A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31248/2013/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 19. §, 22. §] Bíró: Nagy Anita

éíööáóÉőFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

6.K.31.248/2013/10.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Jaczkovics Ügyvédi Iroda (fél címe ; ügyintéző: dr. Hegedűs Eszter ügyvéd) által képviselt ........... felperesnek - dr. Honecz Ágnes elnök által képviselt Egyenlő Bánásmód Hatóság .............) alperes ellen egyenlő bánásmód tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - melybe .................. az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 30.000 (Harmincezer) Ft perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperesi intézménnyel szemben az alperesi beavatkozó 2012. július 9-én nyújtotta be panaszát arra hivatkozással, hogy vezetői kinevezésének visszavonása szülési szabadsága idején, anyasága miatt történt. A kérelmező előadta, hogy 2010. január 17. és 2011. október 31. között a Rektori Ellenőrzési Osztály (a továbbiakban: REO) vezetője volt. 2011. januárjában előbb szóban, majd levélben jelezte a rektornak, hogy várandós. Megírta gyermeke születésének várható idejét és azt, hogy csak a szülési szabadságot veszi igénybe, GYED-re a férje fog menni. Javaslatai ellenére helyettes vezetőt nem jelöltek ki, 2011. július 11-én szerzett csupán tudomást arról a rektorhelyettestől, hogy szülési szabadságára tekintettel - miniszteri rendelkezésre - új vezetői pályázatot fognak kiírni. 2011. július 18-án tájékoztatták egy találkozó keretében a beavatkozót arról, hogy miniszteri állásfoglalás készült ügyében, megfogalmazták, hogy ügyével kapcsolatban nagy körültekintéssel járnak el, ugyanakkor 2011. szeptember 19-én pozíciójára álláspályázat jelent meg. Jóllehet a júliusi miniszteri állásfoglalás a vezetői pozíció folyamatos betöltésének szükségességére hivatkozott, s a panaszos 2011. november 2-án munkába állt, az új vezető kinevezésére azonban csupán 2012. február 1-jén került sor.

Az alperes hatósági eljárást indított, melynek keretében nyilatkoztatta a felperest. Az intézmény 2012. július 27-én előterjesztett beadványában kifejtette, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 30. § (4) bekezdésének rendelkezései alapján működteti a REO-t, mely a rektor közvetlen irányítása alá tartozik, a munkáltatói jogokat is a rektor gyakorolja. A REO irányítója az osztályvezető, akit a rektor javaslatára az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter bíz meg, és megbízatását a rektor, a gazdasági tanács vagy saját maga javaslatára az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter vonja vissza. Az intézmény rektora, ........... 2011. május 6-án kelt ........... számú levelében kérte a ..........., hogy adjon ki állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy a belső ellenőrzési vezető huzamosabb idejű szülési szabadságára és fizetés nélküli szabadságára tekintettel a minisztérium lát-e lehetőséget határozott időre helyettes vezető megbízására. A .......... 2011. június 21-én kelt állásfoglalásában kifejtette, hogy a belső ellenőrzési feladatok koordinálásának folyamatos és teljes körű ellátása szükséges. A miniszter felhívta az egyetemet arra, hogy intézkedjék új vezetői megbízásra vonatkozó közalkalmazotti álláspályázat kiírásáról. A rektor ezt követően 2011. július 14-én kelt ................. számú levelében jelezte, hogy az Ftv. 96. § (5) bekezdése szerint a szervezeti egységek vezetői részére megbízás csak határozott időre - 3-5 évre - adható. Ennek megfelelően az új osztályvezetőt minimum 3 évre kell kinevezni, az új osztályvezető megbízását nem lehet a panaszos ismételt munkába állásának időpontjához kötni. A miniszter 2011. szeptember 12-én kelt levelében arról tájékoztatta az intézmény vezetését, hogy visszavonja 2011. október 31-i hatállyal a beavatkozó vezetői megbízását. A felperes hangsúlyozta, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői megbízást indokolás nélkül visszavonhatja, erre a panaszos esetében nem védett állapota miatt került sor.

A panaszos 2012. szeptember 25-én kelt beadványában azt kifogásolta, hogy a rektor a szülésével kapcsolatos szabadságról és a helyettesítésről szóló javaslatairól nem tájékoztatta a kinevezési jogkört gyakorló minisztert. A panaszos álláspontja szerint a rektor által küldött levelekben inkább a munkába állás bizonytalanságát hangsúlyozta. A kérelmező kiemelte, hogy várandósságának bejelentésétől (2011. január 5.) a szülés előtti állásfoglalás kérésig (2011. május 6.) érdemi intézkedés helyettesítése ügyében nem történt. A beavatkozó hangsúlyozta, hogy konkrét javaslatot helyettesítésére 2011. február 21-én tett. A kérelmező kiemelte, hogy két kolléganője hasonló helyzetében is helyettest neveztek ki. A felperes 2012. november 21-én kelt beadványában ismételten hangsúlyozta, hogy a vezetői megbízás visszavonása nem a beavatkozó anyaságára tekintettel történt. A visszavonásról szóló döntést nem az egyetem rektora hozza meg, hanem az illetékes miniszter, és mindketten azt vizsgálták, hogy a belső ellenőrzési osztályvezető huzamosabb idejű távolléte alatt a helyettesítés megoldható-e az adott pozícióban. ............ osztályvezetők esetében a vezetői megbízatás nem volt pályázathoz kötve, a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben tudott helyettes kinevezéséről gondoskodni.

Az alperes 2012. november 22-én tárgyalást tartott, melynek keretében a kérelmezőn és a felperes jogi képviselőjén túl meghallgatta ............, az egyetem egyik főrevizorát tanúként.

Az eljárásban begyűjtött adatok és beadványok alapján az alperes 2013. február 28-án kelt EBH/135/9/2013 számú határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont egyetem a kérelmezővel szemben anyaságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozat 90 napra történő nyilvános közzétételét.

A közigazgatási szerv tényként állapította meg, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8. § l) pontjában rögzített védett tulajdonsággal a kérelmező rendelkezett, és az is nyilvánvaló, hogy a panaszost szülés miatti távolléte miatt érte hátrány, így az okozati összefüggés is megállapítható volt. Mindezek miatt a munkáltatónak kellett kimentenie magát, vagyis bizonyítani, hogy az Ebktv. 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti indokolt, arányos megkülönböztetést alkalmazott. A miniszter a felperestől kapott információk alapján járt el a vezetői megbízás visszavonása során, ezért az egyetem felelőssége megállapítható. A munkáltatónak általánosságban lehetősége van arra, hogy az Ftv. 96. § (2) bekezdésére figyelemmel vezetőhelyettest bízzon meg, ehhez pályázat sem szükséges feltétlenül. Esetleges új vezető megbízásakor azonban a közigazgatási szerv megítélése szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyetem csupán 2011. július 14-én tett javaslatot a miniszternek a panaszos vezetői megbízásának visszavonására, jóllehet a kérelmező terhességéről már január eleje óta tudott, így már nem volt reális esély arra, hogy a kérelmező távollétének idejére, vagy annak legalább egy jelentős részére sikerül az új vezetőt kinevezni. Az új vezető 2012. február 1-jén kapott megbízást, mindezek mellett a beavatkozó végig hangsúlyozta, hogy 2011. október 31-ét követően munkába áll. Az alperes megítélése szerint éppen a kérelmező vezetői megbízásának visszavonása és a pályázat kiírása vezetett előre láthatóan is oda, hogy az osztály további hónapokon keresztül vezető nélkül maradjon. A hatóság kiemelte, hogy az egyetem nem tájékoztatta a minisztert azokról a körülményekről, melyek az adott időpontban már indokolatlanná tették a vezetői pályázat kiírását és a panaszos megbízatásának visszavonását.