonatkozó rendelkezések és a határozatképesség
(1) A Tanács az elnökének a kezdeményezésére szavaz.
Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell kezdenie a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a kezdeményezésére, feltéve, hogy a Tanács tagjainak többsége így határoz.
(2) A Tanács tagjai a tagállamoknak az EK-Szerződés 203. cikke szerint megállapított sorrendjében szavaznak azzal a taggal kezdve, aki az említett sorrend szerint az elnökséget betöltő tag után következik.
(3) Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat [5].
(4) A Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha a Tanácsban a szerződések értelmében szavazásra jogosult tagok többsége jelen van. Amikor szavazásra kerül sor, az elnök a Főtitkárság segítségével ellenőrzi a határozatképesség meglétét.
[6]
Írásbeli eljárás
(1) A Tanács sürgős ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben a Tanács vagy a Coreper egyhangúlag ilyen eljárás alkalmazásáról határoz. Az elnök kivételes körülmények között szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását; ilyen esetekben az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha a Tanács valamennyi tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.
(2) Az írásbeli eljárás alkalmazásához a Bizottság beleegyezése szükséges, amennyiben az írásbeli szavazás olyan tárgyra vonatkozik, amelyet a Bizottság terjesztett a Tanács elé.
(3) A Főtitkárság havonta összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusok jegyzékét.
[7].
(5) A Főtitkárság állapítja meg, hogy az írásbeli eljárás lezárult.
13. cikk
Jegyzőkönyv
(1) Minden ülésről jegyzőkönyvet készítenek, majd azt, jóváhagyását követően, a főtitkár/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője (a továbbiakban: főtitkár) vagy a főtitkárhelyettes írja alá. Aláírási jogukat átruházhatják a főtitkárság főigazgatóira.
A jegyzőkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében főszabályként a következőket kell feltüntetni:
- a Tanácsnak benyújtott dokumentumok,
- a Tanács által meghozott határozatok vagy kialakított következtetések,
- a Tanács nyilatkozatai és azok a nyilatkozatok, amelyek jegyzőkönyvbe vételét a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérte.
(2) A jegyzőkönyv tervezetét a Főtitkárság állítja össze 15 napon belül, majd jóváhagyásra benyújtja a Tanácsnak vagy a Corepernek.
(3) Az ilyen jóváhagyást megelőzően a Tanács bármely tagja vagy a Bizottság kérheti, hogy a jegyzőkönyvben valamely napirendi pontot részletesebben ismertessenek. Ilyen kérelmeket a Corepernél lehet előterjeszteni.
14. cikk
Tanácskozások és határozatok a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban előírt nyelveken összeállított dokumentumok és tervezetek alapján
(1) Amennyiben a Tanács sürgősségi alapon egyhangúlag másképp nem határoz, a Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott nyelveken összeállított dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot.
(2) A Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1) bekezdésben említett nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nem készítették el.
15. cikk
Jogi aktusok aláírása
A Tanács által, valamint az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott jogi aktusok szövegét az elfogadásuk időpontjában hivatalban lévő elnök és a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes írja alá. A főtitkár és a főtitkárhelyettes átruházhatja aláírási jogát a Főtitkárság főigazgatóira.
[8]
A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya
Ennek az eljárási szabályzatnak az alkalmazásában a III. mellékletnek megfelelően kellőképpen figyelembe kell venni azokat az eseteket, amelyekben a szerződések értelmében a Tanács egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban.
17. cikk
A jogi aktusok közzététele a Hivatalos Lapban
(1) A főtitkár vagy a főtitkárhelyettes intézkedik a következők közzétételéről a Hivatalos Lapban:
a) az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett jogi aktusok;
b) az Euratom-Szerződés 163. cikkének első bekezdésében említett jogi aktusok;
c) Az EK-Szerződés 251. és 252. cikkében említett eljárások szerint a Tanács által elfogadott közös álláspontok, indoklásukkal együtt;
d) az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett kerethatározatok és határozatok;
e) a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően létrehozott egyezmények.
Az ilyen egyezmények hatálybalépését közlik a Hivatalos Lapban;
f) a tagállamok között az EK-Szerződés 293. cikke alapján aláírt egyezmények.
Az ilyen egyezmények hatálybalépését közlik a Hivatalos Lapban;
g) a Közösség által kötött nemzetközi megállapodások.
Az ilyen megállapodások hatálybalépését közlik a Hivatalos Lapban;
h) az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodások, amennyiben a Tanács nem határoz másként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [9] 4. és 9. cikke alapján.
Az ilyen megállapodások hatálybalépését közlik a Hivatalos Lapban.
(2) Amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképp nem határoz, a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes intézkedik a következők közzétételéről a Hivatalos Lapban:
a) valamely tagállam által az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanács elé terjesztett kezdeményezések;
b) valamely tagállam által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács elé terjesztett kezdeményezések;
c) az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok;
d) az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említettektől eltérő irányelvek, az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésében említettektől eltérő határozatok, továbbá ajánlások és vélemények.
(3) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon egyhangúlag határoz arról, hogy a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes intézkedjen-e az Európai Unióról szóló szerződés 12. cikkében említett közös stratégiák, együttes fellépések és közös álláspontok közzétételéről a Hivatalos Lapban.
(4) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon és az alap-jogiaktus esetleges közzétételének figyelembevételével határoz arról, hogy a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes intézkedjen-e a következők közzétételéről a Hivatalos Lapban:
a) az Európai Unióról szóló szerződés 12. cikkében említett együttes fellépéseket végrehajtó intézkedések;
b) az Európai Unióról szóló szerződés 23. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében előírtak szerint közös stratégia alapján elfogadott együttes fellépések, közös álláspontok vagy bármilyen más határozat;
c) az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett határozatokat végrehajtó intézkedések, továbbá a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően kidolgozott egyezményeket végrehajtó intézkedések.
d) a Tanács egyéb jogi aktusai, mint a sui generis határozatok vagy az állásfoglalások.
(5) Amennyiben a Közösségek és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet közötti megállapodás egy döntéshozatali jogkörrel rendelkező szervet hoz létre, a Tanács határoz az ilyen megállapodás megkötésekor, hogy az adott szerv által meghozandó határozatokat kihirdessék-e a Hivatalos Lapban.
18. cikk
Értesítés a jogi aktusokról
(1) Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említettektől eltérő irányelvekről és az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésében említettektől eltérő határozatokról a főtitkár, a főtitkárhelyettes vagy a nevükben eljáró főigazgató értesíti azok címzettjeit.
(2) A főtitkár, a főtitkárhelyettes vagy a nevükben eljáró főigazgató a következő jogi aktusokról értesíti azok címzettjeit, amennyiben azokat nem hirdetik ki a Hivatalos Lapban:
a) ajánlások;
b) az Európai Unióról szóló szerződés 12. cikkében említett közös stratégiák, együttes fellépések és közös álláspontok;
c) az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok;
d) az Európai Unióról szóló szerződés 12. és 34. cikke alapján elfogadott jogi aktusokat végrehajtó intézkedések.
(3) A főtitkár, a főtitkárhelyettes vagy a nevükben eljáró főigazgató hiteles másolatokat küld a tagállamok kormányainak és a Bizottságnak az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említettektől eltérő tanácsi irányelvekről, valamint a Tanács határozatairól és ajánlásairól.
19. cikk [10]
A Coreper, a bizottságok és munkacsoportok
[11] biztosítja az Unió politikáinak és fellépésének koherenciáját, továbbá ügyel arra, hogy a következő elveket és szabályokat betartsák:
a) a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusok megindoklásának elvei;
b) az Unió intézményeinek és szerveinek hatáskörét meghatározó szabályok;
c) költségvetési rendelkezések;
d) az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok.
(2) A Coreper, amennyiben másképp nem határoz, előzetesen megvizsgálja a Tanács ülésének minden napirendi pontját. A Coreper mindent megtesz annak érdekében, hogy a saját szintjén megállapodást érjen el, amelyet elfogadás céljából a Tanács elé terjeszthet. Biztosítja, hogy az ügyeket megfelelő módon terjesszék a Tanács elé, és adott esetben iránymutatásokat ad, választási lehetőségeket vagy megoldási javaslatokat mutat be. Sürgős esetben a Tanács egyhangúlag határozhat úgy, hogy az adott ügyről előzetes vizsgálat nélkül tanácskozik.
(3) A Coreper által vagy jóváhagyásával bizottságokat vagy munkacsoportokat lehet létrehozni bizonyos előre meghatározott előkészítő munkálatok vagy tanulmányok elvégzése céljából.
Az előkészítő szervek jegyzékét a Főtitkárság frissíti és hirdeti ki. A Tanács előkészítő szerveiként kizárólag az e jegyzékben szereplő bizottságok és munkacsoportok ülésezhetnek.
(4) A Coreper elnöke a napirendi pontok függvényében a Tanács elnökségét betöltő tagállamnak az állandó képviselője vagy állandó képviselőjének helyettese. Amennyiben a Tanács másképp nem határoz, a szerződésekben előírt különböző bizottságokban is ennek a tagállamnak valamely küldöttje elnököl. Ugyanez vonatkozik a (3) bekezdésben említett bizottságokra és munkacsoportokra is, amennyiben a Coreper másképp nem határoz.
(5) A Tanács azon összetételei üléseinek előkészítésénél, amelyek félévente egyszer az adott félév első felében üléseznek, a Corepertől eltérő bizottságoknak és a munkacsoportoknak az előző félév során tartott ülésein annak a tagállamnak a küldöttje elnököl, amely a Tanács említett ülésein az elnöki posztot betölti.
(6) Amikor valamely üggyel lényegében egy meghatározott féléves időszak során foglalkoznak, az azon időszak alatt az elnökséget betöltő tagállam küldöttje a megelőző féléves időszak során is elnökölhet a bizottságok (a Coreper kivételével) és a munkacsoportok ülésein, amikor erről az ügyről tárgyalnak. Ezen albekezdés gyakorlati végrehajtása a két érintett elnökség közötti megállapodás tárgya.
Az adott pénzügyi évre vonatkozó közösségi költségvetés vizsgálatának egyedi esetében a Tanácsnak a költségvetés vizsgálatával kapcsolatos napirendi pontok előkészítésével foglalkozó előkészítő szervei (a Coreper kivételével) ülésein annak a tagállamnak a küldöttje elnököl, amely az adott pénzügyi évet megelőző év második féléves időszaka során tölti be az elnökséget. Ugyanez vonatkozik, a másik elnökség egyetértésével, a Tanács üléseinek vezetésére, amikor a kérdéses költségvetési tételekről tárgyalnak. Az érintett elnökségek konzultálnak a gyakorlati intézkedésekről.
[12]:
a) a Tanács ülésének Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartására vonatkozó határozat (az 1. cikk (3) bekezdése);
b) a Tanács valamely dokumentuma másolatának vagy kivonatának bírósági eljárásban történő bemutatására vonatkozó engedély (a 6. cikk (2) bekezdése);
c) a Tanácsban történő nyilvános vita megtartására vonatkozó határozat (a 8. cikk (2) bekezdése);
d) a szavazások eredményeinek a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított esetekben történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozat;
e) az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat (a 12. cikk (1) bekezdése);
f) a Tanács jegyzőkönyvének jóváhagyása vagy módosítása (a 13. cikk (2) és (3) bekezdése);
g) arra vonatkozó határozat, hogy közzétegyenek-e valamely szöveget vagy jogi aktust a Hivatalos Lapban (a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése);
h) valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultációra vonatkozó határozat;
i) valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultáció határidejének kitűzésére vagy meghosszabbítására vonatkozó határozat;
j) az EK-Szerződés 251. cikkének (7) bekezdésében említett határidők meghosszabbítására vonatkozó határozat;
k) valamely intézménynek vagy szervnek küldendő levél szövegének jóváhagyása.
20. cikk
Az elnökség és a tanácskozások megfelelő lefolyása
(1) Az elnökség biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását, és ügyel a viták megfelelő lefolyására. Ebből a célból, amennyiben a Tanács másként nem határoz, az ülések során rendelkezésre álló idő legjobb kihasználása érdekében szükséges bármilyen megfelelő intézkedést megtehet, és különösen:
a) korlátozhatja egy adott pont tárgyalására az ülésteremben jelenlévők küldöttségenkénti létszámát, és eldöntheti, hogy engedélyezi-e egy, a tanácskozás hallgatására szolgáló terem megnyitását;
b) megállapíthatja a tárgyalandó pontok sorrendjét, és meghatározhatja azok megvitatásának időtartamát;
c) beoszthatja az egy adott pont megvitatására szánt időt, különösen korlátozhatja a résztvevők beszédidejét, és meghatározhatja sorrendjüket;
d) felkérheti a küldöttségeket, hogy a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozó javaslataikat egy adott időpont előtt írásban nyújtsák be, adott esetben rövid indokolással;
e) felkérheti azokat a küldöttségeket, amelyek egy adott pont, szöveg vagy szövegrész kapcsán teljesen megegyező vagy hasonló állásponttal rendelkeznek, hogy maguk közül válasszanak ki egyet közös álláspontjuknak az ülésen vagy az ülés előtt írásban történő kifejtésére.
(2) A 19. cikk (4)-(6) bekezdésének, valamint hatáskörének és általános politikai felelősségének sérelme nélkül az elnökséget annak a tagállamnak a képviselője segíti, amely legközelebb betölti az elnökséget. Ez utóbbi az elnökség felkérésére és útmutatásai szerint eljárva szükség esetén helyettesíti az elnökséget, és amennyiben szükséges, átvesz tőle bizonyos feladatokat, és biztosítja a Tanács munkájának folyamatosságát.
[14]
A bizottságok és munkacsoportok jelentései
Ezen eljárási szabályzat más rendelkezései ellenére az elnökség úgy szervezi meg a különböző bizottságok és munkacsoportok üléseit, hogy jelentéseik rendelkezésre álljanak az azokat megvizsgáló Coreper-ülések előtt.
Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, az elnökség a következő Coreper-ülésre halasztja azokat a 7. cikk szerinti jogalkotási tevékenységgel kapcsolatos pontokat, amelyek vonatkozásában a bizottság vagy a munkacsoport munkáját legalább öt munkanappal a Coreper-ülés előtt nem fejezte be.
22. cikk
[15]
(1) Annak érdekében, hogy segítse a Tanácsot az általa elfogadott jogi aktusok szövegezése minőségének biztosításában, az 1998. december 22-i intézményközi megállapodás alapján a Jogi Szolgálat feladata, hogy a megfelelő szakaszban ellenőrizze a javaslatok és jogi aktusok tervezetei szövegezésének minőségét, továbbá, hogy szövegezési javaslatokat ajánljon a Tanács és szervei figyelmébe.
A jogalkotási folyamat egésze során azoknak, akik a Tanács munkájának keretében szövegeket nyújtanak be, különös figyelmet kell fordítaniuk a szövegezés minőségére.
23. cikk
A főtitkár és a Főtitkárság
(1) A Tanácsot a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti; a főtitkárt a Főtitkárság működéséért felelős főtitkárhelyettes segíti. A főtitkárt és a főtitkárhelyettest a Tanács nevezi ki egyhangú határozattal.
(2) A Főtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg [16].
A főtitkár és a főtitkárhelyettes a Tanács felügyelete alatt megtesz minden szükséges intézkedést a Főtitkárság zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében.
(3) A Főtitkárságot szorosan és folyamatosan bevonják a Tanács munkájának szervezésébe, koordinálásába és a munka koherenciájának biztosításába, valamint a Tanács éves programjának végrehajtásába. Az elnökség felelőssége és irányítása alatt a Főtitkárság segíti az elnökséget a megoldások keresésében.
Az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseinek megfelelően a főtitkár segíti a Tanácsot és az elnökséget a közös kül- és biztonságpolitikát érintő ügyekben, többek között a különleges képviselők munkájának koordinálásában.
Szükség esetén a főtitkár felkérheti az elnökséget egy bizottság vagy munkacsoport összehívására, különösen a közös kül- és biztonságpolitikát érintő ügyekkel kapcsolatban vagy egy pontnak valamely bizottság vagy munkacsoport napirendjére történő felvételére.
(4) A főtitkár vagy a főtitkárhelyettes nyújtja be a Tanácsnak a Tanács kiadásaira vonatkozó előirányzat-tervezetet, kellő időben annak biztosításához, hogy teljesülhessenek a pénzügyi rendelkezésekben megállapított határidők.
(5) A főtitkár a főtitkárhelyettes támogatásával teljes mértékben felel a költségvetés "II. szakasz - Tanács" részében szereplő előirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelően gazdálkodjanak. Ő rendelkezik a szóban forgó előirányzatok felhasználásáról az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően.
24. cikk
Biztonság
A biztonságra vonatkozó szabályokat a Tanács minősített többséggel fogadja el.
25. cikk
Feladatok a megállapodások és egyezmények letéteményeseként
Amennyiben a Tanács főtitkárát jelölik meg egy, az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkének megfelelően megkötött megállapodás vagy egy, a Közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet között megkötött megállapodás, a tagállamok között megkötött egyezmény vagy az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke alapján létrehozott egyezmény letéteményeseként, az említett megállapodásokat vagy egyezményeket megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Tanács székhelyén helyezik letétbe.
Ilyen esetekben a főtitkár látja el a letéteményes feladatát, és biztosítja azt is, hogy az ilyen megállapodások vagy egyezmények hatálybalépésének időpontját a Hivatalos Lapban közzétegyék.
26. cikk
Képviselet az Európai Parlamentben
A Tanácsot az Európai Parlamentben vagy bizottságaiban az elnökség vagy annak hozzájárulásával a következő elnökség vagy a főtitkár képviselheti. Ezekben a bizottságokban a Tanácsot az elnökség megbízása alapján eljáró főtitkárhelyettes vagy a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik.
A Tanács írásban is közölheti véleményét az Európai Parlamenttel.
27. cikk
A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezések
A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket a IV. melléklet tartalmazza.
28. cikk
A Tanácsnak címzett levelek
A Tanácsnak küldött leveleket az elnöknek kell címezni a Tanács székhelyére, a következő címre:
Az Európai Unió Tanácsa
Rue de la Loi 175
B-1048 Brüsszel
MELLÉKLET
A TANÁCS KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELEINEK JEGYZÉKE
1. Általános Ügyek és Külkapcsolatok [1].
2. Gazdasági és Pénzügyek [2].
3. Bel- és Igazságügy [3].
4. Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem.
5. Versenyképesség (Belső Piac, Ipar és Kutatás) [4].
6. Közlekedés, Távközlés és Energia.
7. Mezőgazdaság és Halászat.
8. Környezetvédelem.
9. Oktatás, Fiatalság és Kultúra [5].
Minden egyes tagállam maga dönti el, hogyan képviselteti magát a Tanácsban az EK-Szerződés 203. cikkének megfelelően.
[6]
Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa esetében e tanácsi összetétel különböző ülésein az egyes kormányokat a saját választásuk szerinti miniszter vagy államtitkár képviseli.
II. MELLÉKLET
A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
Hatály
Bármely természetes vagy jogi személy hozzáférhet a Tanács dokumentumaihoz az 1049/2001/EK rendeletben megállapított alapelvekre, feltételekre és korlátozásokra, valamint az e mellékletben meghatározott különleges rendelkezésekre is figyelemmel.
Harmadik fél dokumentumaival kapcsolatos konzultáció
(1) Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (5) bekezdése és 9. cikke (3) bekezdése alkalmazásának keretében, és amennyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nem lehet nyilvánosságra hozni, konzultálni kell az érintett harmadik féllel, ha:
a) a dokumentum az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott minősített dokumentum;
b) a dokumentum valamely tagállamtól származik, és
- 2001. december 3. előtt nyújtották be a Tanácsnak, vagy
- az érintett tagállam kérte, hogy előzetes hozzájárulása nélkül ne hozzák nyilvánosságra.
(2) Minden egyéb esetben, amikor a Tanács harmadik félnek a birtokában lévő dokumentumához történő hozzáféréssel kapcsolatos kérelmet kap, a Főtitkárság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének alkalmazása keretében konzultál az érintett harmadik féllel, amennyiben nem egyértelmű a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor, hogy azt nyilvánosságra lehet-e hozni vagy sem.
(3) A harmadik féllel írásban (ideértve az e-mailt is) kell konzultálni, és ésszerű határidőt kell adni a válaszadásra, figyelembe véve az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkében megállapított határidőt. Az (1) bekezdésben említett esetekben a harmadik felet arra kell kérni, hogy véleményét írásban közölje.
(4) Amennyiben a dokumentum nem tartozik az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának hatálya alá, és a Főtitkárság a harmadik fél elutasító véleménye alapján nincs meggyőződve arról, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) vagy (2) bekezdését kell alkalmazni, az ügyet a Tanács elé terjesztik.
Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot, az érintett harmadik felet azonnal értesíteni kell írásban a Tanács azon szándékáról, hogy egy legalább 10 munkanapos időszakot követően nyilvánosságra hozza a dokumentumot. Egyidejűleg a harmadik fél figyelmét fel kell hívni az Európai Közösséget létrehozó szerződés 243. cikkére.
3. cikk
A többi intézménytől vagy a tagállamoktól kapott, konzultáció iránti kérelem
Egy másik intézmény vagy tagállam által a Tanáccsal történő - egy tanácsi dokumentumot érintő - konzultációra irányuló kérelmet e-mailen kell megküldeni az access@consilium.eu.int címre, vagy faxon a (32-2) 285 63 61-es számra.
A Főtitkárság - figyelembe véve az érintett intézmény vagy tagállam által meghozandó határozathoz szükséges határidőt - a Tanács nevében haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül véleményt nyilvánít.
Tagállamokból származó dokumentumok
Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti tagállami kérelmeket írásban kell benyújtani a Főtitkársághoz.
Kérelmek továbbítása a tagállamok által
Amikor egy tagállam kérelmet továbbít a Tanácshoz, azt az 1049/2001/EK rendelet 7. és 8. cikkének, valamint e melléklet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell feldolgozni. A hozzáférés teljes vagy részleges elutasításának esetében a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az esetleges megerősítő kérelmet közvetlenül a Tanácsnak kell címezni.
A kérelmek címzése
Dokumentumokhoz történő hozzáférés iránti kérelmeket írásban a Tanács főtitkárához/a főképviselőhöz kell címezni, Rue de la Loi 175, B-1048 Bruxelles, e-mailen az access@consilium.eu.int címre, vagy faxon a (32-2) 285 63 61-es számra.
Alapkérelmek feldolgozása
Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a Tanács dokumentumaihoz történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket a Főtitkárság dolgozza fel.
A megerősítő kérelmek feldolgozása
Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a megerősítő kérelmekről a Tanács határoz.
Díjak
A Tanács dokumentumairól készített másolatokkal és azok elküldésével kapcsolatos díjakat a Főtitkárság állapítja meg.
A Tanács dokumentumainak nyilvános nyilvántartása
(1) A Főtitkárság feladata, hogy biztosítsa a nyilvános hozzáférést a tanácsi dokumentumok nyilvántartásához.
(2) A dokumentumokra történő hivatkozások mellett a nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a 2000. július 1-jét követően elkészített dokumentumok közül melyeket hozták már nyilvánosságra. A dokumentumok tartalmát - a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1] és az 1049/2001/EK rendelet 16. cikkére is figyelemmel - elérhetővé kell tenni az Interneten.
A nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhető dokumentumok
(1) Ezt a cikket a Tanács valamennyi dokumentumára alkalmazni kell, amennyiben azokat nem minősítették titkosnak, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelően írásbeli kérelmet nyújthassanak be.
(2) E cikk alkalmazásában:
- a "szétosztás" egy dokumentum végleges változatának továbbítása a Tanács tagjainak, azok képviselőinek vagy küldötteinek;
- a "jogalkotási dokumentum" olyan dokumentum, amelyet a Tanács eljárási szabályzata 7. cikkének értelmében jogalkotási aktus elfogadására irányuló eljárásban készítettek, illetve amely ilyen eljárásban érkezett be.
(3) A Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé:
a) azok a dokumentumok, amelyeknek a szerzője nem a Tanács és nem valamely tagállam, és amelyeket szerzőjük hozott vagy szerzőjük beleegyezésével hoztak nyilvánosságra;
b) a Tanács különböző összetételű üléseinek ideiglenes napirendje;
c) a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban való közzétételre szánt minden szöveg.
(4) Amennyiben nyilvánvalóan nem vonatkozik rájuk az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében megállapított kivételek egyike sem, a Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat is hozzáférhetővé teheti a nyilvánosság számára:
a) a bizottságok és a munkacsoportok ideiglenes napirendje;
b) egyéb dokumentumok, mint például tájékoztató feljegyzések, jelentések, időközi jelentések, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló jelentések, amelyek nem tükrözik a küldöttségek egyéni álláspontjait, a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.
(5) A Főtitkárság szétosztásuk után a következő jogalkotási dokumentumokat teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a (3) és (4) bekezdésekben említett dokumentumok mellett:
a) az Európai Unió más intézményei vagy szervei által, vagy - az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésére is figyelemmel - valamely tagállam által a Tanácsnak címzett, jogalkotási aktusokra vonatkozó kísérő feljegyzések és levelek másolatai;
b) a Coreperhez és/vagy a Tanácshoz jóváhagyásra benyújtott feljegyzések (I/A rész alá és A rész alá tartozó pontokra vonatkozó feljegyzések), valamint azon jogalkotási aktusok tervezetei, amelyekre vonatkoznak;
c) a Tanács által az EK-Szerződés 251. cikkében említett eljárás során elfogadott határozatok és az egyeztető bizottság által elfogadott közös szövegtervezetek.
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában említett határozatok egyikének elfogadását vagy az érintett jogi aktus végleges elfogadását követően a Főtitkárság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az erre a jogi aktusra vonatkozó mindazon jogalkotási dokumentumokat, amelyeket az ilyen határozat elfogadása előtt készítettek, és amelyekre nem vonatkozik az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, (2) bekezdésében és (3) bekezdése második albekezdésében meghatározott kivételek egyike sem, mint például a tájékoztató feljegyzéseket, a jelentéseket, az időközi jelentéseket, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló jelentéseket, a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.
Valamely tagállam kérelmére e határozat szerint nem teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé az olyan dokumentumokat, amelyekre az első albekezdés vonatkozik, és amelyek e tagállam küldöttségének egyéni álláspontját tükrözik a Tanácsban.
III. MELLÉKLET
(1) Ezen eljárási szabályzat következő rendelkezései alkalmazásában és az olyan határozatok esetében, amelyek kapcsán a szerződések értelmében a Tanács vagy a Coreper egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban, nem veszik figyelembe ezen tag vagy tagok szavazatait:
a) az 1. cikk (3) bekezdésének második albekezdése (egy ülés Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartása);
b) a 3. cikk (7) bekezdése (az ideiglenes napirendben nem szereplő pont felvétele a napirendre);
c) a 3. cikk (8) bekezdése (egy olyan A pont B pontként való megtartása a napirenden, amelyet máskülönben le kellett volna venni a napirendről);
d) az 5. cikk (2) bekezdése, kizárólag az Európai Központi Bank jelenlétét tekintve (tanácskozás az Európai Központi Bank jelenléte nélkül);
e) a 9. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja, továbbá második és harmadik albekezdése (az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe szerinti közös állásponttal kapcsolatos szavazások eredményének, a szavazatok indoklásának, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak, valamint a jegyzőkönyv közös álláspont elfogadásával kapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatala; a szavazások eredményének, a szavazatok indoklásának, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak és a jegyzőkönyv (2) bekezdésben említettektől eltérő esetekkel kapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatala);
f) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (szavazási eljárás megkezdése);
g) a 12. cikk (1) bekezdése (írásbeli eljárás alkalmazása);
[1];
i) a 17. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja (az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése vagy az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének (2) bekezdése alapján valamely tagállam által előterjesztett kezdeményezés közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);
j) a 17. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja (az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének alapján elfogadott közös álláspontok vagy bizonyos irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);
k) a 17. cikk (4) bekezdésének c) pontja (az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett határozatokat vagy egyezményeket végrehajtó esetleges intézkedések közzététele a Hivatalos Lapban);
l) a 17. cikk (5) bekezdése (egy nemzetközi megállapodás értelmében létrehozott szerv által meghozott határozatok Hivatalos Lapban való kihirdetése vagy ki nem hirdetése).
(2) A Tanács vagy a Coreper tagja nem használhatja fel ezen eljárási szabályzatnak a következő rendelkezéseit olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban:
a) a 3. cikk (8) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy A pont levételét kérje a napirendről);
b) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja szavazási eljárás megkezdését kérje);
c) a 11. cikk (3) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy másik tag képviseletében szavazzon);
d) a 14. cikk (2) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács bármely tagja kifogást emeljen a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az általa megjelölt nyelven nem készítették el).
IV. MELLÉKLET
A JOGI AKTUSOK FORMÁJÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A. A rendeletek formája
1. Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeletek és a Tanács rendeletei tartalmazzák:
a) a címben a sorszámot, a "rendelet" szót, az elfogadás időpontját és a tárgy megjelölését;
b) az "Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa", illetve az "Európai Unió Tanácsa" formulát;
c) a hivatkozásokat azokra a rendelkezésekre, amelyek alapján a rendeletet elfogadták, és amelyek a "tekintettel" szóval kezdődnek;
d) a hivatkozást a benyújtott javaslatokra, a beszerzett véleményekre és a lefolytatott konzultációkra;
e) a rendelet indoklását, amely a "mivel" szóval kezdődik; a preambulumbekezdések számozottak;
f) az "elfogadták ezt a rendeletet", illetve "elfogadta ezt a rendeletet" formulát, amelyet a rendelet rendelkező része követ.
2. A rendeletek cikkekre tagolódnak, amelyeket szükség szerint fejezetekbe és szakaszokba csoportosítanak.
3. A rendeletek utolsó cikke meghatározza a hatálybalépés időpontját, amennyiben ez a kihirdetést követő huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont.
4. A rendeletek utolsó cikkét a következők követik:
a) i. az "Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban." formula;
vagy
[1];
b) a "Kelt ...-ban/-ben" formula, amelyet a rendelet elfogadásának időpontja követ; és
c) i. az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeletek esetében a következő formula:
"az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök"
amelyet az Európai Parlament elnökének neve és a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ;
ii. a Tanács rendelete esetében a következő formula:
"a Tanács részéről
az elnök"
amelyet a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ.
B. Irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények formája (EK-Szerződés)
1. Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott irányelvek és határozatok, valamint a Tanács irányelvei és határozatai a címben az "irányelv", illetve "határozat" szót tartalmazzák.
2. A Tanács által kiadott ajánlások és vélemények a címben az "ajánlás", illetve "vélemény" szót tartalmazzák.
3. A fenti A pontban a rendeletek vonatkozásában megadott rendelkezéseket az irányelvekre és határozatokra értelemszerűen alkalmazni kell, az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel.
C. Az Európai Unióról szóló szerződés 12. cikkében említett, az Európai Tanács közös stratégiáinak, az együttes fellépéseknek és a közös álláspontoknak a formája
Az Európai Unióról szóló szerződés 12. cikke szerinti közös stratégiák, együttes fellépések és közös álláspontok a címben értelemszerűen a következőket tartalmazzák:
a) "Az Európai Tanács közös stratégiája", egy sorszám (év/szám/KKBP), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;
b) "A Tanács együttes fellépése", egy sorszám (év/szám/KKBP), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;
c) "A Tanács közös álláspontja", egy sorszám (év/szám/KKBP), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése.
D. Az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok, kerethatározatok, határozatok és egyezmények formája
Az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének (2) bekezdése szerinti közös álláspontok, kerethatározatok, határozatok és egyezmények a címben értelemszerűen a következőket tartalmazzák:
a) "A Tanács közös álláspontja", egy sorszám (év/szám/IB), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;
b) "A Tanács kerethatározata", egy sorszám (év/szám/IB), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;
c) "A Tanács határozata", egy sorszám (év/szám/IB), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;
d) "A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott egyezmény" és a tárgy megjelölése.
"
Kelt Brüsszelben, 2002. július 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
P. S. Møller
[1] HL L 149., 2000.6.23., 21. o. A 2001/216/EK határozattal (HL 81., 2001.3.21., 30. o.) és a 2001/840/EK határozattal (HL 313., 2001.11.30., 40. o.) módosított határozat.
[2] Ez a bekezdés megegyezik a szerződésekhez csatolt, az Európai Közösségek és az Europol intézményeinek, valamint egyes szerveinek és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikke b) pontjával.
[3] az 1. és 3. cikkhez"Az Európai Unióról szóló szerződés 22. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül - amely kimondja, hogy gyors döntést igénylő esetekben a Tanács rendkívüli ülése nagyon rövid időn belül összehívható - a Tanács tudatában van annak, hogy a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos ügyeket gyorsan és hatékonyan kell intézni. A 3. cikk rendelkezései nem akadályozzák ennek teljesítését."
[4] a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjához:"A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontját a következőképpen kell alkalmazni: az ideiglenes napirendben az elnökség a "nyilvános tanácskozás" szavakkal megjelöli azokat a napirendi pontokat, amelyekről a Tanács a tanácskozás végén szavaz.Ez a gyakorlati rendelkezés nem érinti a Tanács eljárási szabályzata 11. cikkének (1) bekezdése szerinti szabályt."
[5] Ez a bekezdés megegyezik az EK-Szerződés 206. cikkével.
[6] a 12. cikkhez"A Tanács megállapodik abban, hogy megfontolja az egyszerűsített írásbeli eljárás eljárási szabályzatba való belefoglalásának célszerűségét arra az esetre, amikor a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján jár el."
[7] a 12. cikk (4) bekezdéséhez"A Tanács emlékeztet arra, hogy a COREU-hálózatot használni kell a Tanács 1995. június 12-i, a Tanács munkamódszereiről szóló következtetéseinek megfelelően."
[8] a 16. cikkhez és a III. melléklethez"A Tanács megállapodik abban, hogy a 16. cikk és a III. melléklet rendelkezéseit azokra a jogi aktusokra kell alkalmazni, amelyek elfogadásakor a Tanács valamelyik tagja a szerződések értelmében nem jogosult szavazni. Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazására azonban ezek a rendelkezések nem terjednek ki.Az Európai Unióról szóló szerződés 43. és 44. cikkének első alkalmazása során a Tanács a más területeken szerzett tapasztalatok fényében megvizsgálja, hogy szükséges-e az eljárási szabályzat 16. cikkének és III. mellékletének kiigazítása."
[9] HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
[10] Ezek a rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EK-Szerződés 114. cikkében megállapított szerepét és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.1., 71. o.).
[11] a 19. cikk (1) bekezdéséhez"A COREPER biztosítja az (1) bekezdésben felsorolt elvek koherenciáját és figyelembevételét, különösen azokban az ügyekben, amelyek tartalmi előkészítése más fórumokon folyamatban van."
[12] a 19. cikk (7) bekezdéséhez"Amennyiben a Tanács valamely tagja úgy ítéli meg, hogy egy eljárási határozattervezet, amelyet a 19. cikk (7) bekezdése szerint a Corepernek nyújtottak be elfogadásra, tartalmi kérdést vet fel, úgy a határozattervezetet benyújtják a Tanácsnak."
[13] Ezek a rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EK-Szerződés 114. cikkében megállapított szerepét és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.1., 71. o.).
[14] a 21. cikkhez"A munkacsoportok jelentéseit, továbbá minden más, a COREPER tanácskozásainak alapjául szolgáló dokumentumot olyan időben kell megküldeni a küldöttségeknek, hogy azokat meg tudják vizsgálni."
[15] a 22. cikkhez"A Tanács tagjai a jogalkotási szövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalására vonatkozó javaslatokra az ilyen javaslatoknak a Főtitkárság általi szétosztásától számított 30 napon belül megteszik észrevételeiket.A Tanács tagjai biztosítják, hogy valamely, jogalkotási szövegek átdolgozására tett javaslatnak az előző jogi aktusból tartalmi módosítás nélkül átvett rendelkezéseit az egységes szerkezetbe foglalásra vonatkozó javaslatok vizsgálatára meghatározott elveknek megfelelően vizsgálják meg."
[16] Az (1) bekezdés és (2) bekezdés első albekezdése megegyezik az EK-Szerződés 207. cikkének (2) bekezdésével.
[1] Ideértve az európai biztonság- és védelmi politikát és a fejlesztési együttműködést is.
[2] Ideértve a költségvetést is.
[3] Ideértve a polgári védelmet is.
[4] Ideértve az idegenforgalmat is.
[5] Ideértve az audiovizuális ügyeket is.
[6] az I. melléklet második albekezdéséhez"Az elnökség a Tanács napirendjét az összefüggő napirendi pontok csoportosításával úgy szervezi meg, hogy elősegítse az illetékes nemzeti képviselők részvételét, különösen akkor, amikor egy adott tanácsi összetételben világosan elkülöníthető témacsoportokkal kell foglalkozni."
[1] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
[1] A III. melléklet 1. h) cikkéhez"A Tanács megerősíti, hogy továbbra is alkalmazni kell azt a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a tanácskozásai alapjául szolgáló szövegeket minden nyelven elkészítik."
[1] a IV. melléklet A. 4. a) ii. pontjához"A Tanács emlékeztet arra, hogy a szerződésekben előírt olyan esetekben, amikor egy jogi aktus nem alkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban, világosan meg kell adni annak területi hatályát az érintett jogi aktus indoklásában és tartalmi részében."
--------------------------------------------------
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002D0682 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002D0682&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.