A Kúria Kfv.37375/2014/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 19. §, 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 115. §] Bírók: Fekete Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés alkalmazása a jogsérelmet szenvedett fél anyasága miatt.

***********

Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.375/2014/8. szám

A Kúria a Jaczkovics Ügyvédi Iroda által képviselt ... (felperes címe) felperesnek, a jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes elleni egyenlő bánásmód tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - melybe az alperes pernyertességéért a személyesen eljárt ... beavatkozó beavatkozott - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. november 14. napján kelt 6.K.31.248/2013/10. számú számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.31.248/2013/10. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 20.000,- (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az alperesi beavatkozót (a továbbiakban: beavatkozó) a rektor javaslatára a kinevezési jogkört gyakorló miniszter 2010. április 1-től 2015. március 31-ig terjedő időtartamra kinevezte a felperes Rektori Ellenőrzési Önálló Osztályának (a továbbiakban: ellenőrzési osztály) vezetőjévé. A miniszter szintén a rektor javaslatára 2011. szeptember 12-én 2011. október 31-i hatállyal visszavonta a beavatkozó vezetői megbízását. A beavatkozó 2012. július 9. napján panasszal fordult az alpereshez, melyben azt sérelmezte, hogy vezetői kinevezése a szülési szabadsága idején, anyasága miatt került visszavonásra.

Az alperes bizonyítási eljárás lefolytatását követően 2013. február 28. napján hozta meg a EBH/135/9/2013. számú határozatát, melyben megállapította, hogy az eljárás alá vont felperes a beavatkozóval szemben anyaságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni tanúsítását megtiltotta, egyben elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvános közzétételét a honlapján.

Az indokolásban hivatkozott az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 5.§ d) pontjára, 8.§ l) pontjára, 12.§-ára, 19.§ (1) és (2) bekezdésére, 21.§ h) pontjára, 22.§ (1) bekezdés a) pontjára, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A.§-ára, 20/B.§-ára, 23.§ (1), (3) bekezdésére, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 96.§ (2), (6) bekezdéseire, valamint 115.§ (2) bekezdés g) pontjára. Érvelése szerint a beavatkozó rendelkezett az anyasággal, mint védett tulajdonsággal, őt a vezetői megbízásának visszavonása folytán hátrány érte. Nyilvánvaló, hogy a beavatkozó szülése, a szülés miatti távolléte miatt került sor vezetői megbízásának visszavonására, így a védett tulajdonság és az elszenvedett hátrány között okozati összefüggés is megállapítható. A speciális bizonyítási szabályok szerint a felperesnek kellett kimentenie magát, vagyis bizonyítania, hogy a megkülönböztetés arányos volt. Nem vitás, hogy a felperes saját mérlegelése szerint döntheti el, hogy kíván-e egy állandó vezetőhelyettesi státuszt létrehozni, vagy sem. Ennek hiányában minimum 3 évre kellett másik vezetőt megbíznia, indokolt lehetett volna az aktuális vezető megbízásának visszavonása. Ugyanakkor a felperes - bár a beavatkozó terhességéről már 2011. január eleje óta tudott - csak 2011. július 14-én tett javaslatot a miniszternek a vezetői megbízás visszavonására, tehát már akkor, amikor közel a fele letelt a beavatkozó által előzetesen jelzett távollétének és már nem volt reális esély arra, hogy a beavatkozó távollétének idejére, illetve annak jelentős részére sikerül az új vezetőt kinevezni. A vezetői megbízás visszavonására csak 2011. szeptember 12-én került sor, az új pályázatot csak ezt követően írták ki, az új vezető pedig 2012. február 1-én kapott megbízást.

A beavatkozó mindvégig hangsúlyozta, hogy 2011. október 31-ét követően munkába kíván áll, sőt a felperes vezetőihez intézett levelében azt is felajánlotta, hogy hajlandó akár a szülési szabadságának lejárta előtt is dolgozni. 2011. szeptember 12-én már semmi sem indokolta a beavatkozó vezetői megbízásának visszavonását, a beavatkozó vezetői pozícióban történő megtartásával lehetett volna az osztály vezetését a legrövidebb időn belül biztosítani.

A felperes nem tájékoztatta a minisztert azokról a körülményekről, melyek az adott időpontban már indokolatlanná tették a vezetői pályázat kiírását és a beavatkozó vezetői megbízásának visszavonását.

A fentiekre figyelemmel a felperes az eljárásban nem tudta bizonyítani, hogy a beavatkozó vezetői megbízásának visszavonására irányuló intézkedéseit az ellenőrzési osztálya folyamatos vezetésének megoldása indokolta volna, így az Ebktv. 22.§ a) pontja szerinti mentesség sem bizonyított. A szankció tekintetében az alperes elégségesnek, ugyanakkor feltétlenül szükségesnek tartotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltását és - a preventív hatás elérése érdekében - a határozatnak a hatóság honlapján való közzétételét.

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát, ennek eredményeként hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Kiemelte, hogy a hatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok ellenére teljes mértékben mellőzte annak a ténynek a figyelembevételét, miszerint a beavatkozó vezetői megbízását nem a felperes, hanem a vonatkozó jogszabály rendelkezését betartva a miniszter vonta vissza.